Alulról indulva lehet megoldani a problémákat

Nem tudjuk kívül tartani a világunkon a globális problémákat, ezekkel saját szintünkön kell kezdenünk valamit. A Fenntarthatósági Csúcs kerekasztal beszélgetésén elefántcsontparti, magyar, üzleti és emberi, civil megközelítések, jó gyakorlatok hangzottak el.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

A nap zárásaként az erősödő civil szféra szerepéről volt szó a hatodik Magyar Fenntarthatósági Csúcson. A segítségre szorulók és a segítők erejéről és a felmerülő feladatokról több nézőpontból tekinthettünk a kerekasztal beszélgetés résztvevőinek köszönhetően.

Bevezető előadásában Timár Gigi, a Piac & Profit online főszerkesztője a túlnépesedésről, a biodiverzitás csökkenéséről, elsivatagosodásról, éhínségről és migrációról beszélt.

A túlnépesedés a kutatók szerint az egyik legalapvetőbb probléma, amely teljesen át fogja rendezni azokat a viszonyokat, ahogy jelenleg élünk. A népességnövekedés 90%-a ugyanis a legszegényebb országokban következik majd be, ennek 90%-a pedig a  városokban, kifejezetten azokban, ahol már ma is nagy a túlzsúfoltság. Mindezek alapján egy olyan becslés született, hogy 500 év múlva minden emberre 1négyzetméter jutna mindössze, a szükséges ezzel szemben 800 négyzetméter világszerte. (Ha figyelembe vesszük a lakótér mellett az utakat, kórházakat és minden mást.)

Ráadásul, amellett, hogy többen leszünk, a túlhasználat miatt a Föld eltartóképessége csökken- emelte ki Timár Gigi.

A hatalmas mennyiségű ember élelmezésének biztosítása érdekében hatalmas mértékben zajlik az esőerdők kiirtása, hogy elegendő területet szerezzenek a mezőgazdasági termeléshez. Ez pedig a biodiverzitás durva csökkenését eredményezi. Az esőerdőben egy négyzetkilométeren több tízezer különböző faj él, míg ha ezt kiirtják, mondjuk szántóföld létesítése céljából, akkor marad a haszonnövény, és pár tíz kártevője és kórokozója, ez pedig az ember számára is durva következményekkel jár majd, a tudósok szerint ez lehet a 21. század egyik legnagyobb problémája. A következmények ma még kiszámíthatatlanok, a folyamatok nem láthatóak tisztán.

A konferencia előadásainak összefoglalóját itt találja.

A főszerkesztő előadásában kiemelte, a talajpusztulás legalább ekkora problémát jelent. Ezzel összefüggésben is félelmetes számok hangzottak el. Világszerte a talaj egyharmada ma rossz állapotban van. Ez a sivatagosodás által csak fokozódik, és a járulékos problémák (kivágható fák mennyisége csökken, a gyógyszerként használható növényállomány egyre kevesebb, az üvegházhatás növekszik) száma drasztikusan nő. Ha konkrét számokat nézünk, a sivatagok terjedése évi 6300 és 10 600 milliárd dollár kárt okoz. Ebben nemcsak annak a terménymennyiségnek az árát számolták bele, amitől elesünk, hanem a talaj olyan szolgáltatásait is, mint a kivágható fa, a gyógyszerekhez használható növények, a friss ivóvíz, a talajban található tápanyagok, valamint a földben lévő gyökerek és gumók üvegházgáz-megkötő képessége

Az ENSZ 2012-ben úgy taksálta, hogy akár 50 millió gazdálkodásból élő ember is földönfutóvá válhat, ha a sivatagosodást nem sikerül megállítani vagy legalább lassítani.

A tengerszint emelkedés szintén a következő évtizedek megoldandó problémája. A szintemelkedés 2090-ig 50 és 140 centiméter közöttire jósolják. Ne gondoljuk, hogy ez tőlünk távoli probléma, az EU-ban ez 68 millió embert érinthet, Hollandia és például Kelet-Anglia térképe jelentősen átrajzolódhat általa. Világszerte az emelkedő vízszint mintegy 470-760 millió ember otthonát sodorja veszélybe.

Az elhangzott előadás kitért arra is, hogy az éhínség 37 ország kritikus problémája, ma 950 millió embernek nincs mit ennie. Ezzel szemben a becslések szerint 2050-re kétszer annyi élelemre lesz szükség, mint ma.  Kiemelte, hogy a klímaváltozás a környezeti menekültek létszámát is jelentősen növelni fogja.

A kerekasztal beszélgetés elefántcsontparti vendége, Ms. Marie Jeanne Kombo az UGTCI szakszervetek szövetségének mezőgazdaságért felelős titkára a szélsőséges kizsákmányolásról beszélt, arról, amikor gyermekek elesnek az iskoláztatás és így a későbbi jobb jövő lehetőségétől azzal, hogy munkára, gyakran nehéz fizikai munkára kényszerítik őket. Előadásában hangsúlyozta, a gyerekmunka többféle lehet. Amit otthon, szülői körben, a korának és fejlettségének megfelelő munkavégzés a szociális fejlődést is szolgálhatja, ezzel szemben a például a kakaótermesztésben dolgozó gyerekeket drasztikusan kihasználják. A szervezetük mindent megtesz azért, hogy ezt a nehéz fizikai munkát ne végezzék gyerekek a térségben. Kiemelte, a gyerekeknek szeretetre és egy szebb jövőre van szükségük.

Zsohár Zsuzsa a Migration Aid szóvivője a mostani menekülthullámmal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ne felejtsük el, a világ népességének 3 százaléka mindig is mozgásban volt – a népesség növekedésével pedig ez a három százalék is egyre több embert jelent.

- Menekültnek nevezzük azt, akinek nincs otthona, mindegy, hogy ennek mi az oka. Ennek a helyzetnek az emberséges kezelésében van nagy szerepe a szervezeteknek és az egyes embereknek egyaránt. A legfontosabb, hogy emberként kell kezelnünk az embereket.

A mai adatok szerint 122 emberből 1 menekült a világban. Ez más szempontból azt jelenti, hogy minden embernek egy százhuszonketted részben kéne felelősséget vállalnia a helyzet megoldásáért – mondta Zsohár. A kérdés, tette fel, hogy képesek vagyunk-e felvállalni ennyit.

Hortobágyi Ágoston a Green Business Szövetség képviseletében hangsúlyozta, hogy a problémákat soha nem felülről lefelé kell megoldani, hanem alulról indulva. A szövetség célja, hogy a zöld megoldásokat kézzelfogható szintre emeljék a cégek életében. Szeretnék elérni, hogy a zöld szemléletű céges megoldásokat ne csak „menősége” miatt használják a vállalkozások, hanem mert felismerik a benne rejlő üzleti potenciált.

A fórumbeszélgetés Ruzsa Ágota, a SOL Intézet igazgatójának gondolataival zárult. Kiemelte, manapság abban látja a legnagyobb gondot, hogy bármilyen probléma megoldásáról legyen is szó, mindig nagy lépésekkel kezdjük. Ezzel szemben az apró, megfontolt lépések hamarabb célhoz vezethetnek. A cselekvés szintjén még mindig botladozunk, a problémák tudatos felismerése és a tudatos felvállalása már egy jelentős előrelépés lenne. Mostanra kezdünk olyan világba jutni, ahol az etika és a siker kezd összefüggeni - ez újabb lökést adhat - mondta Ruzsa Ágota.

Hangsúlyozta, a zöld gondolat nem létezik szív nélkül - tette hozzá, hiszen az együttérzés a természet alap energiája. Kifejtette, az uralkodás lecsendesítésére nagyon fontos, az pedig szeretet nélkül nem megy. Észre kell vennünk, hogy a világ része vagyunk, kapcsolódunk egymáshoz - zárta a beszélgetést Ruzsa Ágota.

Véleményvezér

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.
Újabb megszorítás a szenzációsnak ígért évben

Újabb megszorítás a szenzációsnak ígért évben 

A betegek is pórul járnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo