Sokan hagyták-hagyják itt az országot, mint a Piac&Profit is megírta korábban, soha nem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya az elmúlt két évtizedben: a felnőtt lakosság egyhatoda gondolkozik azon, hogy külföldön kezdje újra az életét. Azonban, hogy pontosan mennyien távoznak valójában, arra nézve nincsenek megbízható adataink. Hivatalosan ugyan csak évente néhány százan mennek el, ám a szándékot nem kötelező bejelenteni, így csak a fogadó országok adataira, vagy becsléseire hagyatkozhatunk, amikor a külföldre távozott honfitársaink számát akarjuk megbecsülni.
A Tárki korábban már közölt becslése szerint csak 1994 és 2007 között 337 ezer magyar távozott külföldre, ha „csak" a 2007-es adatokkal számolunk - a válság hatására valószínűleg felgyorsult az elvándorlás, - azaz évente 37 ezer honfitársunk indult külföldre szerencsét próbálni, az elmúlt négy évben tehát durván 120 ezer magyar hagyta el az országot, összességében tehát több mint félmillió fővel csökkent a lakosság. Az elvándorlók jellemzően, képzettek, fiatalok, és egyedülállók, a munkaerőpiac legértékesebbnek tartott munkavállalói.
Az ingatlanpiacon ez a hatás ugyan sokáig tompított maradt, ám ha a trend fennmarad, súlyos problémákat okozhat a jövőben. A lakossági szegmensben ugyanis jelenleg a fiatalok által kezdeményezett tranzakciók dominálnak. „2009-2011 között az éves 90 ezer db körüli ingatlan tranzakciószám elsősorban "szükségvételekből" állt, vagyis olyan (elsősorban családi, élethelyzet adta) események vezérelték, amelyek nem voltak halogathatóak.
Ebbe a körbe tartoznak a fiatalok élet- és pályakezdéséhez köthető lakásvásárlások is. Az idei első félévben a vevők harmada elsőlakás vásárló volt. A korosztályi bontásból az is kiderül, hogy a vásárlók negyede (26%) 20-30, további harmada (32%) 30-40 év közötti, vagyis az összes vevő 58%-a fiatalnak mondható. Mindebből kiderül, hogy ebben a piaci helyzetben nagyon fontos, szinte éltető szerepet töltöttek be a fiatal vevők" - közölte a Piac&Profittal Rutai Gábor a Duna House elemzési vezetője.
Az elvándorlás azonban nem csak a fiatalok sportja, a cégek is előszeretettel űzik, főként mivel jelenlegi telephelyeiktől akár néhány kilométerre, a szabadon átjárható schengeni határokon túl, kedvezőbb adózási-vállalkozási környezetet találhatnak. Hogy pontosan hány cég élt ezzel a lehetőséggel, és fizeti adóját külföldön, arra nézve megint csak nem rendelkezünk releváns adatokkal, támaszt az irodapiac üresedési mutatója nyújthat.
Az irodapiac egyik legfontosabb mutatószáma, az üresedési ráta negyedévről negyedévre rosszabb képet mutat, mely az ingatlanpiac fejlesztő szereplőinek mindenképpen komoly figyelmeztetést, a bérlőknek ugyanakkor viszont akár egy jó lehetőséget is jelenthet - mondta el Balla Ákos, a Colliers International magyarországi irodájának értékbecslési és tanácsadási üzletág igazgatója.
A jelentős üresedés nem minden irodaházat érint egyformán, a rosszabb adottságú épületeket jobban, míg a jó helyszínen épült, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó épületeket sokkal kevésbé. Ennek eredményeként a jövőben egyre jobban elválik a jó és rossz épületek csoportja, így a fejlesztői aktivitás várhatóan új piacot talál. Az aktivitás első lépése a régebbi épületek megújítása, sok esetben azok teljes lebontása kell, hogy legyen.
A nehéz körülmények ellenére van az ingatlanpiacon sikertörténet is, amely megmutatta, hogy a csökkenő új kínálat jó helyzetet teremtett, és tekintélyes előbérletet biztosít annak a fejlesztőnek, aki jó minőséget és jó helyen épít. Mivel nagy alapterületű, jó minőségű irodaterület alig pár épületben bérelhető.
