A céges költözés legegyszerűbb formája a magyarországi társaság jogutód nélküli megszüntetése, és a másik országban egy új cég alapítása. A nagyon alacsony tőkeintenzitású iparágban, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket az emberek fejében lévő tudás termeli, működhet ez a megoldás.
– Az olyan humántőke-intenzív iparágakban, mint amilyen például a tanácsadás, ijesztő, hogy a cég messze legnagyobb értékét jelentő termelési tényezője, az ember minden este távozik az irodából, és ki tudja, hogy másnap megjelenik-e, vagy máshová megy. Ugyanilyen egyszerű máshová menni vállalati szinten is. Nincsenek speciális eszközök, amelyek tulajdonjogát át kellene adni, vagy géppark, amelyet költöztetni kellene. Az induló startupok is könnyedén dönthetnek a csomagolás mellett, hiszen a cég vagyona még leginkább az ötletgazda szellemi tőkéjében rejlik. Amikor már értékké válik a márkanév, vagy megugrik a cég szellemi tulajdonának a piaci ára, a jogutód nélküli megszűnés nagyon drága megoldás – mutat rá Szalai János adótanácsadó, a PMX Consulting partnere.
Itt olvashat az elvándorlási hullám társadalmi és gazdasági hatásairól.
– Tetemes adófizetési kötelezettség keletkezhet például a kifejlesztett innovatív szoftverek vagy a márkanevek értékesítésekor, hiszen azok bekerülési értéke minimális, míg az időközben bizonyosságot nyert jövedelemtermelési képességük miatt a piaci értékük akár a sokszorosára is nőhetett – sorolja a PMX Consulting partnere, és hozzáteszi: ezzel a problémával leginkább az életciklusuk dinamikus növekedési szakaszában lévő startup cégek találkoznak, ha a céget nem vitték külföldre az induláskor.
Legalább két különböző tagállamban alapított és bejegyzett rt. egyesülhet egy európai rt.-vé, amelyet valamelyik érintett tagállamban jegyeznek be. A Magyarországon bejegyzett SE-re nem a hazai gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozik, hanem egy egységes európai uniós rendelet, amely ugyanolyan működési keretet jelent Londonban, Párizsban vagy a magyar cégbíróságon azzal, hogy a magyar SE vonatkozásban az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV törvény további részletszabályokat állapít meg. Az SE valóban megvalósítja a vállalkozások mobilitását az Európai Unió tagállamaiban, melynek előnyeit elsősorban az unió területén működő, regionális terjeszkedési stratégiát folytató vállalkozások aknázhatják ki leginkább. Ez a cégforma biztosítja a lehetőséget, hogy a különböző tagállamokban már működő társaságok határokon átnyúló struktúrává szerveződjenek, tevékenységüket több tagállamban egy cégként folytassák, írja az Adózóna.hu. A jegyzett tőke minimuma 120 ezer euró – mintegy 30 millió forint – és a székhely szerinti ország cégbírósága jegyzi be a vállalkozást. A magyar részvénytársasági formára hasonlít leginkább, de vannak különbségek. Például az, hogy külső igazgatóságot kell létrehozni, azaz nem láthatja el a funkciót a saját alkalmazott és a tulajdonosok. Magyar vállalkozás bárhol Európában bejegyeztetheti a cégét ebben a formában, és ahol a gazdasági tevékenységét végzi, az ottani adószabályok és kedvezmények vonatkoznak az SE-re. A kockázati tőkealapok számára is vonzó az átlátható, magasabb szabályozottságú cégforma.
Cégjogi szempontból azonban egy magyar rt.-t nem lehet egy az egyben átvinni mondjuk Németországba. Az unió 2005/56/EK Irányelve és az ez alapján kibocsátott, a tőkeegyesítő társaságok határon át történő egyesülését szabályzó törvény alapján viszont a magyar rt. beolvadhat egy német AG-be. Így végül mégiscsak székhelyet helyez át, jogutódlással, de ekkor már nem biztos, hogy elkerülhető az adókötelezettség. Vannak formák, ilyen például a kedvezményezett átalakulás, amikor igen.
A problémára egy másik lehetséges válasz az Európai Unióban az európai részvénytársaság társasági forma, amely bármely uniós tagállamban azonos feltételek szerint létrehozható és működtethető, a székhelye pedig bármely tagállamban lehet, illetve a székhelye az egyik tagállamból a másik tagállamba áthelyezhető. Arra is van mód, hogy egy induló hazai vállalkozás – gondolva a jövőre – eleve európai részvénytársaságként alakuljon meg, vagy egy már létező magyar részvénytársaság alakul át európai részvénytársasággá. Az európai részvénytársaság székhelyáthelyzése más országba nem jelent adójogilag sem jogutód nélküli megszűnést, azaz az adminisztrációs feladatokon túl más nehézség, joghátrány, plusz adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Az európai rt. gazdasági tevékenységet Európán kívül leányvállalatokon keresztül végezhet, igaz, akkor a harmadik országban létre kell hozni a megfelelő társasági formát.
