A közlemény szerint a JANAF tartósan és következetesen visszaélésszerű árazási gyakorlatot folytat, amelyet objektív indokok nem támasztanak alá.

A JANAF az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után – annak ellenére, hogy a Mol-csoport által megrendelt mennyiség a másfélszeresére nőtt – jelentősen, közel kétszeresére emelte díját, és ezt a „túlzott árszintet” a következő években is fenntartotta. Már négy éve nem ad megalapozott indoklást a díjemelésekre, és továbbra is megtagadja az árazás alapjául szolgáló költségtényezőkre vagy módszertanra vonatkozó információk közzétételét – írta a Mol.

A horvátországi tranzitdíj fajlagosan jelenleg több mint háromszor magasabb, mint amit a szomszédos, trieszti kikötőből induló és Németországon át Bécsig vezető TAL vezeték üzemeltetője felszámol. Fajlagosan közel kétszer olyan drága, mint amennyit a Mol-csoport az ukrán szakaszon, háborús övezeten keresztül húzódó Barátság vezetékszakasz használatáért fizet. Egyúttal jelentősen meghaladja az európai kőolajszállító csővezetékek árait is, amelyeknek műszaki és gazdasági feltételei nagyon hasonlóak a JANAF-éhoz. A hasonló kihasználtságokkal működő szlovákiai csővezeték díja fajlagosan négyszer, a magyaré háromszor, míg fehéroroszországi vezeték díja hétszer alacsonyabb, mint a JANAF-é – ismertették a közleményben.

A JANAF az uniós versenyjog szerint monopol piaci erővel rendelkezik a kőolaj Magyarország és Szlovákia szárazföldi finomítóiba történő szállításának piacán. Az uniós versenyjog piaci erővel való visszaélésként sorolja fel a tisztességtelen vételi vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen kereskedelmi feltételek előírását.