Nincsenek könnyű helyzetben az uniós kormányok, ha a nyugdíjrendszer átalakításával a piaci és a munkavállalói érdekeknek is meg akarnak felelni, ezt bizonyították az elmúlt években a sorozatos tüntetések, sztrájkok. Franciaországban például több mint egymillió ember vonult utcára és szó szerint harcolt amiatt, hogy 60 évről 62-re emelik a korhatárt. Pedig a 62 év még nem is olyan rossz, ha azt nézzük, hogy egyes országokban 67, 70 év is felmerült.

A demográfiai változások negatív hatásait azonban orvosolni kell, mert a következő évtizedekben tovább romlik az aktívak és a nyugdíjasok aránya. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi szabályok maradnának, akkor 2030-ra már csak két aktív személy jutna egy nyugdíjasra, szemben a mostani hárommal, 2060-ra pedig az előrejelzések szerint többségbe kerülnének a nyugdíjasok. Az OECD szerint nagy ütemben növekszik a várható élettartam, így 2050-re mindkét nem számára 65 évre emelkedik az átlagos nyugdíjkorhatár, ráadásul Európában egy összehangolt nyugdíjkorhatár-emelés is tervben van.


Az egységes emeléssel azonban a magyar szakemberek sem értenek egyet, hiszen minden tagországnak megvannak a saját demográfiai problémái, nemzetenként változó a születéskor várható élettartam alakulása is. - Magyarország több szempontból távol áll még a többi tagállamtól, a svédektől például több mint 10 évvel vagyunk elmaradva a születéstől várható élettartamot tekintve, és a magyarok egészségi állapota sem éri el az uniós szintet - mondta a HR Portálnak Királykuti Míra, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője.

Hogyan is állunk a számokat tekintve?

A KSH adatai alapján hazánkban a születéskor várható élettartam a nők esetében 77,9, a férfiakéban pedig 70,1 év. Régiós szinten azonban eléggé eltérően alakul az életkor: Nyugat-Magyarországon például jóval tovább élnek az emberek, mint az ország észak-keleti részében. A férfiak esetében pedig a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, várható élettartamuk két évvel haladja meg az országos átlagot. A kis településen élők viszont rövidebb életre számíthatnak.

Ennek tükrében Királykuti Míra szerint már most megvalósul hazánkban az uniós javaslat egyik vezérelve, amely kimondja, hogy az átlagember a várható teljes felnőtt élettartam legfeljebb egyharmadát töltse öregségi nyugdíjasként. Jelenleg ugyanis 62 év a törvényi öregségi korhatár, ami fokozatosan 65-re emelkedik 2018-ig. Azaz jó, ha átlagosan 5 - 10 évig élvezhetjük nyugdíjas éveinket.

Sokan mennek idő előtt nyugdíjba

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint Magyarországon a férfiak ténylegesen többnyire 60 éves korban, a nők 58,9 éves korban kerülnek ki a munkaerőpiacról. Vagyis sokan az öregségi korhatár előtt abbahagyják a munkát (vagy mellette vállalnak jó esetben részmunkaidős, rossz esetben feketemunkát), amit éppen most szeretne visszaszorítani a kormány. A közelmúltban ismertetett Széll Kálmán tervben az szerepel, hogy "nyugdíj Magyarországon ezentúl csak olyan járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítunk. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek". Évek óta napirenden van a rokkantnyugdíjasok körének szigorítása is, az Orbán-kormány százezer megváltozott munkaképességűt szeretne visszahozni a munkaerőpiacra. A Policy Agenda elemzése szerint 2004-ben 76 ezer fő lépett be a rendszerbe, de 2009 végére ez a szám 49 ezerre csökkent. 2010-ben viszont a válság és a nyugdíjkorhatár emelése miatt megtört ez a tendencia. Kulcskérdés azonban, hol fognak dolgozni ezek az emberek, milyen képzettségűek, képezhetőek-e még egyáltalán. Németh György közgazdász a csalóka statisztikákra hívta fel a figyelmet az egyik közéleti hetilapban: a rokkantnyugdíjasok több mint a fele már túl van a nyugdíjkorhatáron, vagyis valójában öregségi nyugdíjas. A jelenlegi korhatár alattiak jelentős része is hamarosan öregségi nyugdíj-jogosult lesz. Ráadásul az átlagnál három évvel korábban halnak meg. Így becslések szerint közülük 20-30 ezret lehetne visszatéríteni a munka világába.

