A korhatár nő, a nyugdíj nem nagyon

Ausztria: a korhatár előtt nyugdíjba mennek

Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. 1992-ben törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. A kiegyenlítés, vagyis a női nyugdíjkorhatár felemelése hosszú távon valósul meg: 2024-ben kezdődik és 2033-ra lesz teljes. Az osztrákok jelenleg ennél jóval korábban mennek nyugdíjba, az átlagos tényleges nyugdíjba vonulási kor 58 év. (Itthon a munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot 2012-től szociális hozzájárulási adónak hívják.)

Magas az osztrák nyugdíj

Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1096 euró, ez az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, jóval meghaladva az OECD-országok 59 százalékos átlagát.

Belgium: 65 év az általános nyugdíjkorhatár

Belgiumban mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év az általános nyugdíjkorhatár. A nők általános nyugdíjkorhatára 2009-re - több lépcsőben - emelkedett a korábbi 60 évről a férfiakéval azonos 65 évre. Az általános keresőképes életkor 45 év, azzal, hogy abba az egyetemi tanulmányok, illetve a katonai szolgálat időtartama is beleszámít. Előre hozott nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 60. életévét, és bizonyíthatóan legalább 35 év munkaviszonya van. A nyugdíjat - miként a fizetéseket is - évente automatikusan hozzáigazítják a fogyasztói árindex alakulásához. Ezen túlmenően a nyugdíjak reálértékének esetenkénti központi emelése az elmúlt esztendőkben főként a legrégebben megállapított, illetve a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére terjedt ki. (Mindössze a lakosság 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövő miatt.)

Kétévente határozat

Egy 2008-ban hozott törvény értelmében Belgiumban a kormány kétévente köteles határozatot hozni a nyugdíjak értékének növeléséről, figyelembe véve a szociális partnerek javaslatát.

Csehország: fokozatosan 65, majd 70 év

A nyugdíjkorhatár Csehországban 65 év. Ezt azonban fokozatosan vezették be, s ebben a korban elsőként az 1953-ban születettek fognak nyugdíjba vonulni. A nyugdíjkorhatárt idén ismét módosították: az 1965 után születettek - férfiak és nők egységesen - 2041-től már 70 éves korban fognak nyugdíjba menni. Az új nyugdíjkorhatárt szintén fokozatosan fogják bevezetni.

Cseh valorizáció

A nyugdíjak reálértékének a megőrzését rendszeres valorizációval oldják meg: a nyugdíjak minden év elején az előző év inflációjának mértékével emelkednek. Ha ez csak 1-2 százalékos, akkor nem, de ha meghaladja a 4 százalékot, akkor kötelező az emelés.

Franciaország: felemelték 62-re

A nyugdíjkorhatár 2011 júliusa óta fokozatosan emelkedik 60-ról 62 évre a tavaly lezárult nyugdíjreform legfőbb intézkedéseként, s 2017-től mindenkire ez vonatkozik. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41,5 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló. Ha kevesebb időt dolgozott, csökkentett összegű nyugdíjban részesül 67 éves koráig, azt követően pedig a ledolgozott negyedévek függvényében arányosan emelkedik az összeg. A kétszintű felosztó-kirovó francia nyugdíjrendszerben az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjak kifizetését. A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozó központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy 70 százaléka.

Francia nyugdíjak és bérek

A franciák nyugdíjként átlagosan bruttó jövedelmük 54 százalékát kapják meg. Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 eurós (210 ezer forintos), a nők 530 eurós (163 ezer forintos) összegre számíthatnak. A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 eurót (500 ezer forintot), a nők pedig ezer eurót (300 ezer forintot) kapnak havonta. A minimálnyugdíj összege az inflációnak megfelelően nő, jelenleg nem lehet kevesebb 608 eurónál (188 ezer forint). A francia minimálbér idén bruttó 1365 euró (420 ezer forint), amelyből 1072 eurót (330 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók. Az átlagbér bruttó 2000 euró (616 ezer forint) körül mozog, amelyből 1600 eurót (500 ezer forintot) vihetnek haza a franciák.

