Diagnózis nélkül nem lesz megoldás a menekült problémára

Ez a menekültek évszázada lesz, az ezzel kapcsolatos kihívások megoldására viszont esélyünk sincs, ha nem születik először is egy, a tünetek mögött álló okokra vonatkozó pontos diagnózis. Ahhoz, hogy valódi integrációról beszélhessünk, nem csak a bevándorlóknak, hanem a befogadó társadalmaknak is változnia kell. Hogy erre képesek legyünk, a „non-business” innovációkra kéne koncentrálni – mondta Dinya László a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Dinya László
Kép:PP/Hatlaczki Balázs

Nehéz józanul közelíteni ma a migráció kérdéséhez, ő megpróbál „földhözragadt” lenni – kezdte előadását Prof. Dr. Dinya László, a Károly Róbert és a Szegedi Egyetem tanára.

„Normálisnak lenni egy nem normális világban, abnormális, ennek ellenére megpróbálom” – mondta Dinya. Hangsúlyozta azt is, nem migrációs szakértő, de érintett diákjai megkeresésre értelmes választ keresve kezdett el foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Fontos látni tette hozzá, hogy mindenki cselekedeteiben van logika, ha nem látjuk, annak az az oka, hogy csak a saját szemszögünkből nézzük, ami hiba. Problémaként hangsúlyozta, hogy a nélkül próbálunk stratégiát alkotni, hogy lenne pontos diagnózis a menekült kérdésben, ugyanakkor hangsúlyozta, ez a kérdés – de más kérdések sem – kezelhetőek emóciók nélkül. Ez nem a racionalitás hiányát jelenti, hanem annak kiegészülését etikával.

A konferencia előadásairól készült részletes összefoglalónkat itt találja.

A migráció és terrorizmus is tünet, a diagnózishoz a mögöttes okot kell megtalálni. De rengeteg minden hiányzik ehhez, többek között a normák, a tünetek és okok azonosítása, a saját jelenünk és a közös, elfogadott jövőképünk ismerete mind kellene. Pedig egyelőre abban sincs még az EU vagy Magyarország szintjén sem konszenzus abban, hogy hogyan akarjuk látni magunkat 2025-ben.

Az azonban biztos, hogy ez az évszázad a migráció évszázada lesz. 2013-ban már 232 millió nemzetközi, és 740 millió belső migráns volt a világon az ENSZ adatai szerint, erővel megállítani egy ekkora tömeget nem lehet. Ezért a megelőzés lenne a legfontosabb, ha pedig az nem megy, akkor marad az integráció, mint megoldás. A megelőzés feltétele lenne a pontos diagnózis.

Az Eurobarométer szeptemberi felmérése szerint a két évvel korábbihoz képest 33%-kal nőtt annak nagyságrendje, hogy mekkora kihívásnak érzik az emberek a migrációt Európa számára. A döntéshozók ugyanakkor mintha ezt nem érzékelnék. Tagországok között is jelentős a különbség, Magyarországon például sokkal többen tekintik problémának a jelenséget, mint Franciaországban. (Bár más felmérések szerint ott is csak 26% szerint összeegyeztethető az iszlám az országukkal).

Nem csak „nekik” kell tenniük

A migránsok integrációja kétirányú folyamat – hangsúlyozta Dinya. El kell fogadni a másik felet és a befogadó félnek/országnak is változnia kell. Ha csak azt várjuk, hogy ők alkalmazkodjanak hozzánk, az inkább asszimilációnak nevezhető. Ha pedig ez nem sikerül, akkor a vége a szeparáció, ami azokat a zónákat eredményezi, ahová a rendőrség sem lép be egy adott országon belül, vagy olyan izolált területek megjelenését, ahol akár más jogrend érvényesül az országon belül.

Út a megoldás felé

A migráció a globális gubanc része. A tíz legfontosabb jelenkori kihívás (energia, víz, élelem, környezet fenntarthatósága, szegénység, betegség, konfliktus, oktatás, demokrácia – értve ezalatt a már nemzetközi szinten is megjelent a „csókos kapitalizmus” elnevezéssel illetett jelenséget, világszerte probléma – és demográfia) komplex globális kihívásokhoz vezet. Ezek a klímaválság, pénzügyi válság, globális játszmák, migráció, fenntarthatóság. Ezek megoldására nagyon fontos lenne a „non business innovációk” elterjedése, ami az üzleti innovációk mellett – ami szintén fontos – a társadalmi, közigazgatási innovációkra is nagyobb hangsúlyt fektet. Ez persze nem könnyű, mert „aki meg tudja mondani, hogy 2050 körül Európában milyen országok lesznek, az más disznóságra is képes” – fogalmazott a professzor.

Ezt a sajátos demokráciát akarjuk exportálni ahelyett, hogy először stabilitást exportálnánk, tette hozzá, mégpedig úgy, hogy a saját közös vízióinkban sem tudunk megállapodni, addig viszont nem kéne a terápiáról beszélni.

Ha mégis a megoldási lehetőségekről szeretnénk valamit mondani, azt kell tudatosítani, hogy a leggyorsabban a technológiák változnak, a társadalom csak lassan képes követni azt, amire a technológia képes. Ennél is lassabb a gazdaság és még ennél is lomhább a politika változásképessége.  Vagyis kezdenünk kell valamit a nagyon-nagyon gyors technológiai változás mellett ezekkel a területekkel, a terápia az lehetne, hogy az egyéb területek (non-tech és „non-business”) innovációkra is koncentrálunk.

A terápiához nagyon fontos lenne a tiszta beszéd és a fogalmak tisztázása, annak a tudomásul vétele, hogy extrém helyzetre extrém játékszabályok kellenek. „Az atomkor előtt befagyott gondolkodású politikusokkal nehéz ilyen új problémákat kezelni" - idézte Szentgyörgyit Dinya, érdemes lenne a szakmára hallgatni. Hozzátette, komplex problémára komplex megoldást kéne adnunk, komplex ország stratégiára lenne szükség, nem részletmegoldásokra. (Ne felejtsük el például, hogy a saját, kifelé irányuló migrációnk, hogy a magyarok mekkora számban hagyják el az országot, az is hatalmas gond – tette hozzá.)

A lehetséges kimenetek

1. Mindent csinálunk, ahogy eddig és belehalunk

2. Barbarizáció, amikor a 2050-re prognosztizált 9 milliárd ember helyett mondjuk csak 2 milliárdnyian leszünk

3. Nagy átmenet – felismerni a változtatás szükségességét, Darwin szerint is ez volt a túlélés kulcsa.

Amit ma döntünk vagy nem döntünk, nagy mértékben meghatározza a jövőnket, az nem magától alakul. A migráció egy vizsga, ami jól mutatja, hol vagyunk gyengék. Erősséget keveset lát a professzor. A migráció apropó arra, hogy megtanuljuk, hogy a globális felelőtlenséget mindenki megszenvedi, egyértelműen látszik, hogy egy hajóban ülünk – tette hozzá Dinya László.

Véleményvezér

A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára

A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára 

A munkavállalók a lábukkal szavaznak.
Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo