A vizsgálat eredményeit ismertetve Paál Zoltán, a biztosító ügyvezető igazgatója elmondta: a jelenleg is nyugdíjra takarékoskodók 60 százaléka 5-10 ezer forintot tud félretenni, egynegyedük 10-20 ezer forintot takarít meg, és csak a maradék 16 százalék tud havi 20 ezer forint felett gyűjteni erre a célra.
Ahhoz, hogy a nyugdíj havi 50 ezer forinttal egészüljön ki, a nyugdíjba vonuláskor 10 millió forint megtakarítással kell rendelkezni, aki 20 éven át havi 10 ezer forintot takarít meg, körülbelül ennek a negyedét tudja összegyűjteni - tette hozzá az ügyvezető igazgató. Az Eurostat előrejelzése szerint Magyarország lakossága 2050-re 9 millióra apad. Az EU-ban a 65 éven felüliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez képest 2050-re a jelenlegi 18,2 százalékról 30 százalékra nő. Ugyan ez az arány Magyarországon 24, illetve 51 százalék. Ez azt jelenti, hogy 2050-ben két aktív személy tart el egy nyugdíjast.
Előtakarékosság a megoldás
Az arányokat tovább rontja, hogy az aktív korúaknak csak egy része dolgozik. Az aktivitási ráta Magyarországon 55,4 százalék, az uniós átlag 64,6 százalék, de Hollandiában eléri a 77 százalékot. Magyarországon jelenleg 1,3 aktív dolgozó tart el egy nyugdíjast. Miután minden harmadik adózó minimálbér után fizet járulékot, 2,5 millió elégséges járulékfizetőnek kell eltartania 3 millió nyugdíjast. Az állam a helyzetre a nyugdíjkorhatár felemelésével, a járulék emelésével, kevesebb nyugdíjjal, illetve a születések számának ösztönzésével válaszolhat. Az egyén pedig az aktív kor kitolásával - tovább dolgozással - és előtakarékossággal reagálhat.
A Generali által megkérdezettek 53 százaléka gondolkodott el azon, hogy miből fog megélni nyugdíjas korában. E csoport 30 százaléka rak félre pénzt úgy, hogy annak nincs hozama, 28 százaléka köt életbiztosítást, és ugyan csak 28 százaléka lépett be önkéntes nyugdíjpénztárba.
