Egész Európában folytatódik a bankok védelmi vonalainak átszervezése a fokozódó felügyeleti elvárásoknak megfelelően. A KPMG 47 bank közreműködésével 2021 tavaszán készített nemzetközi felmérése (Insights on evolving AML practices) szerint a védekezésben teret nyer a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, ugyanakkor a védelemért felelős osztályok között is átalakul a feladatmegosztás rendje.

A KPMG felmérése szerint a világ 250 legnagyobb vállalkozása közül 10-ből 9 vállalat készít már beszámolót az ESG (Enviromental/Környezeti, Social/Társadalmi, Governance/Vállalatirányítási) szempontoknak való megfelelésről. A klímaváltozási célok elérésének módja mellett a jelentéstételi gyakorlat is nagymértékben fejlesztendő. A beszámolókészítéshez ugyanis nem létezik még egy egységes standard, a vállalatok különböző módszertanokat alkalmaznak, ami lehetetlenné teszi az összehasonlítást regionálisan, szektoron belül és kívül és sokszor a vállalatok szintjén egyaránt.

A pandémia néhol felgyorsította a már kialakulóban lévő változásokat, máshol új irányt szabott a fejlődésnek. A bizonytalanságban és kiszámíthatatlanságban a fogyasztói magatartás és igények egyik napról a másikra alakultak át, ami az üzleti vállalkozások számára nem kis jelentőséggel bír, hiszen a globális GDP 68 százalékát a lakossági fogyasztások teszik ki.

A COVID-19 pandémia hosszú idő után egy olyan válság, amelyben a bankok nem a bűnbak szerepet töltik be. Ellenkezőképpen: a megoldás részét képezik, ugyanakkor terhelhetőségük véges – állapítja meg a KPMG, a pénzügyi rendszer tűrőképességéről szóló, Financial Resilience in Banking című elemzése. Kérdés, hogy az állami támogatások kifutása után, ha a piaci szereplők felhasználták már a tartalékaikat, nem szakad-e a bankok nyakába túl sok rosszul teljesítő hitel? 

Noha 2020-ban a megkérdezett cégvezetők túlnyomó többsége a távoli munkavégzés végleges elterjedését prognosztizálta, a KPMG friss kutatásában, ami már a pandémia harmadik hullámának tanulságait is magába foglalja, már sokkal óvatosabbak voltak. Csak minden hatodik cégvezető nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogják az irodaterületeiket, és csak a munkatársak ötödét tervezik távoli munkavégzésben foglalkoztatni. Ugyanakkor kétharmaduk azt vallja, hogy ezeket a lépéseket csak akkor érdemes napirendre venni, ha már a kollégák legalább felét beoltották.

A COVID-19 soha nem látott lehetőséget teremtett a humánerőforrás-menedzsment számára, hogy kitörjön eddigi „adminisztrátori” szerepköréből és kezébe vegye a kezdeményezést. A járványhelyzet növelte a HR szervezetek láthatóságát és stratégiai szinten vonta be a napi döntéshozatalba. A cégvezetők több, mint 80 százaléka szerint a HR szervezet vezető szerepet töltött és tölt be a pandémia okozta helyzet kezelésében.

A harmadik felekkel kapcsolatos kockázatkezelés fontosságát a vállalatok meghatározó része (74%) már felismerte és stratégiai szintű, gyors és konzisztens megoldást irányozott elő. Többek között erre mutatott rá a KPMG 2020-as Third Party Risk Management (TPRM) Outlook felmérése.

A küldetés-vezérelt vállatok, a fenntarthatóságot szem előtt tartva, egy biztos értékrend mentén működnek. Nemcsak felismerik a társadalmi kihívásokat, hanem azokra értékteremtő módon és hitelesen reagálnak, ezáltal fokozzák eredményességüket és a különféle stakeholder csoportok bizalmát is erősítik a vállalat iránt.

Nem digitális hókuszpókusz, hanem egy mentalitásbeli korszakváltás – mondja az ingatlanszektort forradalmasító új technológiai megoldásokról a KPMG proptech szakértője. Dános Pál igazgató vázolja fel a már beköszöntött jövőt.

Immár 7 magyar céget találhatunk az ingatlanszektor digitális technológiai innováció topligájáról készített listán.  A startup világ egyik legélénkebb szegmensének tartott, úgynevezett proptech piacon a befektetési kedv 5 év alatt megtízszereződött.

