Átlépi(k) a határt

Bárki könnyedén összeszed jó pár, az ismeretségi köréből származó példát a magyar munkavállalók kivándorlására a legkülönbözőbb szakágakból műkörmöstől a szakácsig, pénzügyestől az orvosig. Az elmúlt húsz évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya. Mára minden ötödik felnőtt tervezi, hogy rövid vagy hosszú távon külföldön vállal munkát, vagy véglegesen kivándorol.

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A trend néhány éve egyértelmű: 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldön munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2012. márciusi kutatásából. Az országot elhagyó magyar állampolgárok számáról csak bizonytalan adatok vannak. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a Népszabadságban közölt adatai szerint tavaly fél év alatt 140 ezer ember jelentette be, hogy három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik, míg egy évvel korábban egész évben csupán 137 ezren. Miután a rendszerváltás óta nem kötelező bejelenteni az országból való távozást, és a kilépőknek sem fűződik ehhez érdekük, a kivándorlási statisztika meglehetősen bizonytalan – a távozók számát feltehetően jóval alulbecsülő – adatokat közöl. (A legfontosabb célországokról és az itthon veszélyeztetetté váló ágazatokról itt olvashat.)

Mikor maradjon?
1. Ha a piaca bővülőben van. 2. Ha bírja idegekkel az egyre romló gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát. 3. Ha vannak még tartalékai néhány évre, s kötélből vannak az idegei. 4. Ha kap hitelt bankjától elfogadható, kigazdálkodható feltételek mellett. 5. Ha a cége jelentős vagyoni értékekkel rendelkezik, amelyeket a recesszió miatt nem tud értékesíteni, emiatt nem tud mozdulni. 6. Ha politikai hovatartozása és tettei miatt számíthat a kormány és az uralkodó párt hálájára. 7. Ha monopolhelyzetben van a cége. 8. Ha offshore cégekkel és más adóelkerülési technikákkal ki tud bújni a közterhek alól. 9. Ha csak hazai piacon eladható terméke, szolgáltatása és tudása van. 10. Ha családi kötelékei miatt nem tudja elhagyni az országot. 11. Ha nemzeti öntudata visszatartja bármilyen más nemzetben éléstől. 12. Ha már túl van az ötvenen, s jóval kisebb az esélye idegenben gyökeret verni.
Demcsák Mária
Ahogy nő az iskolai végzettség szintje, úgy emelkedik a kivándorlási hajlandóság is. Éppen ezért fennáll az agyelszívás kockázata is a GfK Nemzetközi Elkötelezettség 2011 kutatásának szakértői szerint, ami főként a recesszióból éppen kilábalni igyekvő országokat érintené a legsúlyosabban. Például a fellendülés egyik motorjaként kezelt K+F-szektorban dolgozók harmada menne külföldre. A kivándorlás csökkenti a munkaerő-kínálatot az anyaországban, ami – minden egyéb tényező figyelmen kívül hagyásával – a maradók bérének növekedésével kellene, hogy járjon. Ez akár pozitív hatású is lehetne, de a szakmák nagyobb részénél nem ez a helyzet: hosszabb távon inkább a munkaerő iránti kereslet csökkenéséhez vezet, például az itt gyártató multik az emelkedő bérszínvonal hatására máshová telepítenék a kapacitásaikat.

Kép:PP/BartosGyula

A távozók legnépszerűbb célpontjai Ausztria, Németország és Anglia. Egy friss adat szerint az EU-hoz nagyjából velünk együtt csatlakozott tizenkét ország közül a magyar állampolgárok egyedüliként kértek az első negyedévben több nagy-britanniai társadalombiztosítási számot, mint egy évvel korábban. Akik végleg el akarnak menni, a felsoroltak mellett sokszor az Amerikai Egyesült Államokat és Kanadát is számításba veszik. Az elvándorlás miatt legveszélyeztetettebb ágazatok közé tartozik az egészségügy és a vendéglátás, de egyre gyakrabban emlegetik a szoftveripart is, mint az agyelszívás nagy hazai vesztesét. A költözés oka legtöbbször anyagi természetű, de gyakran megjelenik motivációként a szakmai fejlődés lehetősége is. Mivel azonban a váltások többségében nem ez a döntő szempont, számos szakember akár alacsonyabb státusú munkával is megelégszik az ország elhagyása érdekében. A szakemberek „menekülése” káros szociálpszichológiai folyamatokat generál a társadalomban: a maradókban tovább erősíti a kilátástalanság, a süllyedő hajó érzését, aktivitásukra, vállalkozói hajlandóságukra is hatással lehet az „itt úgysem lehet csinálni semmit” gondolkodásmód.

