Az uniós munkaerőpiac fokozatos fellendülést mutat, és 2011 óta először a GDP, a foglalkoztatás és a háztartások rendelkezésére álló jövedelem is növekszik. A tartós munkanélküliség ugyanakkor továbbra is növekszik, és nem javul az alacsony jövedelmű háztartások helyzete sem. Ezek az Európai Bizottság által készített, a foglalkoztatásról és társadalmi helyzetről szóló legújabb uniós negyedéves áttekintés legfontosabb megállapításai. Az áttekintés hangsúlyozza, hogy a nők szempontjából továbbra is fennállnak a munkanélküliséggel és az alulfoglalkoztatottsággal kapcsolatos kihívások. Emellett beszámol a munkavállalói mobilitás legújabb tendenciáiról, megerősítve, hogy a migráns munkavállalók foglalkoztatási aránya magasabb lett, és egyre nő képzettségi szintjük is.
Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Sokan továbbra is súlyos nehézségekkel szembesülnek az álláskeresés során. E probléma különösen nagy a tartós munkanélküliséggel küzdők esetében. A 2014. évi országspecifikus ajánlásokban megfogalmazottaknak megfelelően a tagállamok részéről további erőfeszítések szükségesek a munkahelyteremtés előmozdítása és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén, mindenekelőtt aktív munkaerő-piaci politikák és nagyobb arányú szociális beruházás révén. Rendkívül fontos, hogy az ifjúsági garancia révén minden egyes fiatal esélyt kapjon a munkaerőpiacon. A tartós munkanélküliség terén szintén több erőfeszítést kell tennünk.”
Még mindig nem vagyunk a válság előtti szinten
A negyedéves áttekintés a pozitív jelek között említi, hogy a magánszektorban több munkahely jött létre, különösen a szolgáltatások terén, és a munkanélküliség kismértékű csökkenést mutat. A jelenlegi foglalkoztatási szint (körülbelül 224 millió foglalkoztatott) azonban még mindig nem éri el a válság előtti szinteket (2008 közepén mintegy 230 millióan dolgoztak). A munkanélküliségi ráták továbbra is a történelmi csúcsok közelében maradnak (2014 áprilisában 10,4 százalék volt a 2013 első felében megfigyelt legmagasabb, 10,9 százalékos rátát követően).
A fiatalok és a nők még mindig hátrányban
A 25 év alatti fiatalok munkaerő-piaci helyzete is problematikus maradt: körükben 2014 áprilisában 22,5 százalékos munkanélküliségi arányt mértek, a foglalkoztatás növekedése pedig elsősorban az idősebb (55–64 év közötti) munkavállalókat érintette. A fiatalokat érinti legsúlyosabban az alulfoglalkoztatottság is, akik ennek hatására gyakran úgy érzik, nincs értelme munkát keresniük.
Az oktatásból a munka világába történő átmenet támogatása érdekében a bizottság országspecifikus ajánlásokat fogalmazott meg a tagállamok számára az állami foglalkoztatási szolgálatok, az oktatás és a képzés javítása, a tanulószerződéses gyakorlati képzések fellendítése és az ifjúsági garancia haladéktalan végrehajtása érdekében.
A nők foglalkoztatottsága továbbra is elmarad a férfiakétól. Bár az elmúlt évek során a nemek közötti aránytalanság némileg csökkent az EU-ban, a legfrissebb adatok tanúsága szerint a nők esetében a munkanélküliség kisebb arányban csökken. Ráadásul a nők jellemzően valamennyi korcsoportban alulfoglalkoztatottak (idetartozik a nem önkéntes részmunkaidős munkavégzés). A tagállamok között jelentős különbségek figyelhetők meg a nők munkaerő-piaci részvételének aránya és a ledolgozott munkaórák között.
A bizottság számos tagállamhoz intézett országspecifikus ajánlást annak érdekében, hogy ösztönözzék a nők munkavállalását, mindenekelőtt minőségi és megfizethető gyermekgondozás biztosításával, valamint a foglalkoztatást hátráltató pénzügyi tényezők csökkentésével. A nők munkaerő-piaci részvételének növelése alapvetően fontos az EU 2020-ra vonatkozó stratégiájában kitűzött foglalkoztatási célok (a 20 és 64 év közöttiek 75 százaléka rendelkezzen munkaviszonnyal) eléréséhez.
Migráns polgárok: jobb foglalkoztatási és végzettségi mutatók
Az unióbeli munkavállalók mobilitásával kapcsolatos legújabb tendenciák megerősítik, hogy a migráns polgárok a helyi lakosoknál nagyobb arányban rendelkeznek munkaviszonnyal, viszont nem veszik nagyobb arányban igénybe a szociális biztonsági szolgáltatásokat, mint a helyiek. Az elemzések szerint a mobilitás 2010–2011 között csökkent az EU-ban, de 2012–2013 során újra fellendült, habár az egyes országok között markáns különbségek figyelhetők meg. A gazdasági válság által leginkább sújtott országokból távoztak a legtöbben, hogy más tagállamokban vagy az EU-n kívül munkát vállaljanak.
A válság előtti évekhez (2004–2008) viszonyítva az EU-n belül a déli országokból érkező munkavállalók száma 38 százalékkal nőtt, míg a legtöbb migráns munkavállalót adó két országból, Lengyelországból és Romániából egyaránt kevesebben érkeztek (–41 százalék, illetve –33 százalék). A déli országokból érkező migráns munkavállalók mára az unión belül más tagállamba költözők 18 százalékát jelentik (korábban az arány 11 százalék volt). 2009–2013 között a valamelyik másik uniós tagállamba költözők 58 százaléka még valamelyik közép- vagy kelet-európai ország állampolgára volt, bár a 2004–2008 közötti adatokhoz (65 százalék) viszonyítva már ekkor csökkenés volt megfigyelhető.
A migráns uniós munkavállalók célpontja egyre többször Németország, Ausztria, Belgium és a skandináv országok. Spanyolország és Írország mára kevesebb munkavállalót vonz. A két legnépszerűbb ország Németország és az Egyesült Királyság.
A korösszetételt tekintve az unión belüli migránsok továbbra is jellemzően fiatalok, de a 15–29 évesek aránya csökkent (48 százalékról 41 százalékra). A migráns uniós munkavállalók a korábbinál magasabban képzettek: míg 2004–2008 között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 27 százalék volt, mára ez az arány 41 százalékra nőtt.
A munkavállalók EU-n belüli szabad mozgását, amely az egységes piac egyik pillére, a szerződés rögzítette több mint 50 évvel ezelőtt. E szabadságjog gyakorlásának megkönnyítése érdekében a bizottság új irányelvet javasolt, melyet az Európai Unió Tanácsa 2014 áprilisában fogadott el. Az irányelv célja, hogy megszüntesse a migráns munkavállalókat korlátozó akadályokat, mint például az uniós jogszabályok nem megfelelő ismerete az állami és magánszférabeli munkáltatók körében, valamint az információhoz, a segítségnyújtáshoz és a jogorvoslathoz jutás nehézségei a fogadó tagállamban. A bizottság ezen túlmenően a páneurópai álláskeresési hálózat, az EURES tökéletesítését is javasolta annak érdekében, hogy több állásajánlat és önéletrajz legyen elérhető mindazok számára, akik egy másik tagállamban kívánnak dolgozni, illetve egy másik tagállamból szeretnének munkaerőt toborozni
