Mit dolgoznak majd az öregek és legfőképpen hol?

Jelenlegi nyugdíjrendszerünk nem biztosít kellő rugalmasságot, pedig a jövőben egyre inkább előtérbe kerülnek a rugalmas nyugdíjba vonulási formák. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást a szolgálati időnek kellene meghatároznia, nem a korhatárnak, emellett az egészségi állapot és a munkaköri sajátosságok is számítanak. De hány éves korunkig vagyunk hadrafoghatóak? Mit dolgoznak majd az öregek és legfőképpen hol?

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nincsenek könnyű helyzetben az uniós kormányok, ha a nyugdíjrendszer átalakításával a piaci és a munkavállalói érdekeknek is meg akarnak felelni, ezt bizonyították az elmúlt években a sorozatos tüntetések, sztrájkok. Franciaországban például több mint egymillió ember vonult utcára és szó szerint harcolt amiatt, hogy 60 évről 62-re emelik a korhatárt. Pedig a 62 év még nem is olyan rossz, ha azt nézzük, hogy egyes országokban 67, 70 év is felmerült.

A demográfiai változások negatív hatásait azonban orvosolni kell, mert a következő évtizedekben tovább romlik az aktívak és a nyugdíjasok aránya. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi szabályok maradnának, akkor 2030-ra már csak két aktív személy jutna egy nyugdíjasra, szemben a mostani hárommal, 2060-ra pedig az előrejelzések szerint többségbe kerülnének a nyugdíjasok. Az OECD szerint nagy ütemben növekszik a várható élettartam, így 2050-re mindkét nem számára 65 évre emelkedik az átlagos nyugdíjkorhatár, ráadásul Európában egy összehangolt nyugdíjkorhatár-emelés is tervben van.


Az egységes emeléssel azonban a magyar szakemberek sem értenek egyet, hiszen minden tagországnak megvannak a saját demográfiai problémái, nemzetenként változó a születéskor várható élettartam alakulása is. - Magyarország több szempontból távol áll még a többi tagállamtól, a svédektől például több mint 10 évvel vagyunk elmaradva a születéstől várható élettartamot tekintve, és a magyarok egészségi állapota sem éri el az uniós szintet - mondta a HR Portálnak Királykuti Míra, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője.

Hogyan is állunk a számokat tekintve?

A KSH adatai alapján hazánkban a születéskor várható élettartam a nők esetében 77,9, a férfiakéban pedig 70,1 év. Régiós szinten azonban eléggé eltérően alakul az életkor: Nyugat-Magyarországon például jóval tovább élnek az emberek, mint az ország észak-keleti részében. A férfiak esetében pedig a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, várható élettartamuk két évvel haladja meg az országos átlagot. A kis településen élők viszont rövidebb életre számíthatnak.

Ennek tükrében Királykuti Míra szerint már most megvalósul hazánkban az uniós javaslat egyik vezérelve, amely kimondja, hogy az átlagember a várható teljes felnőtt élettartam legfeljebb egyharmadát töltse öregségi nyugdíjasként. Jelenleg ugyanis 62 év a törvényi öregségi korhatár, ami fokozatosan 65-re emelkedik 2018-ig. Azaz jó, ha átlagosan 5 - 10 évig élvezhetjük nyugdíjas éveinket.

Sokan mennek idő előtt nyugdíjba

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint Magyarországon a férfiak ténylegesen többnyire 60 éves korban, a nők 58,9 éves korban kerülnek ki a munkaerőpiacról. Vagyis sokan az öregségi korhatár előtt abbahagyják a munkát (vagy mellette vállalnak jó esetben részmunkaidős, rossz esetben feketemunkát), amit éppen most szeretne visszaszorítani a kormány. A közelmúltban ismertetett Széll Kálmán tervben az szerepel, hogy "nyugdíj Magyarországon ezentúl csak olyan járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítunk. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek". Évek óta napirenden van a rokkantnyugdíjasok körének szigorítása is, az Orbán-kormány százezer megváltozott munkaképességűt szeretne visszahozni a munkaerőpiacra. A Policy Agenda elemzése szerint 2004-ben 76 ezer fő lépett be a rendszerbe, de 2009 végére ez a szám 49 ezerre csökkent. 2010-ben viszont a válság és a nyugdíjkorhatár emelése miatt megtört ez a tendencia. Kulcskérdés azonban, hol fognak dolgozni ezek az emberek, milyen képzettségűek, képezhetőek-e még egyáltalán. Németh György közgazdász a csalóka statisztikákra hívta fel a figyelmet az egyik közéleti hetilapban: a rokkantnyugdíjasok több mint a fele már túl van a nyugdíjkorhatáron, vagyis valójában öregségi nyugdíjas. A jelenlegi korhatár alattiak jelentős része is hamarosan öregségi nyugdíj-jogosult lesz. Ráadásul az átlagnál három évvel korábban halnak meg. Így becslések szerint közülük 20-30 ezret lehetne visszatéríteni a munka világába.

