A kérdőívet kitöltő szakemberek negyede jelezte, hogy a pénzmosás-megelőzésre fordított befektetések az elmúlt három év alatt megduplázódtak és 80 százalékuk a befektetések növekedéséről számolt be. Ezeket az összegeket elsősorban a rendszerek fejlesztésére, az ügyféladatok aktualizálására és szabályozói megfelelésre fordítják.
Miközben a bankok jellemzően a compliance terület emberi erőforrásainak több mint felét a pénzügyi visszaélések megelőzésére fordítják, különösen fontos, hogy a szabályozói környezet változásait is integrált és automatizált megoldásokkal tudják nyomon követni.
Elsöprő többség, mintegy 90 százalék jelezte, hogy az automatizált megoldásokba irányuló beruházások képezik a pénzmosás-megelőzési tevékenység alapvető fejlesztéseit. A válaszadók fele külső szolgáltató testreszabott szolgáltatását veszi igénybe ezen a területen. Az új technológiák között egyre inkább teret nyer a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás is, bár a humán döntést egyelőre még nem váltják ki ezek a megoldások sem.
A szabályozói nyomás és pénzmosási trendek egyre jobban megkövetelik a komplex analitikák és technológiai megoldások előnybe helyezését. Olyan összetett pénzmosási technikák, mint például a kereskedelem-alapú pénzmosás (trade-based money laundering), ahol az illegális aktorok a nemzetközi kereskedelem bonyolultságát használják ki, nehezen lennének felderíthetők mesterséges intelligencia vagy big data elemzések nélkül. – mondja Kaszap András, a KPMG forensic igazgatója. A felmérés szerint külső szolgáltatók bevonásának legnagyobb kihívásai a bank meglévő rendszereivel való integrálás nehézségei, illetve a költségek. Tapasztalataink alapján többször előfordul, hogy ilyen rendszerek és szolgáltatások megvásárlása esetén sem használják ki teljes mértékben az új technológiák által biztosított lehetőségeket, például olyan csoportszintű beállításokat alkalmaznak, amelyek nem optimálisak a hazai környezet monitorozására.-teszi hozzá Kaszap András.
A bankok pénzmosás-megelőzési tevékenységének egy fontos mérőszáma a riasztások és az illetékes hatóságok felé megtett bejelentések aránya, a kérdőív kitöltői szerint ez 5% alatt van. A fejlett technológiák használata jelentősen csökkentheti a fals pozitív riasztások számát is, és segíthet a szokatlan tranzakciós mintázatok felfedezésében.
A pénzmosás elleni küzdelemben kultúraváltásra is szükség van
A felmérés megállapítja, hogy a pénzmosás-megelőzési rendszer eredményes működéséhez kultúraváltásra is szükség van: nem elég csupán a compliance területre hagyatkozni második védelmi vonalként. Ehhez szükség van az első védelmi vonal képzésére, hogy a pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos ismereteik megközelítsék a második védelmi vonalban dolgozó kollégáikét. A felsővezetés szerepe a pénzmosási kockázatok kezelésében, illetve az ehhez kapcsolódó keretrendszer jóváhagyásában szintén kritikus fontosságú lehet. Rendkívüli mértékben növekedtek a pénzmosás megelőzéséhez kapcsolódó feladatok a nemzetközi és hazai intézményeknél egyaránt, ami a nagybankok jelentős részében a védelmi vonalak együttműködésének újragondolását teszi szükségessé – mondja Szalai Péter, a KPMG pénzügyi kockázatkezelési igazgatója. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az adatminőség kritikus szerepet játszik a védelmi vonalak együttműködésében és a válaszadók 52 százaléka szerint az adatminőség biztosítása az első védelmi vonal, vagyis az üzleti terület feladata kell legyen.
A pénzügyi visszaélések elleni küzdelem másik kritikus területe a csalásmegelőzés és a korrupció kivédése. A válaszadók 77 százaléka jelezte, hogy utóbbiban a legnagyobb nehézséget az elégtelen szabályozási kontrollok okozzák. A rendvédelmi szervek erőtlen fellépését 36 százalék említette az okok között.
Az elemzés kitér arra is, hogy a piaci szereplők hogyan teljesítenek a pénzügyi visszaélések megelőzésének egyes részterületein:
- A keretrendszer, a szabályozások, a tranzakciómonitoring és a képzések területén a korábbi felügyeleti elvárások teljesítése után az újabb követelményeknek való megfelelés ad tennivalót a szakembereknek.
- Az ügyfélazonosítás és az adatkezelés területén a kiszabott bírságok arra engednek következtetni, hogy a korábbi elvárások sem teljesültek maradéktalanul, így a fokozódó hatósági szigor újabb kihívások elé állítja a bankokat.
