Miből lesz pénzük a jövő nyugdíjasainak?

Az állami nyugdíj szinte kizárólagos szerepe a most nyugdíjba vonulók körében ma még megkérdőjelezhetetlen. De vajon hogyan képzeli el nyugdíjas éveit a fiatalabb korosztály, miből lesz pénzük a jövő nyugdíjasainak? Többek között erre kereste a választ a Groupama Biztosító megbízásából készült felmérés.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az NRC Marketingkutatóval közösen végzett országos online kutatás alapján az látszik, hogy a 18–59 év közötti, nyugdíj előtt álló magyar lakosság a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számít nyugdíjas éveiben. Szembetűnő ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa.

Kép: Fotolia

A 18–29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, az alapvető szükségletek mellett a „luxus”-termékeket is megengedheti majd magának. Így például míg a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellnesshétvégét, addig a 18–29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára.

Ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között akkor is, ha a fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről vagy kultúrával kapcsolatos költésekről nyilatkoznak: a fiatalok minden esetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjas életszínvonalukat. Mi több, sok fiatal elképzelése szerint a kiadásaik egy részét könnyebben finanszírozzák majd, mint jelenleg!

A válaszokból az is kiderült, hogy a pozitívabb jövőképet a fiatalok elsősorban alternatív bevételekre, semmint az állami nyugdíjra alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének még kétharmadát (67%) biztosítja az állami apanázs, addig a munkaerőpiacra csak most belépő, húszas éveit taposó Y-generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak alig több mint harmada (37%) jön majd az államtól.

A hiányzó részt is eltérő módon kívánják pótolni a különböző korosztályba tartozók: a fiatalok a nyugdíjaskori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból származó jövedelemből, tehát például ingatlan kiadásából (5%), nyugdíjcélú (16%) és egyéb (13%) megtakarításból várják. A maradék egyharmad jelentős része pedig a nyugdíjasként végzett munkából (12%) és vállalkozásból (6%) származik majd, de a gyerekeiktől, leendő unokáiktól származó támogatásra (8%) is számítanak a fiatalok.

Évente szeretünk pénzt félretenni
Magyarországon egyelőre nem jellemző általánosságban a havi rendszerességű megtakarítás, a magánbefektetők 80 százaléka azonban már legalább évente egyszer növeli félretett pénzét – derül ki a K&H prémium befektetői felméréséből. A kutatás arra is rámutat, hogy leginkább befektetési alapokban, részvényekben és állampapírokban gondolkodnak a hazai megtakarítók.
Ezzel ellentétben az ötvenesek úgy gondolják, hogy nyugdíjas korukban bevételük legfeljebb ötöde származik majd a korábbi megtakarításaikból, és mindössze 10 százalékot tehet ki a munkából származó bevétel. A következő években nyugdíjba vonulók a közvetlen családtagok támogatására is kisebb mértékben (3%) számítanak, mint a mostani fiatalok.

„Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a fiatalok már több lábon szeretnének állni idős korukban, nem gondolják, hogy az állami nyugdíjból fog származni a jövedelmük nagyobb része. Kérdés azonban, mennyire reálisan mérik fel a lehetséges jövedelemforrásaikat?

Nyugdíjasként nem mindenki tud munkát vállalni, és arra sem lehet berendezkedni, hogy a gyerekek költsenek a szülőkre, ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő megtakarításokkal rendelkezzenek, mire nyugdíjba mennek. Érdemes ezért minél előbb, már a 30-as években elkezdeni valamilyen nyugdíjcélú előtakarékoskodást” − hívta fel a figyelmet Csonka István, a Groupama Biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese.

 

 

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo