Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke csütörtökön a fővárosban tartott szakszervezeti tüntetés előtt az MTI-nek azt mondta, a demonstrációsorozattal elsősorban az új alaptörvény, illetve a munka törvénykönyve ellen, valamint a nyugdíjak és a sztrájkjog védelméért tüntetnek csaknem száz szakszervezet és társadalmi szervezet összefogásával. Később átnyújtották Schmitt Pál államfőnek címzett tízpontos petíciójukat a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársának; a dokumentumban egyebek mellett a méltányos és igazságos adórendszer visszaállítását és az új munka törvénykönyvének elfogadását megelőző egyeztetést követelnek, továbbá a petíció tartalmazza a szolgálati korengedményes és korkedvezményes nyugdíj visszaállításának igényét is. (Most is keveseknek jelent biztos megélhetést az állami nyugdíj, a jövőben pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe.)
A kormányszóvivői iroda az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: Magyarország demokratikus jogállam, a kormány elismeri minden munkavállaló és szervezet alkotmányos jogát a sztrájkhoz, a tiltakozáshoz. Tüntetéshez minden szakszervezetnek és civil szervezetnek joga van - folytatják -, a kabinet ugyanakkor mélységesen sajnálja, hogy "egyes szakszervezeti vezetők nem az emberek érdekeit képviselik, hanem saját politikai ambícióikat helyezik előtérbe".
A kormány álláspontja nem változott meg az ország megújításával, átalakításával, egy új munka törvénykönyve megalkotásával, valamint a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjakkal kapcsolatban - szögezik le, hozzátéve, hogy az ezekkel kapcsolatos törvény- és egyéb jogszabály-alkotási folyamat nem áll le, az a kabinet és az Országgyűlés szándékának megfelelően folytatódik.
"Sosem volt ilyen széles körű konzultáció"
Kitérnek arra is, hogy a kabinet elkötelezett a nyílt tervezésű törvényalkotás mellett, folyamatosan lehetőséget teremtve arra, hogy az állampolgárok elmondhassák véleményüket az életüket érintő gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekben. "A rendszerváltás óta soha ilyen széles körű konzultáció nem előzte meg a törvények előkészítését, mint most. A kormány szándéka szerint ez a jövőben is így lesz" - írják.
Álláspontjuk szerint "morális értelemben" elfogadhatatlan, hogy életerős, szakmailag felkészült, munkaképes emberek nyugdíjban részesüljenek, miközben még hosszú évekig hasznos munkát végezhetnének a közösség javára. Emellett a nyugdíjrendszer önálló lábra állítása - azaz, hogy ne növekedjen évről évre az államadósság - gazdasági szempontból is megköveteli, hogy változtasson a kormányzat a korábbi gyakorlaton - fűzik hozzá. (Ki kap majd állami nyugdíjat? Ide kattintva megtudhatja!)
