Egy öregedő társadalomban az öngondoskodás munkáltatói támogatásának nagy mértékű csökkenése komoly gondokat okozhat, különösen a fiatalok alacsony megtakarítási hajlandósága mellett. Az ÖPOSZ szerint szükség van a munkáltatói befizetések fellendítésére, esésének megállítására, ezáltal a nyugdíj- és egészségi célú takarékosság további élénkítésére függetlenül attól, hogy a pénztártagok befizetéseik látványos növelésével voksolnak a pénztári öngondoskodás mellett, vélhetően egyre jobban feszegetve megtakarítási teljesítőképességük határait. Az egészségpénztári tagok az első negyedévben 50 százalékkal többet tettek félre, mint tavaly ilyenkor, a munkáltatói hozzájárulások viszont 35 százalékkal visszaestek. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál - kevésbé markáns módon - ugyanez a folyamat játszódott le. Megoldás lehetne a kedvezőtlen trend megállítására, ha a munkáltatók a mostaninál is kedvezőbben támogathatnák dolgozóik megtakarítását - olvasható az ÖPOSZ közleményében.
A bizalom megvan
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak a korábbi időszakhoz hasonlóan ismét remek negyedévet zártak. A kasszákba vetett bizalmat mutatja, hogy az egyéni befizetések összege jelentősen nőtt, annak ellenére, hogy a munkáltatói befizetések a béren kívüli juttatási piac, a cafetériarendszer idei átalakulása miatt jelentősen csökkentek. Dr. Kravalik Gábor szerint a munkáltatói befizetések csökkenése komoly problémát jelent az öngondoskodási piac számára. “ A tagi befizetések növekedése azt mutatja, hogy a tagok rendkívüli módon bíznak a kasszákban. Feszegetve anyagi teljesítőképességeik határait, munkáltatói segítség nélkül mégis lépéshátrányban vannak. Aggodalomra ad okot az is, hogy a fiatalabbak munkáltatói kiegészítés nélkül nem, vagy nem idejében kezdenek hosszútávra spórolni. Ma jellemzően csak 30-35 év felett válnak nagyobb számban taggá. Beszédes adat, hogy az egy főre eső átlagos vagyon 24 éves korban lépi át a 100 ezer forintos határt. A 33 évesek átlagos megtakarítása 500 ezer forint feletti, 40 év felett már 800.000 az átlagos egyéni számla egyenleg, míg a 47 éves korcsoportnál pedig átlépi a milliós határt. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a ma is aktív megtakarítókat is visszaveti a munkáltatói segítség elmaradása. Ezért minden korosztály számára kulcsfontosságú a munkáltatók aktív szerepvállalása” - emelte ki az elnök.
Mi történt az első negyedévben?
A szervezethez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona 8,5 százalékkal 1187 milliárd forintra emelkedett. A tagok befizetései 11,4 százalékkal 16,3 milliárd forintra nőttek, ezzel szemben a munkáltatói hozzájárulások összege számottevően, 7,6 százalékkal 7,4 milliárd forintra esett. Összességében a tagdíjbevétel az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 4,6 százalékkal nőtt, ami egyértelműen a tagok megtakarításainak köszönhető.
Az ÖPOSZ-szal együttműködő egészség- és önsegélyező pénztáraknál is hasonló volt a forgatókönyv, mint az önkéntes nyugdíjkasszáknál. A vagyon 6,4 százalékkal 47,43 milliárd forintra nőtt. Ebben a szegmensben is a tagok befizetései voltak a főszerepben: az egyéni befizetések közel 3,5 milliárd forintra rúgtak, ami 51 százalékos, kiemelkedő növekedést jelent. Ezzel szemben a munkáltatói befizetések az ÖPOSZ korábbi becsléseinek megfelelően jelentősen, 35 százalékkal 3,2 milliárd forintra apadtak. Összességében a tagdíjbevétel így 8 százalékkal 6,7 milliárd forintra mérséklődött.“
Az egyéni befizetések kiugró növekedése azt mutatja, hogy a pénztártagok nagyon fontosnak tartják az öngondoskodást és szeretik a pénztári megoldást” - értékelte az egészségpénztári adatokat dr. Kravalik Gábor. Hozzátette: “Meglepő dolog történt az első negyedévben. Záródott az olló az egyéni és munkáltatói tagdíjfizetési hajlandóság területén. Először fordult ugyanis elő, hogy az adókedvezményért folyó év végi befizetési hajrát nem számítva éven belül az egyéni befizetések meghaladták a munkáltatói befizetéseket.
Az ÖPOSZ a negyedéves adatok értékeléséhez fűzött elemzése és előrejelzése szerint komoly problémát jelenthet mind rövid, mind pedig hosszú távon a munkáltatói befizetések csökkenése. Ha a trend nem törik meg, akkor a munkavállalók, pénztártagok mindinkább magukra lesznek utalva. Erősíteni kell a munkáltatók szerepvállalását, mert ha nem ez történik, akkor nehéz évek várnak a magyarországi öngondoskodási piacra és a nyugdíjrendszerre is. Az elnök idézte a Századvég Gazdaságkutató tavalyi tanulmányát, amely szerint a nyugdíjrendszerre és az időkorúak megélhetésére vonatkozó legfontosabb mutatók kedvezőtlen forgatókönyvet valószínűsítenek. A nyugdíj összegének munkabérhez viszonyított arányát mutató, úgynevezett helyettesítési ráta a jelenlegi 72 százalékról 2040-re 40 százalékra csökkenhet. Az aktív dolgozókra jutó nyugdíjasok számát jelző, úgynevezett függőségi ráta pedig 2060-ra a duplájára nőhet.
Az ÖPOSZ szerint a kedvezőtlen folyamatoknak a munkáltatói szerepvállalás markáns ösztönzésével lehetne elejét venni. A szervezet ezért azt javasolja, hogy ha a munkáltatók pénztári hozzájárulását a munkavállaló is kiegészíti, akkor a közös vállalás miatt a vállalati befizetések után a pénztártag további adókedvezményt érvényesíthessen. A munkáltatóknak több szempontból is megéri az öngondoskodást támogatni. A pénztári juttatások adóterhe jövőre a járulékkedvezmény miatt várhatóan csökken majd: a jelenlegi 43,66 százalékról 41,3 százalékra. Ez azt is jelenti, hogy jövőre a készpénz-cafetéria és a SZÉP kártya kedvezményes adózásának ma 9,44 százalékos előnye 7,08 százalékra olvadhat. Ha emellett a juttatás nettó értékét a tag számláján az új kedvezmény is támogatná, úgy ismét valóban versenyképessé válna az öngondoskodás támogatása. “Ez a javaslat ugyanis már lehetővé tenné, hogy azok is hatékonyan takarékoskodhassanak az önkéntes pénztárakban, akiknek egyedül nincs elég pénzügyi mozgástere ehhez. Ideális esetben ez a teljes alsó középosztály számára megnyitná az utat a pénztárakon keresztüli megtakarításhoz. Az öngondoskodási piac látványos erősödése pedig közvetve még a belföldi állampapír-vásárlásoknak is lökést adhatna” - magyarázta dr. Kravalik Gábor, hozzátéve: a javaslat nem igényelne extra költségvetési ráfordítást.
Az ÖPOSZ szakértői úgy látják, ahhoz, hogy a nyugdíjcélú és egészség-megőrzést elősegítő pénztári megoldásoknál erre az enyhítésre van szükség. Így ugyanis azok, akik ma még nem tudnak – elegendő - pénzt félretenni, bekapcsolódhatnának az öngondoskodásba, emellett a fiatalok számára is vonzóbbá válna a pénztári megtakarítási forma, úgy is, mint hatékony befektetés, ami egyben a nyugdíj, valamint egészségügy fenntarthatóságát, ezzel az ország és az egyének hosszú távú kilátásait is javíthatná.
