A magánpénztári szektor változatlanul működik és működni akar, azonban a jelenlegi költségszinten nem tudjuk meddig lesz még erre képes. Ezt Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke közölte a szervezet konferenciáján. A 2011. január 1-jétől hatályban lévő 0,9 százalékos költségmaximum a működési célú levonásokra, illetve 0,2 százalékos költségmaximum a vagyonkezelési költségekre ugyanis nem elég az aktív vagyonkezelésre.

Egy újabb Fidesz-ígérez

Iván László és Szijjártó Péter

(Fotó: Árvai Károly)

A miniszterelnök levélben fordul a magyar nyugdíjasokhoz, hogy tájékoztassa őket arról, hogy a kormány 2012-ben garantálni tudja a nyugdíjak értékállóságát – jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője november 22-én, miután Orbán Viktor megbeszélést folytatott Iván Lászlóval, az Idősügyi Tanács tagjával, a Fidesz nyugdíjas tagozatának elnökével. Korábban a Fidesz azt ígérte a szervezetnek, hogy nem hajt végre olyan válságkezelést, amely a nyugdíjasok vállára tesz újabb és újabb terheket. A miniszterelnök szóvivője kifejtette: mára bizonyossá vált, hogy Magyarországon minden nyugdíjas ember biztonságban érezheti a nyugdíját, és sok más európai országgal ellentétben idén és jövőre is sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét. (Jelenleg egy nyugdíjasra körülbelül 1,4 járulékfizető jut, az alacsony foglalkoztatottság és a minimálbéren bejelentettek tömeges létszáma miatt, tíz év múlva a helyzet még rosszabb lesz.) A szóvivő hozzátette: az idei esztendőben ehhez komoly intézkedéseket kellett hoznia a kormánynak. A nyugdíjrendszer átszervezésével és a kötelező nyugdíjtőzsde megszüntetésével sikerült kiiktatni minden olyan kockázatot, amely veszélybe sodorhatta volna a nyugdíjkassza egyensúlyát. (Bár a lehetséges időintervallumok többségében az egyedi pénztári portfoliók pozitív reálhozamot értek el.) Ennek köszönhetően a jövő esztendőben 4,2 százalékkal fognak emelkedni a nyugdíjak, megőrizve reálértéküket – fűzte hozzá. (Az infláció 4,5 százalék, a munkanélküliségi ráta 11 százalék lesz jövőre az uniós jelentés szerint.) Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi sikeres konzultáció után, a Kormány különböző intézkedésekkel elérte azt is, hogy a nyugdíjasok számára a megélhetési költségek jövőre se jelentsenek plusz terheket, a gáz, a villany, a távfűtés és a csatorna díjak nem nőhetnek nagyobb mértékben, mint a nyugdíjak.

– A pénztárba való belépés már nem kötelező, hanem önkéntes választáson alapul, ezért ésszerű lenne, ha tagjaink maguk dönthetnének arról, hogy milyen költségszinten működő pénztárba lépnek be. Ebben az esetben a magán-pénztárak fennmaradhatnak, más esetben viszont lassú kihalásra vannak ítélve – mutatott rá a konferencia nyitóbeszédében a szövetség elnöke.

Borza Gábor, a szövetsége alelnöke előadásában kiemelte: bár a második pillérnek nevezett tőkefedezeti rendszer nem szűnt meg, de lényegében végveszélybe került, amikor idén néhány hónap alatt közel hárommillió ember 2946 milliárd forint nyugdíjcélú megtakarítását kellett visszajuttatniuk az állami rendszerbe, illetve a visszalépő tagok számára 215 milliárd forint értékű reálhozamot és 42 milliárd forint tagdíj-kiegészítést kifizetni. A folyamat végére a magán-nyugdíjpénztári vagyon 244,2 milliárd forintra, a taglétszám 100625 főre csökkent, ezzel párhuzamosan az egy főre vetített átlagos vagyon 1, 02 millió forintról 2,43 millió forintra emelkedett.

Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy eközben a magánpénztárak adminisztrációs terhei az idei évben nemhogy csökkentek volna, hanem a vagyonátadás, reálhozam számítás és kifizetés, tájékoztatás miatt jelentősen nőttek. Ennek köszönhetően a szektor 2011. első felében közel ötmilliárd forint működési veszteséget halmozott fel, amit egyelőre a pénztárak a tartalékaikból és a jogszabályok által biztosított egyszeri tagdíj-levonásokból fedeztek. Azonban a tartalékok kimerülése után elkerülhetetlenné válik a pénztárak összeolvadása a hatékony üzemméret biztosítása érdekében, amely folyamat lényegében a vagyonátadás óta tart.

A magánpénztári rendszer körüli politikai harcok kedvezőtlen hatással voltak az önkéntes pénztárak működésére is, jóllehet, a két típus között csak a nevükben van hasonlóság. Ennek ellenére idén az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon közel 5 milliárd forinttal, a taglétszám pedig 4875 fővel csökkent 2011 első felében, így a kezelt vagyon 861,4 milliárd forintra, a tagok száma pedig alig 1,3 millió főre olvadt. Borza Gábor ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy az önkéntes pénztárak által kezelt egyéni megtakarítások összege az átlagot meghaladó befektetési teljesítményeknek köszönhetően annak ellenére növekszik, hogy a tagság egyre nagyobb hányada válik jogosulttá a szolgáltatások igénybevételére. A Stabilitás alelnöke szerint az önkéntes nyugdíjpénztár, mint hosszú távú megtakarítási forma már bizonyított, ezért mindent meg kell tenni az ismertsége és közkedveltsége erősítéséért, továbbá a tagok számának és a tagdíjbevétel csökkenésének megállításáért. A szövetség ezért aktív szerepet kíván vállalni az önkéntes pénztárak szabályozásának jelenleg éppen zajló felülvizsgálatában.

A szövetség szerint a saját tagi befizetés után a visszaigényelhető személyi jövedelemadó mértékét a jelenlegi 20 százalékról a régi, 30 százalékos szintre kellene emelni, ezzel is motiválni az öngondoskodást a lakosság körében.

Az egészségpénztárak népszerűsége töretlen: taglétszámuk folyamatosan növekszik, és 2011 végére elérte a 970 ezer főt, a kezelt vagyon pedig az 54 milliárd forintot. Borza Gábor szerint itt a legfontosabb feladat az adókedvezmények rendszerének hosszú távú fenntartása, erőteljesebb fellépés az egészségmegőrzés, egészségtudatosság, prevenció területén, továbbá a pénztárak szolgáltatási portfóliójának bővítése. Ehhez azonban – húzta alá az alelnök – elengedhetetlenül szükséges a kormányzat támogatása, szabályozó szerepvállalása, például azzal, hogy pontosan meghatározzák: miként kapcsolódhat össze a társadalombiztosítási rendszer a pénztárakkal.

Bába Julianna elnök szerint a magánpénztári vagyon államosítására a hazai vagy – végső esetben – a nemzetközi jogi fórumok fogják kimondani a végső szót. Azonban a pénztári szektor ágai együttesen közel 2,2 millió taggal és mintegy 1160 milliárd forintos kezelt vagyonnal rendelkeznek, amely alapján a pénztári forma továbbra is az egyik legjelentősebb egyéni öngondoskodási módnak tekinthető Magyarországon. Ezek fejlesztése, működtetése viszont nehezen képzelhető el a jogalkotói és végrehajtói hatalom ellenében, azért a Stabilitás Pénztárszövetség minden eszközt meg kíván ragadni annak érdekében, hogy a kormányzattal és a törvényhozással párbeszédet kezdeményezzen, és ily módon tagjai érdekeit képviselni tudja.