Segítenek jönni, menni

Már nem csak halkan, suttogva beszélünk az elvándorlásról, hisz tömegekről van szó. Rájuk üzletet is lehet alapozni. Egyre többen segítik is többé-kevésbé intézményesült módon a külföldi indulást. Számos cég – köztük a legnagyobb fejvadász irodák és kifejezetten a határokon átívelő, országok szerint szakosodott vállalkozások – keres a kivándorlást tervezőknek megfelelő munkahelyet, és a külföldi fejvadászok is látják a magyar munkavállalókban rejlő lehetőséget. Az interneten van önszerveződő közösség, a Határátkelő blog, ahol kivándoroltak osztják meg tapasztalataikat az ügyintézésről, a helyről, ahova mentek, vagy bármi másról. Jelenleg több mint tizenkétezer lájkolóval a Facebookon és harmincnégy olyan országgal, ahol „országfelelőssel” rendelkeznek, finoman szólva is népszerűek. A blog mottója szerint „az ország átlépte a határt, ezért mi is átlépjük”.

Mikor menjen?
1. Ha beszűkült a piaca, nincs kereslet, s belátható időtávon belül nincs is remény a bővülésre. 2. Ha a gazdasági szabályozási környezet tervezett változtatásai egyre növekvő terheket rónak vállalkozására, melyeket az árakban képtelen lesz érvényesíteni. 3. Ha egyre barátságtalanabbnak érzi a hazai működési környezetet. Zaklatottság, stressz, aggodalom, pénztelenség lesz úrrá minden percén. 4. Ha képtelen kölcsönforrásokhoz hozzájutni emberi feltételek mellett. 5. Ha ismerős, baráti közeg segíti egy vállalkozóbarát gazdasági környezet jellemezte idegen országban. 6. Ha jól beszéli az adott ország üzleti nyelvét, ismeri az adózási, jogi, piaci környezetét. 7. Ha meggyőződött róla, hogy a kiszemelt országban van piaca termékének, szolgáltatásának. 8. Ha terméke, szolgáltatása nemzetközi kereslet kielégítésére alkalmas, nem csak hazaira. 9. Ha nincs semmi gondja a piacával, ám tűrhetetlennek tartja a hazai politikai, gazdasági közeget, hangulatot, élhetetlennek érzi az országot. 10. Ha egyedülálló, vagy tudja vinni magával a családját is. 11. Ha sokkal kevesebb adót és közterhet kell fizetnie az adott országban. 12. Ha eléggé fiatal és kalandvágyó, s tűri az otthon messzeségének lelki terheit.
Demcsák Mária
A külföldi élet kipróbálását olyan programok is segítik, mint az európai önkéntes szolgálat, amelyre bárki jelentkezhet 18 és 30 éves kora között. A program fizeti az utazást, szállást, étkezést és napi 50–150 euró zsebpénzt. Bár számos egzotikus úti cél is választható, a tavalyi legnépszerűbb célpont Németország volt, ami azt mutatja, a fiatalok szívesen ismerkednek azokkal az országokkal, amelyek akár hosszú távon is szóba jöhetnek munkahelyként. A másik irányban is van aktivitás, a Gyerehaza.org önkéntesei az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel együtt a társadalmi párbeszéd elindításán és hasznos információk átadásán kívül konkrét tanácsadással is szeretnék támogatni a Magyarországon dolgozni kívánó, de jelenleg külföldön élő magyar fiatalokat. A budaörsi önkormányzattal közösen júniusban bejelentett mintaprogramban a tervek szerint kedvezményes lakhatást és vállalkozásindítási segítséget szeretnének nyújtani a hazatérő fiataloknak.

Véleményvezér

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?
Nagyot javult a közbiztonság Európában

Nagyot javult a közbiztonság Európában 

Csak a nézettség számít.
Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo