A parlament hétfőn este megszavazta a jövő évre vonatkozó adótörvények módosításait (többek között, hogy marad, de emelkedik az eva). Ennek része a költségvetési bizottság javaslata is, amely ugyan átszövegezi a munkaadói járulékok helyébe lépő szociális hozzájárulási adót, de Rogán Antal, a Fidesz gazdasági bizottságának elnöke korábban benyújtott javaslatán lényegi elemeiben nem változtat: a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék helyett 27 százalékos szociális hozzájárulási adót vezet be, amely a munkaadót, az egyéni vállalkozókat, a mezőgazdasági őstermelőket terheli.
A foglalkoztatók által befizetett járulék tehát jövőre adó lesz. Ezzel a befizetés nem csak új nevet kapott, de a pénzek felhasználhatósága is jelentősen változik. Míg a járulék lényegében címkézett pénz, az adót a kormány tetszőleges célra használhatja – szinte a költségvetésen bárhol keletkezett lyuk betömésére alkalmas bevétel.
Radics Zsuzsanna, tb-szakértő az Adózóna.hu oldalon egy másik vetületre is felhívja a figyelmet. „Az új adó jelenleg még a járulékfizetési szabályokhoz hasonlóan viselkedik, a szerint állapítják meg például az adó alapját, a fizetésre kötelezettek körét. Elképzelhető, hogy ez a szabályozás a későbbiekben elválik a jelenlegi járulékszabályoktól, és egy teljesen más elvekre épülve, a jelenlegi adórendszerünk további bonyolítását eredményezi. Azonban az már ma is elmondható, hogy a javaslat nem az adók egyszerűsítése irányába mutat, elegendő ehhez elolvasni az adóalap megállapítására, valamint a mentesülésre vonatkozó, úgynevezett különös szabályokat. Tény, hogy egy újabb adó, újabb bevallási, nyilvántartási kötelezettséget von magával, ami a foglalkoztatók terheit tovább növeli”, írta a szakértő.
Rosszul járnak
Az átnevezés rosszul érinti azt a közel százezer embert is, akik a nyugdíjpénztárak államosításakor az öngondoskodást választották. Ők úgy látszik végleg tudomásul vehetik, hogy elestek az állami nyugdíjtól. Bár az augusztusban kiszivárgott hírek szerint az Alkotmánybírák kifogásolták az állami nyugdíjjogosultság megvonását a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, illetve a munkáltatói nyugdíjjárulék átnevezését nyugdíj-hozzájárulássá, hivatalos döntés a mai napig nem született. Ha a taláros testület dönt és az említett két pontot valóban elutasítja, a kasszákban maradtaktól nem tudná a kormány megvonni az állami nyugdíjat.
Nyár végén az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) készített egy elemzést, (erről részletesebben itt olvashat) amelyben sorra vette a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításáról szóló lehetséges alkotmánybírósági döntések következményeit. A három forgatókönyv egyike volt, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében az öngondoskodást választó pénztártagok is jogosultak állami nyugdíjra. Ebben az esetben viszont a hárommillió visszalépő kerülne diszkriminatív helyzetbe, mivel nem voltak tisztában a választás kimenetével, veti fel az elemzés.
A járulék adóvá keresztelése viszont megoldja ezt a kérdést is: az alkotmánybírósági elutasítás ellenére a kormány megfoszthatja az öngondoskodást választókat az állami nyugdíjuktól. A módosító javaslat 351-es paragrafusának negyedik bekezdése szerint „Az adó megfizetése az államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különöse a társadalombiztosítási ellátást és a munkanélküli ellátást), vagy az államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja.”
