Az új nyugdíjtörvény értelmében 2012. január 1-től öregségi teljes nyugdíjra kizárólag az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Azok, akik 2012. január 1-jéig jogot szereztek a korhatár előtti nyugellátásra, 2012. január 1-jét követően úgynevezett korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot kapnak.
A törvény értelmében a korhatár előtti ellátásban részesülő folytathat keresőtevékenységet, ám ahhoz, hogy az ellátása ne szűnjön meg, jogviszonyban a jövedelem legfeljebb éves szinten a minimálbér 18-szorosa lehet, azaz 1.674.000 forint. Az összegbe csak azokat a jövedelmeket kell beszámítani, amelyek a nyugdíjjárulék alapjául szolgálnak. A 2008. január 1. előtt nyugdíjjogosultságot szerzetteknek pedig csak a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelmeket kell figyelembe venniük.
Ha valakit az adóhatóság feketemunkán ér, elbúcsúzhat az ellátásától, valamint egy évi járandóságát is vissza kell fizetnie.
Az átminősítés következménye az is, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra vonatkozó járulékkedvezményeket sem vehetik igénybe azok, akik 1950-ben vagy annál később születtek. Ők ugyanis a módosítás értelmében nem saját jogú nyugdíjasok, így vállalkozóként nem jogosultak arra, hogy kiegészítő tevékenységet folytassanak.
A korhatár alatti ellátásban részesülő vállalkozóknak a megváltozott szabályok szerint januártól a minimálbér 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót (a munkáltatói tb-járulék utódja) kell fizetniük. Emellett a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s a minimálbér 100 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is le kell róniuk, írja a Pénzcentrum.
Még rosszabb helyzetben vannak a korhatár alatti nyugdíjas egyéni vállalkozók, akik kénytelenek a 108 ezer forintos garantált bérminimummal számolni. Míg tavaly 14500 forint közterhet kellett befizetniük, idén közel négyszeresére, 57011 forintra nőtt a havi járulékfizetési kötelezettségük.
Az ellátást az állam nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a központi költségvetésből fizeti. Fontos különbség az is, hogy a hatályos jogszabályok alapján a járandóság éves emelését a kormány és nem az országgyűlés határozza meg.
A korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló ugyanakkor további szolgálati időt szerez, és ha ez eléri a 365 napot, a korhatár betöltésekor ismét kérheti a nyugdíja megállapítását.