Hollandia: egységesen 65 év

Jelenleg egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, de a vezető politikai erők körében tartja magát az a vélemény, hogy ezt - esetleg két lépcsőben - 67 évre emelik. Teljes nyugdíjra az országban az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt. A világelsők közé sorolt holland nyugdíjrendszer három pilléren alapszik: az állami költségvetés összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a legnagyobb rész a cégek és munkavállalók részesedése, mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetés) egészíti ki

Hollandia: három forrásból

Az állami nyugdíj összege fix – de rendszeresen felülvizsgálják, így a reálérték nagyjából követi az inflációt –, az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát, házaspárok esetén fejenként az 50 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1035 eurót kap állam pénzből minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A második és harmadik pillérből hozzáférhető járandósággal együtt azonban ez az összeg a sokszorosára is emelkedhet.

Lengyelország: fokozatos, lassú emelés mindenkinek 67 évre

Évtizedek óta nem változott a nyugdíjkorhatár, amely a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év. 2013-tól azonban fokozatosan kiegyenlítik és mindkét nem számára 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt oly módon, hogy a férfiak 2020-ra, a nők pedig 2040-re érik el ezt. A rendvédelmi szervek dolgozói eddig már 15 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek - külön szabályok vonatkoznak a bányászokra, a mezőgazdasági termelőkre, bírákra, ügyészekre és az egyházi személyekre is -, a jövőben azonban leghamarabb 55. életévük betöltése után és legkevesebb 25 év szolgálati idővel mehetnek majd nyugdíjba. A reform nem érinti a már nyugdíjban lévőket.

Lengyel gondok

Míg az elmúlt évtized elején a minimálnyugdíj reálérték az átlagfizetés 30, jelenleg csak 22 százalékát teszi ki, tíz év múlva pedig a 15 százalékára fog mérséklődni. Az átlagnyugdíj szintén csökkenő tendenciát mutat az átlagfizetéshez viszonyítva, a 2003. évi 57,5 százalékról 2010-re 56,3 százalékra csökkent, de voltak évek, amikor ennél lényegesen alacsonyabb volt. 1992 és 2009 között az átlagnyugdíj bruttó reálértéke a mezőgazdaságon kívül 43,2, a mezőgazdaságban 59,8 százalékkal emelkedett.

Nagy-Britannia: 2020-ra egységesen 66 lesz

A jelenleg érvényes brit nyugdíjtörvény alapján az 1953. december 6. előtt született férfiak 65 éves korukban válnak jogosulttá állami nyugellátásra. A nők nyugdíjkorhatárának emelése tavaly kezdődött meg 60 évről fokozatosan 65 évre; ez a folyamat 2018-ig tart az 1950 után született nők esetében. Ezután, 2018 decemberétől 2020 októberéig tartó folyamat keretében egységesen 66 évre emelkedik tovább az állami nyugdíjra jogosító korhatár. A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg már 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám 2020-ra rájuk is érvényes lesz az általános korhatár. A közalkalmazotti nyugdíjkorhatár felemelése nem érintené a fegyveres erők, a rendőrség és a tűzoltóság tagjait - akik munkába lépésük időpontjától függően 50, illetve 55 évesen már nyugállományba vonulhatnak -, a büntetésvégrehajtás alkalmazottait azonban igen. Az előző brit kormány törvénybe iktatott menetrendje szerint 2036-ban a nyugdíjkorhatár a köz- és a versenyszférában egységesen elérte volna a 67 évet, 2046-ra pedig a 68 évet. A jelenlegi kormány azonban tíz évet gyorsítani akar ezen a menetrenden, és - egyelőre nemhivatalos értesülések szerint - már 2026-ra 67 év, 2036-ra pedig 68 év lenne az egységes nyugdíjkorhatár.

Áprilisban korrigálnak

A brit állami alapnyugdíjat minden pénzügyi év kezdetén, áprilisban emelik egy összetett, inflációs kiigazítással számolt index alapján. Az egyéni állami alapnyugdíj a jelenlegi, 2011–2012-es pénzügyi évben heti 102,15 font (37 ezer forint).

Németország: a mostani 65 éves korhatárt 2012-től emelik

A nyugdíjkorhatár jelenleg mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év, és ez emelkedik - ahogyan azt már 2007-ben elhatározták - lépésről lépésre 67 évre 2012 és 2029 között. Az ellátási jogosultsághoz minimum 60 hónap biztosítási idő szükséges. A tervek szerint 2023-tól már csak 66, 2029-től pedig 67 éves kortól lesz lehetséges nyugdíjba vonulni. Tekintélyes gazdasági szakértők ugyanakkor a közelmúltban azt javasolták, hogy a szociális rendszer finanszírozhatósága érdekében a nyugdíjkorhatárt emeljék 69 évre. A kormány ezt azonban egyelőre elutasította. Az érvényben lévő rendelkezés szerint egyébként annak, aki az öregségi nyugdíjkorhatár előtt akar nyugalomba vonulni, nyugdíjcsökkentéssel kell számolnia.