Mennyire állunk készen az önvezető autók közforgalomba való tömeges bevezetésére?  A KPMG elemzői 30 országot találtak arra alkalmasnak, hogy érdemben vizsgálják az önvezetési technológia befogadására való felkészültségét. Magyarországnak az összesített ranglistán elért 25. helye azt jelenti, hogy a tempót ugyan nem mi diktáljuk, de fent vagyunk a térképen.

Mennyire állunk készen az önvezető autók közforgalomba való tömeges bevezetésére? A KPMG elemzői 30 országot találtak arra alkalmasnak, hogy érdemben vizsgálják az önvezetési technológia befogadására való felkészültségét. Magyarországnak az összesített ranglistán elért 25. helye azt jelenti, hogy a tempót ugyan nem mi diktáljuk, de fent vagyunk a térképen.

Se szeri se száma azoknak az eseteknek, amikor valaki furcsa számokról hívást kap, és ezeket felvéve a telefonszámlája az egekbe szökik. Az alapvető óvatosság mellett, – hogy ne fogadjunk olyan hívásokat, amik egzotikus országhívószámokról érkeznek – mostantól a törvény is véd bennünket.

Fejcsere történt a KPMG Magyarország élén, több mint 15 év után távozott Robert Stöllinger a pozícióból. A három felsővezető együtt beszélt arról, hogy mire számítanak a jövőben, milyen potenciális kihívások várnak a cégekre, valamint hogy milyen évet zárt a KPMG.

Változatlan az ingatlanhitelezési hajlandóság az európai piacokon az elmúlt időszakban – derül ki a KPMG nemzetközi Ingatlanhitelezési Barométer kutatásából. A 14 európai országára kiterjedő, ingatlanhitelezési trendeket kutató felmérésben közel 70 banki vezetőt kérdeztek meg az aktuális hitelezési trendekről és a várható jövőről.

A felsővezetői optimizmus alapvető, de nőként nem könnyű – derült ki a KPMG az Egyenlítő Alapítvány és a KPMG Női vezetők kerekasztal-beszélgetésén

Súlyos mulasztásaik miatt sokmilliós bírságokat szabott ki nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégekre és feldarabolásukat tervezi a brit pénzügyi felügyelet.

2018-ban is a Manchester United vezeti e legértékesebb futballcsapatok listáját, megelőzve az FC Barcelonát és a Real Madridot. Európa 32 vezető klubjának összesített becsült cégértéke eléri a 32,5 milliárd eurót – derül ki a KPMG „Labdarúgó klubok értékelése: az európai elit 2018” című jelentéséből.

Egyre költségesebb a kiberbiztonság, a cégek nehezen tudnak lépést tartani a biztonsági szakemberek és a kiberbűnözök közötti fegyverkezési versennyel, sokak szerint egységes szabályozásra lenne szükség a felhőben tárolt adatok védelme érdekében.

Ma már szinte nincs is olyan sikeres nagyvállalat, amely ne akarna ügyfeleinek, dolgozóinak is fenntartható értékeket adni. Sőt, a legtöbbször a fenntarthatóság már nem egy különálló célrendszer, hanem szervesen beépül a mindennapi működésbe, üzleti gondolkodásba is – derült ki a KPMG fenntarthatósági jelentéskészítési gyakorlatokról szóló üzleti reggelijén. Ez különösen fontos most, hiszen olyan gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásokkal kell szembesülnünk, amelyek meghatározzák a hétköznapjainkat, valós kockázatot, de egyben üzleti lehetőségeket is jelentenek a vállalatoknak.

A vezérigazgatók többsége továbbra is bizakodó a világgazdasági kilátásokat illetően és mára már sokkal inkább lehetőséget lát a diszruptivitásban – derül ki a KPMG 2017-es globális vezérigazgatói felméréséből. A diszruptivitás ma már világszerte része a vezérigazgatók és a cégek életének, többségük azonban olyan potenciált lát benne, melynek hatására minden eddiginél nagyobb sikereket érhet el. A felmérésből az is kiderül, hogy az IT-biztonsági kockázatoktól már kevésbé tartanak a vezérigazgatók, számottevően nőtt ugyanakkor a reputációs és márkához fűződő kockázatok jelentősége.