Ez alól csak a nőknek biztosított, 40 év jogosultsági idő utáni kedvezmény kivétel, amelyet januártól vezettek be, és azok a hölgyek jogosultak - életkortól függetlenül - ily módon az öregségi teljes nyugdíjra, akik legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek, és azon a napon, amelytől az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állnak. Ezzel az intézkedéssel a kormány teljesítette választási ígéreteit, igaz, nem pontosan úgy, ahogyan hangoztatta. Királykuti Míra szerint ezzel adott is a kormány, meg nem is, mivel a kedvezmény jogosultsági, és nem szolgálati idő után jár, így szűkebb a kedvezményezettek köre és kevesebb nő tudott élni ezzel a lehetőséggel, mint ahányan eredetileg számoltak vele.

A korkedvezményes nyugdíj ügye egyébként már évek óta szerepel az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) napirendjén. Rolek Ferenc, az Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke bátor lépésnek nevezte, hogy egy kényes problémához, a korkedvezményes nyugdíjazási rendszerhez hozzányúl a kormány. Szerinte támogatni kell a jelenleg tapasztalható igazságtalanságok felszámolását, a technológiai fejlődéseknek köszönhetően ugyanis sok munkakör már egyáltalán nem jelent veszélyt az egészségre, így indokolatlan az idő előtti nyugdíjazás. - A korhatáremelésre szükség van, ugyanis nincs miből kifizetni a nyugdíjakat, az "egész egyszerű pénzügyi kérdés" - fogalmazott lapunknak. Hozzátette: 65 évnél magasabb korhatárra nincs szükség.

Persze a 65 éves korhatár megítélése nézőpont kérdése. Azok számára, akik olyan munkakörben dolgoznak hosszú ideig, amely az egészségükre ártalmas, igazságtalanul és indokolatlanul magasnak tűnik. A kohászatban, bányászatban, lőporgyártásban vagy radioaktív anyagokkal dolgozók, vagy a rendőrök, katonák, tűzoltók eddig igénybe vehették a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, ami azt jelenti, hogy férfiak esetében legalább 10 év, nők esetében 8 év után két év korkedvezmény jár. Minden további 5, illetve 4 év után újabb 1 év korkedvezmény jár.

Ha megegyeznek

- Abban a formában, ahogyan a kormány ezt a rendszert tervezi átalakítani, nem lehet elfogadni - vélekedett Királykuti Míra, bár azt ő is elismeri, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás rendszere elavult. Pontosabban az a 2006-ban hatályon kívül helyezett munkaköri jegyzék, amely alapján a jogosultságot megállapítják, ebben ugyanis több olyan munkakör is szerepel, amely már rég nem is létezik, ugyanakkor új munkaköröket nem tudnak felvenni. - Körültekintően kellene felül vizsgálni a rendszert, figyelembe véve az egészségi állapotot, a munkakörök, valamint a szellemi és fizikai munka közötti különbségeket. A szakszervezetek sok éve kampányolnak amellett, hogy rugalmassá váljon a nyugdíjba vonulás - emelte ki az MSZOSZ szakértője.

Korengedményes nyugdíjazásra is lehetőség van a magyar rendszerben, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló megegyezik a munkáltatóval, hogy a nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb 5 évvel nyugdíjba megy, és a munkáltató a nyugdíjat az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti. Ez egy foglalkoztatáspolitikai eszköz - mondják a szakszervezetek -, amely a munkavállalónak azért jó, mert elbocsátás helyett nyugellátást kap, a munkáltatónak pedig nem kell végkielégítést fizetnie, ugyanis többek között ezt használhatja a nyugdíj fedezetére.

A jelenlegi nyugdíjrendszer azonban nem ad kellő rugalmasságot - folytatta Királykuti Míra. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást nemtől függetlenül elsősorban a szolgálati időnek kellene meghatároznia és nem a korhatárnak. Akinek nincs meg a szolgálati ideje, annak az öregségi korhatárig kellene dolgoznia, viszont akinek az egészségi állapota nem engedi, vagy már nincs lehetősége átképeznie magát, legyen lehetősége nyugdíjba vonulni, ami még mindig jobb, mintha a szociális ellátó rendszerben kötne ki - érvelt a szakértő.

További információ a HR Portálon.

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo