Nem csökken az ingatlanhitelezési hajlandóság

Változatlan az ingatlanhitelezési hajlandóság az európai piacokon az elmúlt időszakban – derül ki a KPMG nemzetközi Ingatlanhitelezési Barométer kutatásából. A 14 európai országára kiterjedő, ingatlanhitelezési trendeket kutató felmérésben közel 70 banki vezetőt kérdeztek meg az aktuális hitelezési trendekről és a várható jövőről.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A KPMG nemzetközi Ingatlanhitelezési Barométere (Property Lending Barometer) kilencedik alkalommal ad betekintést az európai ingatlanfinanszírozási trendekbe. A korábbi felmérésekhez hasonlóan az idei jelentés fókuszában is a bankok ingatlanfinanszírozási hajlandósága és várakozásaik, valamint a hitelezéshez kapcsolódó legfontosabb mutatók állnak.

Viszik mint a cukrot a fix lakáshiteleket
Év eleje óta a kockázatos, változó kamatozású lakáshiteleknél bő 30 százalékos visszaesés történt, miközben a legkevésbé rizikós, legalább 10 évig fix törlesztést garantáló lakáshitelek 28 százalékos növekedést értek el.
Az európai gazdaság jól teljesít

„Az európai ingatlanprojektek finanszírozására vonatkozó optimizmus egyik oka a kontinensszerte tapasztalható kedvező gazdasági környezetnek tulajdonítható” – mondta el Andrea Sartori, a KPMG közép-kelet-európai ingatlan-tanácsadási csoportjának vezetője.

„Az érzékelhető gazdasági növekedés, valamint az elmúlt években tapasztalt gazdaságot élénkítő intézkedések várhatóan folytatódnak, bár mérsékeltebb ütemben. A vizsgált országokban az előrejelzések alapján 2-3 százalékos GDP-növekedés várható” – összegezte a trendeket Sartori, illetve hozzátette: „A külső kockázatok komoly hatással lehetnek az egyes piacok növekedésére, ilyen külső hatás például a Brexit.”

2018 első felében az európai ingatlanbefektetések volumene 110 milliárd euró volt, mely 17 százalékkal alacsonyabb, mint 2017 azonos időszaka. Ugyan ez a legalacsonyabb első féléves tranzakciós volumen 2014 óta, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy több jelentős tranzakció lezárása az év második felében várható.

Különbségek a közép-kelet-európai és a nyugati piac között

A KPMG idei kutatása azt is vizsgálta, hogy a bankok hitelezését befolyásoló tényezők hogyan változtak az elmúlt években a jellemzően érettnek tekintett nyugati és a közép-kelet-európai piacokon.

A KPMG ingatlanpiaci előrejelzése Magyarországra vonatkozóan

A több éve végzett Ingatlanhitelezési Barométer-felmérések lehetővé teszik egy historikus trend felrajzolását. A két régiót összehasonlítva már jól látható, hogy a közép-kelet-európai régió országai közelítenek a felmérésben részt vevő nyugat-európai országokhoz a kamatprémiumok tekintetében.

A bankok eszközosztályokra vonatkozó projektfinanszírozási preferenciái azt mutatják, hogy Nyugat-Európában, például a holland, osztrák vagy az ír piacokon, a bankok első helyen említik a lakóingatlan-finanszírozást. Közép-Kelet-Európában, legfőképp Csehországban, Romániában és Szlovákiában, az előző évi felméréshez képest előrébb lépett az ipari-logisztikai szegmens, szinte utolérve a korábban vezető lakó-, illetve irodapiaci szegmenseket.

Magyarországi sajátosságok

„Az ingatlanfinanszírozási barométer – a nevéhez híven – jól jelzi a légkör változásait – teszi hozzá Dános Pál, a KPMG magyarországi ingatlan-tanácsadási igazgatója. – Magyarországon talán a várható 2019-es áfaváltozásnak köszönhetően 2,8-pontra csökkent a helyi bankok lakásprojekt-preferenciája, miközben a felmérésben maximális 5 pontot kapott az irodapiaci szegmens. Így ebben a mutatóban a magyarországi bankok vezetnek az összes részt vevő ország előtt. Miközben a régió átlaga szerint a második helyen a lakófejlesztések, a harmadik helyen az ipari-logisztikai fejlesztések állnak, Magyarországon a kereskedelmi projektek leszorították dobogóról a lakófejlesztéseket, legalábbis a bankok projekthitelezési preferenciája alapján.”

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo