Szükség van az edukációra a megelőzésben.

Az ukrajnai háború területein a gabonaszállítmányok leállítása máris megnövelte a migrációs áramlatot, és az esetleges humanitárius válság súlyos migrációs válságot teremthet - jelentette ki Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter.

Növekvő népesség, elöregedő társadalmak, urbanizáció és elérhetőbb oktatás, így gazdasági és társadalmi fejlődés várható a Roland Berger szerint 2050-re.

Ha a világ kormányai nem fognak össze, hogy megoldják az emberiség nagy problémáit, beüthet a vészhelyzet-szcenárió, figyelmeztet a Forum for the Future új jelentése, mely a jövő legnagyobb veszélyforrásait taglalja. Már a következő évtizedet ezek a rizikófaktorok fogják meghatározni.

Városok válnak lakhatatlanná 2050-re, és tömegek kényszerülnek majd elhagyni lakhelyüket. Szakértők szerint a mai állapotokhoz képest teljesen másfajta termelési, munkaerő-piaci és demográfiai viszonyok lesznek meghatározóak.

Globális tekintetben Európa- és Közép-Ázsia a második legtöbb bevándorlót fogadja be – közöttük több mint hatszázezer magyar honfitársunkat – derült ki az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) legfrissebb jelentéséből.

Az tovább emelkedő károsanyag-kibocsátás, benne a járművek növekvő fogyasztása miatt tovább gyorsul a globális felmelegedés és a vártnál jóval hamarább, már 2030-ra igen súlyos következmények fenyegetnek, mutatnak rá a világ tudósai.

Az európaiak kétharmada úgy gondolja, hogy korábban jobb volt a világ – míg földrészünk fiataljainak többsége nincs ezen a véleményen.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése szerint az akadályozó vagy serkentő szabályozási rendszerek helyett a vidéki elvándorlás gazdasági-társadalmi fejlődéshez való pozitív hozzájárulására kellene fókuszálni – és a hátrányait pedig minimalizálni.

A brexiterek állításával a Nagy-Britanniában élő külföldiek átlag fölött járulnak hozzá a brit költségvetéshez, annyira, hogy a brexit után adóemelésre lesz szükség.

Nagyjából 1,2 millió munkaképes korú felnőtt tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.

A Londonban élő magyarok nyitottabbak, a kockázatot és a várható hozamot mérlegelve jobban mernek saját vállalkozásba kezdeni, mint az itthoniak, derült ki a DANtalk felméréséből.

A Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak "néhány nagyon egyszerű kérdésre" kell csak válaszolniuk ahhoz, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is változatlan jogosultságokkal, állandó letelepedési engedéllyel az országban maradhassanak - mondta csütörtökön a brit belügyminiszter.

A kivándorlás valószínűleg elérte a csúcspontját, a közeljövőben megkezdődhet a külföldön dolgozó közép-európaiak hazaköltözése – derült ki a Colliers International legfrissebb tanulmányából.

Az ősi kulturális emlékek, épületek, műemlékek, muzeális értékű műtárgyak, sőt az ősök maradványai mind fenyegetve vannak a szélsőséges időjárási jelenségektől. Az elköltözni kényszerülő közösségek a kulturális örökségüket is vinnék magukkal, de sokszor nincs pénz erre.

A klímaváltozás komoly veszélyfaktor a fejlődő országok vidéki népessége számára, gyakorta kiváltó oka az elvándorlásnak, ezért a fenntartható mezőgazdaság támogatása lényeges eleme a hatékony válasznak, hangsúlyozta tegnap Rómában a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva.

Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy dolgozókat, akik még hivatalosan itthon vannak bejelentve, akkor a valós csökkenés 500 ezer körül lehet. Ez nem egyformán érinti a hazai településeket.) Emellett jelentős számú olyan belső elvándorló is van, aki nem jelenik meg a kimutatásokban, mivel állandó lakcímét megőrizte - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében.

A megváltozott környezeti hatások világosan láthatóak okként a Szíriai események mögött is - mondta a hetedik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában Juhász Árpád geológus, a konferencia egyik fővédnöke.

Mi sem mutatja jobban, hogy milyen kihívások előtt áll a világ, mint a minden év elején a davosi Világgazdasági Csúcson felmerülő témák. Idén a mintegy 2500 döntéshozó – politikusok és vezető üzletemberek – négy fő globális kihívásról tanácskozott. A világgazdasági növekedésről és az alacsony nyersanyagárakról, a klímaváltozásról, a migrációról – és ennek kapcsán a biztonság kérdéséről –, valamint a negyedik ipari forradalomról és a hatására a társadalomban végbemenő változásokról. Hosszabb távon a világnak számos társadalmi és gazdasági kihívásra kell megtalálnia a választ.

Nem a migráció a világot legjobban fenyegető kockázati tényező 2016-ban. Ugyan valószínűségben vezet, de súlyosságban sok más megelőzi.

Nagyon hiányzik a politikusok, a világ vezető hatalmai és az egyes ember gondolkodásmódjából a rendszerszerű megközelítés. Nem látjuk egyben meg a folyamatokat, nem kezeljük egymáshoz tartozónak a fenntartható fejlődés ellenében globálisan zajló természeti, társadalmi, emberi, gazdasági történéseket, bajokat. Még mindig hisszük, hogy a katasztrófák elhárításával minden marad a régiben. Pedig már soha semmi nem lesz olyan, mint régen. Piac & Profit alapító főszerkesztője, Demcsák Mária jegyzete.

Migráció, felmelegedés, fenntarthatósági célok az üzleti világban és még számos, a jövőnket meghatározó kérdést boncolunk a Piac & Profit novemberi számában, amely a fenntarthatóságot helyezte fókuszába.

Nem tudjuk kívül tartani a világunkon a globális problémákat, ezekkel saját szintünkön kell kezdenünk valamit. A Fenntarthatósági Csúcs kerekasztal beszélgetésén elefántcsontparti, magyar, üzleti és emberi, civil megközelítések, jó gyakorlatok hangzottak el.

Ez a menekültek évszázada lesz, az ezzel kapcsolatos kihívások megoldására viszont esélyünk sincs, ha nem születik először is egy, a tünetek mögött álló okokra vonatkozó pontos diagnózis. Ahhoz, hogy valódi integrációról beszélhessünk, nem csak a bevándorlóknak, hanem a befogadó társadalmaknak is változnia kell. Hogy erre képesek legyünk, a „non-business” innovációkra kéne koncentrálni – mondta Dinya László a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.

Nem a trendszerű éghajlatváltozás, hanem a kiugró szélsőségek okoznak majd rövidtávon gondot – mondta Dr. Mika János meteorológus, egyetemi tanár, az MTA doktora a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.

Hol járunk mi, magyarok a fenntartható fejlődés felé tartó úton? Mit tehetnek az államok és a civilek a klímaváltozás hatásainak kivédése érdekében? Mitől lesz fenntarthatóbb a mezőgazdaság? És hogyan függ össze mindezzel a migráció problémája? Minderről szó esett a Fenntarthatósági Csúcs Konferencián, melynek részletes beszámolóját olvashatják.

A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a mostani menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.

Fokozatosan talpra áll az európai munkaerőpiac, 2011 óta most először nő egyszerre a GDP, a foglalkoztatási ráta és a háztatások jövedelme – állapította meg hétfőn közzétett negyedéves jelentésében az Európai Bizottság.

Megjelenik a szakmai képesítést igazoló virtuális kártya, amelynek segítségével európai szakemberek kevesebb papírmunkával vállalhatnak munkát más uniós országban - döntött az Európai Parlament szerdán.

Ha a tulajdonos úgy dönt, hogy elviszi a vállalkozását, jogilag ennek nincs akadálya, csak meg kell találnia a költség és adminisztráció szempontjából a optimális módot.

Bárki könnyedén összeszed jó pár, az ismeretségi köréből származó példát a magyar munkavállalók kivándorlására a legkülönbözőbb szakágakból műkörmöstől a szakácsig, pénzügyestől az orvosig. Az elmúlt húsz évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya. Mára minden ötödik felnőtt tervezi, hogy rövid vagy hosszú távon külföldön vállal munkát, vagy véglegesen kivándorol.

Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a magyar munkavállalók elvándorlása külföldre: óvatos becslések szerint is alig egy év alatt legalább százezren hagyták el az országot jobb élet reményében. Egyedül Ausztriában egy év alatt csaknem duplájára nőtt a magyar munkavállalók száma.

Közhelynek számít, hogy a magyar ingatlanpiac igen nehéz időket él meg, akkor is, ha olykor úgy tűnik, mintha látszana a fény az alagút végén. Az árak még mindig nagyon mélyen vannak, a 2008-as gazdasági válság begyűrűzése óta nem tudott a szegmens kikecmeregni a gödörből. A válság mellett azonban még egy nagyon komoly demográfiai-gazdasági fenyegetéssel is szembe kell néznie a piacnak: a fiatalok és a cégek elvándorlása ugyanis tovább csökkentheti az amúgy is alacsony keresletet.

A nemzetközi migráció különböző megnyilvánulási formáira napjainkban egyre jelentősebb figyelem irányul. A tavaly bevezetett Kék Kártya irányelve az első az Európai Bizottság 2005-ben előterjesztett, legális migrációra vonatkozó politikai tervében. Arról, hogy pontosan mit is takar a Kék kártya irányelve, illetve milyen előnyökkel jár a bevezetése, Cziczárdi Györgyit, az Expat-Center ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Ötpontos tervet ajánl a kormányok, nemzetközi szervezetek és multinacionális vállalatok figyelmébe, ajánlásként foglalkoztatáspolitikájuk kialakításához a Hays és az Oxford Economics nemzetközi gazdaságkutató intézet. Az általuk közösen megjelentetett „Creating Jobs in a Global Economy 2011-2030" című jelentés megállapításai alapján, illetve tekintetbe véve a foglalkoztatás területén az elkövetkező 20 év során várható óriási, de kiegyensúlyozatlan növekedést. Meggyőződésük, hogy ha a kormányok és a vállalatok ezt a kérdést nem stratégiai módon közelítik meg, elszalasztják a kínálkozó munkaerőpiaci lehetőségeket, és a nehézségek globális szinten megsokszorozódnak.

Sosem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya az elmúlt közel két évtizedben: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik arról, hogy rövid vagy hosszú távon munkát vállalna külföldön, vagy akár örökre határon túlra költözne.

Az emberi erőforrás globális mobilitása a nemzetközi piacok összetettsége miatt a következő 3-5 évben egyre fontosabb lesz, derül ki a Deloitte felméréséből. Míg azonban a külföldi vállalatok háromnegyede növelni készül a kiküldetéseket, a hazai cégeknek csupán a fele tervezi ugyanezt. Az is kérdés, hogy melyik munkavállaló szeretne külföldön dolgozni.

Megközelítőleg 630 millió főre becsüli a Gallup azoknak a számát, akik hajlanak arra, hogy elhagyják hazájukat és új országban telepedjenek le - olvasható az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevelében. Közülük mintegy 19 millió kezdte meg a szükséges előkészületeket, például vásárolt repülőjegyet vagy nyújtott be letelepedési kérelmet.

A Gallup nemzetközi felmérése szerint a fiatal, egyedülálló, iskolázott és anyagilag jobb helyzetben álló személyek azok, akik nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy külföldre költözzenek. Magas az elvándorlási kedv az alulfoglalkoztatottak körében is.

Dr. Örkény Antal, az ELTE tanszékvezető professzora és Dr. Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet kutatásvezetője egyetért abban, hogy egyelőre nem kell tartani a bevándorlók tömegeitől, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzet miatt hazánk nem minősül célországnak a bevándorlók számára. Ez nem is baj, hiszen a magyarok nem nézik jó szemmel az idegeneket, ami több tényezőre vezethető vissza.