Nem inflációkövető

Az elmúlt években Németországban csak rendkívül csekély méretű nyugdíjemelésre került sor. Ebből kiindulva szakértők szerint a nyugdíj reálértéke egyértelműen csökkent. Az emelkedés mértéke rendszeresen elmaradt az inflációtól, azaz az árak, így az egészségügyi költségek is, a nyugdíjaknál erősebb ütemben növekedtek.

Olaszország: ma 60, illetve 65, 2026-ra mindenkinek 67 év

Itáliában 2008 és 2011 között a nyugdíjkorhatár a nőknek 60, a férfiaknak 65 év volt. Legalább 35 év munkaviszony után korábban is nyugdijba lehetett menni.A nyugdíjba vonulás korhatára a kilencvenes évektől fokozatosan nőtt, idén pedig a kormány az ugrásszerűen megemelt azt az EU-szinthez igazítva: 2026-ig a férfiak és a nők számára is 67 évre emelkedik a korhatár a közalkalmazottak és a magán munkavállalók között is. 1973 és 1992 között az olasz közalkalmazottak 50 évesen, maximum 25 év munkaviszony után is nyugdíjba mehettek; az úgynevezett bébinyugdíjasok száma ma meghaladja a félmilliót.

Szegénységi szint alatt

A Cisl szakszervezet idei számítása szerint az olasz nyugdíjak az utóbbi húsz évben több mint 35 százalékot veszítettek reálértékükből. A felmérések szerint minden 100 aktív dolgozóra 70 nyugdíjas jut, és a 16,8 millió olasz nyugdíjas közel fele a szegénységi szint alatt kényszerül élni, havi 720 eurós nyugdíjjal.

Románia: 2030-tól férfiaknak 65, nőknek 63 év

A nyugdíjkorhatár férfiak esetében 64 év és két hónap, a nők esetében 59 év és két hónap. A román parlament tavaly fogadta el az új nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében fokozatosan nő az általános nyugdíjkorhatár: 2030-tól férfiak esetében 65, nők esetében 63 év lesz. Szigorították a korkedvezményes nyugdíjazás körülményeit is. Az Európai Unió tagállamai közül ugyanis Romániában az egyik legalacsonyabb a valós nyugdíjazási korhatár: 56 év. Az utóbbi két évben csökkent a nyugdíjak reálértéke, legutóbb ugyanis 2009 októberében emelték az öregségi járandóságokat.

Csökkenő reálérték

Az utóbbi két évben csökkent a nyugdíjak reálértéke, legutóbb ugyanis 2009 októberében emelték az öregségi járandóságokat, az infláció viszont 2011 októberéig eltelt időszakban 11,71 százalék volt. A nyugdíjak reálértékét az is csökkentette, hogy a kormány növelte a nyugdíjakra kivetett egészségügyi járulékot. Romániában az átlagnyugdíj 776 lej (55 ezer forint).

Szlovákia: mérlegelik az emelést 62-ről 65 évre

A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, két évvel magasabb, mint az 1989-es rendszerváltás idején. Hosszabb ideje azonban mérlegelik a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését, döntés azonban még nem született. A nyugdíjak reálértékét jelenleg úgy próbálják ebiztosítani, hogy a nyugdíjak összegét évente valorizálják az előző év inflációja és az átlagkeresetek alakulása alapján. 2012-től kezdve - ha a parlament jóvá hagyja - a nyugdíjakat egységesen egy fix összeggel emelik meg, amelyet a mindenkori kabinet határoz meg az inflációt figyelembe véve. A munkaügyi és népjóléti minisztériumtól nem hivatalosan olyan információk láttak napvilágot, hogy ez jövőre várhatóan 14,1 euró, míg 2013-ben 11,8 euró lesz.

Szlovák egalizálás

„A százalékos rendszer a magas nyugdíjaknak kedvezett, az új mechanizmus igazságosabb” – állítja a munkaügyi és népjóléti tárca vezetője. Hozzátette: a kisnyugdíjaknál a jövőben százalékban jóval magasabb lesz az évi növekedés, mint a magas nyugdíjaknál.