A kutatók azt vizsgálták, hogyan működik az idősellátás olyan vidéki településeken, ahol sok idős él, miközben a fiatalabb generációk tagjai közül sokan elköltöznek, a maradók többsége pedig nem engedheti meg magának a piaci alapú gondozási szolgáltatásokat. A hivatalos ellátórendszer, az állam egyre inkább visszavonul erről a területről, a családokra hárítva a gondozási feladatokat, kellő erőforrás biztosítása nélkül, ezért több településen a helyi közösségek, az önkormányzat és az önkéntesek együtt próbálnak megoldásokat találni.

Katona Noémi, a Corvinus Egyetem adjunktusa, az ELTE TK kutatója és Gábriel Dóra, az ELTE TK kutatója a Berliner Journal für Soziologie folyóiratban megjelent tanulmányukban három anonim baranyai település példáján vizsgálták, hogyan működnek ezek az úgynevezett gondoskodó közösségek. A terepmunkához összesen harminc interjút készítettek 2023-ban, polgármesterekkel, szociális intézmények vezetőivel, falugondnokokkal, ápolókkal, önkéntesekkel és idősekkel.

Három kis, kedvező gazdasági helyzetű, idősbarát falut vizsgáltak Baranya megyében, ahol a kis településméret miatt azonban nem kötelező gondozási szolgáltatást nyújtani. Az egyik településen egy integrált idősek otthona működik, ahol a helyi szociális szolgáltatásokat egy intézményben szervezik, és elindítottak egy „Fogadj örökbe egy nagyit!” programot is. Egy másik faluban egy nyugdíjas nő által indított „nagymamacsoport” vált a közösségi élet központjává. A harmadik településen a helyi bölcsőde köré szerveződtek időseknek szóló programok, például egy nyugdíjas kórus.