Ez alól csak a nőknek biztosított, 40 év jogosultsági idő utáni kedvezmény kivétel, amelyet januártól vezettek be, és azok a hölgyek jogosultak - életkortól függetlenül - ily módon az öregségi teljes nyugdíjra, akik legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek, és azon a napon, amelytől az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állnak. Ezzel az intézkedéssel a kormány teljesítette választási ígéreteit, igaz, nem pontosan úgy, ahogyan hangoztatta. Királykuti Míra szerint ezzel adott is a kormány, meg nem is, mivel a kedvezmény jogosultsági, és nem szolgálati idő után jár, így szűkebb a kedvezményezettek köre és kevesebb nő tudott élni ezzel a lehetőséggel, mint ahányan eredetileg számoltak vele.

A korkedvezményes nyugdíj ügye egyébként már évek óta szerepel az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) napirendjén. Rolek Ferenc, az Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke bátor lépésnek nevezte, hogy egy kényes problémához, a korkedvezményes nyugdíjazási rendszerhez hozzányúl a kormány. Szerinte támogatni kell a jelenleg tapasztalható igazságtalanságok felszámolását, a technológiai fejlődéseknek köszönhetően ugyanis sok munkakör már egyáltalán nem jelent veszélyt az egészségre, így indokolatlan az idő előtti nyugdíjazás. - A korhatáremelésre szükség van, ugyanis nincs miből kifizetni a nyugdíjakat, az "egész egyszerű pénzügyi kérdés" - fogalmazott lapunknak. Hozzátette: 65 évnél magasabb korhatárra nincs szükség.

Persze a 65 éves korhatár megítélése nézőpont kérdése. Azok számára, akik olyan munkakörben dolgoznak hosszú ideig, amely az egészségükre ártalmas, igazságtalanul és indokolatlanul magasnak tűnik. A kohászatban, bányászatban, lőporgyártásban vagy radioaktív anyagokkal dolgozók, vagy a rendőrök, katonák, tűzoltók eddig igénybe vehették a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, ami azt jelenti, hogy férfiak esetében legalább 10 év, nők esetében 8 év után két év korkedvezmény jár. Minden további 5, illetve 4 év után újabb 1 év korkedvezmény jár.

Ha megegyeznek

- Abban a formában, ahogyan a kormány ezt a rendszert tervezi átalakítani, nem lehet elfogadni - vélekedett Királykuti Míra, bár azt ő is elismeri, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás rendszere elavult. Pontosabban az a 2006-ban hatályon kívül helyezett munkaköri jegyzék, amely alapján a jogosultságot megállapítják, ebben ugyanis több olyan munkakör is szerepel, amely már rég nem is létezik, ugyanakkor új munkaköröket nem tudnak felvenni. - Körültekintően kellene felül vizsgálni a rendszert, figyelembe véve az egészségi állapotot, a munkakörök, valamint a szellemi és fizikai munka közötti különbségeket. A szakszervezetek sok éve kampányolnak amellett, hogy rugalmassá váljon a nyugdíjba vonulás - emelte ki az MSZOSZ szakértője.

Korengedményes nyugdíjazásra is lehetőség van a magyar rendszerben, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló megegyezik a munkáltatóval, hogy a nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb 5 évvel nyugdíjba megy, és a munkáltató a nyugdíjat az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti. Ez egy foglalkoztatáspolitikai eszköz - mondják a szakszervezetek -, amely a munkavállalónak azért jó, mert elbocsátás helyett nyugellátást kap, a munkáltatónak pedig nem kell végkielégítést fizetnie, ugyanis többek között ezt használhatja a nyugdíj fedezetére.

A jelenlegi nyugdíjrendszer azonban nem ad kellő rugalmasságot - folytatta Királykuti Míra. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást nemtől függetlenül elsősorban a szolgálati időnek kellene meghatároznia és nem a korhatárnak. Akinek nincs meg a szolgálati ideje, annak az öregségi korhatárig kellene dolgoznia, viszont akinek az egészségi állapota nem engedi, vagy már nincs lehetősége átképeznie magát, legyen lehetősége nyugdíjba vonulni, ami még mindig jobb, mintha a szociális ellátó rendszerben kötne ki - érvelt a szakértő.

További információ a HR Portálon.