A KPMG Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok vizsgálata 2009 című tanulmányának eredményei szerint a legmagasabb átlagos személyi jövedelemadó kulcsa világszerte 0,3 százalékkal, azaz a 2008-as 29,2 százalékról a 2009-ben mért 28,9 százalékra esett vissza. Egyes országok azonban már tervbe vették, hogy a legmagasabb jövedelműeknél megemelik a személyi jövedelemadó kulcsát, míg más országok egyelőre csak vizsgálják ennek lehetőségét a legfrissebb költségvetés és a kirótt adók tükrében.  

„A jelen gazdasági környezetben, amikor az országok egyre növekvő költségvetési hiánnyal szembesülnek és forrásokra van szükségük a különféle gazdaságélénkítő programokhoz, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy némelyikük - a jelenlegi adóalapok mellett - a legmagasabb jövedelműektől vár segítséget a költségvetési bevételek növeléséhez" - tájékoztat Rosheen Garnon, a KPMG International Executive Services nemzetközi vezetője.

„Tanulmányunkban az elmúlt hét év legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcsai terén általános csökkenésről számolunk be, azonban 2010-re olyan előjeleket látunk, melyek szerint a jelenlegi tendencia megfordulhat, mivel egyes országok - különösen Írország és az Egyesült Királyság - már javaslatot tettek a legmagasabb keresetűek jövedelemadó-kulcsainak emelésére" - teszi hozzá a szakértő.  

Az EU-ban fizetünk a legtöbbet

A KPMG tanulmánya szerint még mindig az Európai Unió állampolgárai fizetik a világon legmagasabb személyi jövedelemadót. Az egykulcsos rendszer bevezetésével azonban bizonyos kelet-európai országokban - beleértve Lettországot és Lengyelországot is, ahol a legmagasabb adókulcsot 23, illetve 32 százalékra csökkentették 2009-ben - az átlagos adókulcsok a 2003-as 41,1 százalékról 36 százalékra zsugorodtak 2009-ben.

Dánia - ha a társadalombiztosítást és a személyi jövedelemadót együttesen tekintjük - rendelkezik a legmagasabb, 62,3 százalékos személyi jövedelemadóval. Az ázsiai és a csendes-óceáni térségben Japán a listavezető a maga 50 százalékával. Latin-Amerikában Chile áll az első helyen 40 százalékos adókulccsal.

Magyarország az élmezőnyben

A KPMG 2009-es tanulmánya a társadalombiztosítási járulékok mértékére - így különös tekintettel a bruttó 100 ezer és 300 ezer USA dollárt kereső alkalmazottak jövedelemadójára és társadalombiztosítási járulékára - is kiterjedt. A társadalombiztosítási járulék összetevői országonként, munkaadónként és munkavállalói típusonként jelentősen eltérhetnek.

Amikor a 100 ezer USA dollárt kereső munkavállalók esetében a személyi jövedelemadó kulcsát és a társadalombiztosítási járulék mértékét együttesen vizsgáljuk, a legmagasabb kulcsokkal rendelkező országoknak Szlovéniát (54,9 százalék), Horvátországot (53,5 százalék) és Magyarországot (48,1 százalék) találtuk.  

„Magyarország a globális skálán tekintve egyértelműen a magasabb adókategóriába tartozik. Ez elkerülhetetlenül akadályt jelent az ország versenyképességében, melynek következtében valószínűleg még több jövedelem kerüli el az adózást, mert az adóelkerülés jelentős előnyökkel jár" - teszi hozzá Mike Glover.  

A 300 ezer USA dollárt kereső alkalmazottaknál a legmagasabb adókulcsokat Szlovéniában (60,4 százalék), Dániában (57,1 százalék) és Horvátországban (54,5 százalék) találtuk.  

A tb is fontos adónem

„A társadalombiztosításról mint adóról gyakran elfeledkezünk, ugyanakkor számos ország az ezekbe a rendszerekbe érkező növekvő befizetésekről számol be" - teszi hozzá Garnon. „A HR- szakembereknek a társadalombiztosítást az összes adónemmel együtt­­ - központi, állami, önkormányzati, stb. - kell figyelembe venniük annak érdekében, hogy bővebb információt tudjanak szolgáltatni a nemzetközi kiküldetésekkel kapcsolatos döntésekhez és egyeztetésekhez."

A tanulmány áttekintette a járulékkötelezettségeket (mind munkaadói, mind munkavállalói oldalon) a bruttó 100 ezer és 300 ezer USA dollárt kereső alkalmazottaknál. Franciaország rendelkezett a legmagasabb, nagyjából 60 százalékos összevont adókulccsal mindkét forgatókönyv esetén, őt követte Belgium 47 százalékkal, majd Magyarország és Olaszország következett az alsó 40 százalékos tartományban.

„Magyarországon a foglalkoztatást terhelő magas társadalombiztosítási járulékok bizonyulnak az egyik olyan kulcstényezőnek, ami miatt a kis- és középvállalkozások alacsonyabb árbevételt tüntetnek fel" - vélekedik Glover.

„A HR-szakemberektől mostanában azt kérik, hogy értékeljék át a nemzetközi kiküldetési programokhoz kapcsolódó költségeket, mivel a személyi jövedelemadó-kulcsok fontos szempontként merülnek fel a kiküldetés helyének eldöntésekor" - nyilatkozik Garnon. „A jelölteknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy a különböző adók hogyan hatnak a jövedelmükre otthon és külföldön."   

„A magas jövedelműek általában rendelkeznek kellő tehetséggel és végzettséggel, hogy alacsonyabb személyi jövedelemadót kirovó és képzett szakembereket kereső országokba települjenek át, tehát a személyi jövedelemadó terén bekövetkező változás hatással lehet a globális munkaerő mobilitására is" - folytatja Garnon.