A kognitív technológia, a különböző folyamatok robotokkal való automatizálása, valamint a „dologok internetje” lehet a három legbefolyásosabb technológiai tényező a következő három évben – derül ki a KPMG friss, a világ vezető iparági elemzőinek körében készített felméréséből. Fontos, hogy a Magyarországon működő vállalatok is aktív szereplői legyenek a digitalizáció okozta változásnak.

Nem használják ki a vállalatok a technológia adta lehetőségeket a csalások elleni küzdelemben, holott a legtöbb esetben éppen a technológia az, ami elősegíti azok elkövetését - derül ki a KPMG friss tanulmányából. Ráadásul sokszor cégen belülről jön a támadás...

A 2007-2015-as uniós támogatási ciklusban Magyarország teljesítménye több szempontból is kiemelkedik a kelet-közép-európai régiós mezőnyből. A szerződött támogatások aránya regionális összehasonlításban nálunk a második legmagasabb (117%), a kifizetésiekben pedig vezetjük a listát 111%-kal – derül ki a KPMG évente megjelenő „EU Funds in Central and Eastern Europe” című jelentéséből. Majdnem 3000 euró szerződött támogatás jutott Magyarország minden egyes lakosára

A hagyományos stratégiák, azaz az eladások növelése, a termékfejlesztés és a költségcsökkentési programok lehetnek a jövedelmezőség növelésének eszközei a következő két évben a fogyasztói vállalatok számára – derül ki a KPMG és a Consumer Goods Forum nemzetközi felméréséből. Mindeközben a közösségi média és a mobilapplikációk használata, vagy az online kereskedelem alacsonyabban értékelt szempontok a vállalati vezetők körében.

A 2007–2013-as ciklusban a strukturális alapokon keresztül elérhető uniós források ma már a közép-kelet-európai országok éves GDP-jének közel 3 százalékát teszik ki. A tíz uniós tagállam forrásfelhasználását vizsgáló KPMG-tanulmány szerint Magyarország tavaly év végén a középmezőnyben állt a szerződéskötések és a kifizetések terén is, az azóta felgyorsult folyamat révén viszont idén várhatóan javul a pozíciónk mindkét területen.

Közép-Kelet-Európa bankszektorának helyzete stabilizálódott, de a régió bankjai – a románok kivételével – még mindig a belső racionalizálásra helyezik a hangsúlyt, a külső környezettől ugyanis nem sok jót várnak – derült ki a KPMG száz régiós bankvezetőt megkérdező felméréséből. Az egyes országok között a kiindulópont tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak, néhány országban még tavaly is megfelelő volt a bankok nyereségessége.

Közel öt éves mélypontra esett a vállalati hitelállomány a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint. Érdekes fejlemény, hogy már nem csak a bankok, hanem a szövetkezeti hitelintézetek aktivitása is erejét vesztette. A korábbi hitelezési felmérések alapján érdemi változás a közeljövőben nem várható.

A válság hatására a kormányoknak korábban soha nem látott mértékben kellett közpénzekből tőkét juttatniuk a bankoknak, illetve garanciákat vállalniuk: 2008 októbere és 2011 októbere között az Európai Bizottság 4 500 milliárd euró, azaz az uniós GDP 37 százalékának megfelelő értékű állami támogatást hagyott jóvá pénzügyi intézmények számára. Így ugyan sikerült elkerülni a bankok tömeges csődjét és a gazdasági zavarokat, de az alapvető problémák nem oldódtak meg. A bizalom a szektorban továbbra is hiányzik, és a hitelezés sem indult újra. Ráadásul a romló államháztartási pozíciók terhe is az adófizetőkre hárul.

A vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bankok, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank is úgy látja, kiszáradhat a vállalati hitelezés, bár az okokról megoszlanak a vélemények. A hitelkínálat szűkülése elsősorban a kkv-knak fáj. 

További hanyatlás várható idén a magyar építőiparban. Az építőipari cégek vezetői az iparág teljesítményének további 5 százalékos csökkenését jósolják. A cégek igen pesszimisták, három vállalat közül kettő véli úgy, hogy rosszabbul teljesít majd, mint a versenytársai. A cégek kapacitás-kihasználtsága a visegrádi országokkal összehasonlítva továbbra is hazánkban a legalacsonyabb. Az iparágban a fejlődés első jelei legkorábban 2012-ben várthatóak. A következő 12 hónap legfontosabb feladatának a működési hatékonyság fejlesztését tartották a cégvezetők, mely a kapacitások további szűkítését eredményezheti.

A felmérésben résztvevők 72 százaléka szerint komoly problémát jelent országuk államadósságának jelenlegi szintje, 43 százalékukat kifejezetten aggasztja ez. A válaszokból egyértelműen kiderül az is, hogy az államadósság mérséklése a többség szerint a közkiadások mértékének jelentős csökkentésével érhető csak el. A megkérdezett európai üzletemberek 77 százaléka, az amerikaiak 69 százaléka, míg az ázsiai válaszadók 54 százaléka szerint ez jelenthet megoldást a jelenlegi problémákra.

Magyarországon 2009 decemberéig az uniós alapokból szerződéssel lekötött források negyedét, azaz 3,4 milliárd eurót fizettek ki a kedvezményezetteknek. Az eddig kifizetett támogatás, és az összes, hét éves periódusra rendelkezésre álló forrás aránya 10%-os, mellyel az ötödik helyen állunk a régió országai között - derül ki a KPMG „EU Funds in Central and Eastern Europe - Progress report 2007-2009" című összehasonlító tanulmányából.

Magyarország továbbra is a legmagasabb adót fizető országok közé tartozik a világon, ami jelentősen visszaveti az ország versenyképességét - közölte legújabb felmérésében a KPMG. Lassan vége a legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcsok terén az elmúlt hét évben tapasztalt globális csökkenésnek.

A cyber-bűnözők könnyedén ki tudják kapcsolni és meg tudják kerülni a legtöbb védelmet, illetve igényük szerint manipulálni is tudják azt, így az installált védelmi technológiák elrettentő ereje megszűnőben van - közölte Gaidosch Tamás, a KPMG IT-tanácsadás részlegének partnere. 

A következő években Lengyelország és Románia tervez komolyabb hotelberuházásokat a régióban, bár a jelenlegi gazdasági válság még átírhatja a forgatókönyveket. A KPMG Ingatlan, szabadidős és turisztikai tanácsadással foglalkozó csoportja által készített legújabb, a közép- és kelet-európai térség hotelfejlesztési költségeit vizsgáló felméréséből kiderül, hogy bár az iparág régiónkban is megsínyli a válságot, a fejlesztési lehetőségek térségünkben továbbra is jelentősebbek, mint a jóval fejlettebb nyugat-európai államokban.

Robert Stöllinger, a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi irodájának ügyvezető igazgatója szerint már nem hitelválság szorongatja a világot, hanem egy sokkal nehezebben leküzdhető helyzet, a bizalmi válság. Szerinte a kormányoknak, a médiának és a munkáltatóknak egyaránt megvan a maguk szerepe abban, hogy helyreállítsák ezt a bizalmat. Ugyanakkor úgy véli, rengeteg munkát igényel az elmúlt öt év túlzásainak kezelése - már ez önmagában további két évbe telhet.

A kormányok és a globális pénzügyi szolgáltató ágazat együttműködésének új hullámára van szükség, ha a fogyasztókat világszerte megtakarításra akarják ösztönözni, hogy alternatív forrást biztosítsanak a pénz- és tőkepiacokkal szemben, állítja a KPMG nemzetközi felmérése.

Napjaink egyik legkomolyabb kihívása a klímaváltozás, amelynek következményei messze túlmutatnak a környezeti hatásain. Nem véletlen, hogy a téma viszonylag rövid időn belül beférkőzött a politikai és gazdasági életbe egyaránt. A KPMG nemrégiben publikált tanulmánya ugyan kísérletet tesz arra, hogy felmérje a probléma üzleti életre gyakorolt esetleges hatásait, de kérdései és következtetései elsősorban a figyelem felkeltését célozzák.

A KPMG immár második alkalommal hirdeti meg BigOne elnevezésű online vetélkedőjét, ahol a résztvevő diákoknak egy képzeletbeli tanácsadó cég könyvvizsgálójaként egy konkrét üzleti helyzetben kell megfelelő megoldást találniuk. A tavalyi hasonló vetélkedőben csaknem ötszáz hallgató vett részt, a szervezők szerint idén ennél jóval többen versengenek majd az értékes díjakért.