Az utóbbi három évben egyértelműen javult a biztosítók megítélése, ami továbbra is kedvezőbb a bankokénál. A biztosítók tevékenységének fontossága tekintetében évről évre javuló tendencia mutatkozik: hasonlóan a tavalyi adatokhoz, továbbra is lakosság többsége vélekedik pozitívan. Biztató jelnek vehető, hogy az öngondoskodást immár a megkérdezettek 52 százaléka tartja fontosnak – derült ki a Deloitte és a Scale Research reprezentatív felméréséből.
Az adatok alapján a nyugdíj-biztosítási termékekre inkább megtakarítási és nem öngondoskodási termékként tekintenek a megkérdezettek. Ez abból látszik, hogy azok aránya, akik gondolkodnak azon, hogy a közeljövőben megszüntessék nyugdíjbiztosításukat, jelentősen magasabb (20%), mint ugyanez az arány az életbiztosításuknál (8%). Annak ellenére, hogy előbbit még inkább hosszú távra lenne érdemes kötni. Jelentős adóemelés nélkül harmadával csökkenthet a nyugdíj!
„Idei felmérésünk alapján az látszik, hogy nyugdíjbiztosítás esetén a 40 év alattiak, az egészségbiztosításoknál a 30 év alattiak és 50-es éveikben járók a leginkább alulreprezentáltak. Véleményünk szerint ez főként azzal függhet össze, hogy általában 30 év felett válik az ember családossá, így az egészségre vonatkozó gondoskodás főként ekkor kezdődik meg, elsősorban a gyerekek miatt. 40 év felett pedig már a nyugdíjtermékek válnak népszerűbbé, mert ekkor már az öngondoskodásra helyeződik a hangsúly” – hangsúlyozta Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézetekért felelős partnere.
„Meglepetésként tapasztaltuk, hogy az egészség- és nyugdíjbiztosítások aránya a népességhez képest a központi régióban, elsősorban Pest megyében a legalacsonyabb. Ez részben kihasználatlan potenciállal, részben pedig azzal magyarázható, hogy a biztosításkötés szempontjából kedvezőtlen demográfiai jellemzők, például a fiatalabb lakosság is erre a régióra koncentrálódik” – tette hozzá Mérth Balázs.
A megkérdezettek 37 százaléka azért nem köt biztosítást, mert nem engedheti meg magának; a tavalyi 32 százalékhoz képest 42 százalékra nőtt azok aránya, akik bonyolultnak találják a biztosítási szolgáltatásokat; szerződések megkötésénél továbbra is a fizikai csatornák szerepe a legjelentősebb. A KGFB kivételével, ahol a hagyományos és az online csatornák aránya nagyjából 50-50 százalék, a személybiztosítások esetén továbbra is a fizikai csatornák dominálnak.
Az alul-, illetve felülbiztosított rétegek a nyugdíj- és egészségbiztosítás tekintetében még nagyobb mértékű eltéréseket mutatnak a jövedelem szerinti megoszlásoknál. A nyugdíjbiztosítások elterjedtsége a 110 ezer forint nettó jövedelem után emelkedik meg erősen, míg az egészségbiztosítások jelentősebb elterjedése a 150 ezer forint feletti nettó jövedelemmel rendelkezők között látható.
