A gazdasági krízist megelőző erőteljes hotelépítési láz miatt a közgazdászok a közép- és kelet-európai régiót „az EU hajtómotorjának" nevezték. Mára a válság következtében változott a helyzet, de még mindig általános vélekedés a szakemberek körében, hogy a fejlesztési lehetőség a régióban továbbra is jelentősebb, mint a jóval fejlettebb nyugat-európai államokban.
A KPMG felmérése szerint a közép- és kelet-európai régióban átlagosan a GDP 12 százalékát adja a turizmus, ezen belül a szállodaszektor, ami azt jelzi, hogy ez a terület egyértelműen középpontba került mind a magán-, mind pedig a közszféra számára. Lengyelország könyvelhette el 2007-ben a legtöbb turistát és szállodai éjszakát, a sorban Csehország a második. Bár a látogatók számát tekintve Horvátország áll a lista harmadik helyén, ugyanakkor a nyaralók csupán kevesebb mint 40 százaléka szállt meg hotelben. Románia és Bulgária jelentősen elmarad a turisták számát illetően, viszont az úti célnak őket választók 90 százaléka valamelyik szálloda mellett tette le a voksát.
Jelenleg Csehország, Bulgária és Lengyelország rendelkezik a legtöbb hotelszobával a régióban, őket követi Románia, Horvátország és Magyarország. Ez a hat ország adja a régió hotelkínálatának közel 80 százalékát, minden országban jelentős minőségbeli eltérésekkel.
Itthon is a luxus felé mozdulunk el
A hotelszoba-kínálat növekedésének tekintetében Bulgária (+47 százalék), Románia (+23 százalék) és Lengyelország (+19 százalék) fejlődése volt a legerőteljesebb az elmúlt öt évben, Csehország és Magyarország esetében ez a látványos fejlesztési folyamat a '90-es években zajlott le. A jelenlegi gazdasági és hitelválság következményeképpen rövid- illetve középtávon a hotelfejlesztések visszaesése várható, különösen azokban az országokban, ahol gyors virágzásnak lehettünk tanúi az elmúlt évtizedben. A következő években Lengyelország és Románia lehetnek komolyabb hotelberuházások helyszínei a KPMG felmérése szerint.
Régiónkban többségében két- illetve háromcsillagos hotelek találhatók, ezek teszik ki a teljes kínálat 75 százalékát, míg Nyugat-Európában inkább a négy- és ötcsillagosak a jellemzőek. Ugyanakkor egyértelmű elmozdulás figyelhető meg térségünkben a magas színvonalú szállodák irányába: az élen Lengyelország jár a csillagok számának emelésében, ott az elmúlt öt évben 15-ről 20 százalékra nőtt a négy- és ötcsillagos szállodák aránya. Hasonló tendenciát lehetett megfigyelni Csehország és Magyarország esetében is.
143 euró egy szoba kialakítása
A felmérés szerint régiónkban egy hotel felépítése átlagosan 12-18 hónapot vesz igénybe - nem számolva az engedélyek beszerzésére, a tervezésre és az anyagi háttér biztosítására szánt időt. Egy hotelszoba kialakításánál az alsó határ 51 ezer euró, míg a luxusszobák kivitelezése elérheti a 143 ezer eurót is.
A fejlesztési költségek az elmúlt években körülbelül 10 százalékkal emelkedtek a régióban (néhány esetben elérte a 20 százalékot), szemben a nyugat-európai 2-6 százalékos növekedéssel. A megkérdezettek a konstrukciók költségének csökkenését várják a közeljövőben (80 százalékuk több mint 6 százalékos árengedménnyel számol).
Ami hátráltatja a régiót
A fejlesztők a projektek megvalósítási szakaszában is szembesülnek bizonyos nehézségekkel. A megkérdezettek közel fele szerint a legnagyobb problémát a szükséges engedélyek megszerzése jelenti a helyi hatóságoktól. A finanszírozás kérdése második helyen szerepel az akadályok között, viszont a jövőben várhatóan döntő jelentőséggel bír majd.
A felmérésben résztvevő bankok a korábbiakhoz képest kevesebb projekt támogatását tervezik 2009-ben, és alaposan vizsgálni fogják a fejlesztők minősítéseit és a kivitelezés helyét, mielőtt adósságfinanszírozást nyújtanának. Hangsúlyozták továbbá, hogy elsősorban belvárosi luxusszállodák építését támogatnák, olyan országokban, ahol már van képviseletük vagy finanszírozási politikájuk. A finanszírozási procedúra várhatóan szigorodik, a ráhagyás kiszélesedik, a saját tőke hozzájárulás iránti igény nőhet, ugyanakkor a jó helyre tervezett hotelfejlesztési projektek, megfelelő koncepcióval, megbízható piaci környezetben és fenntartható működéssel nagy valószínűséggel továbbra is támogatást élveznek majd, a jelenlegi pénzügyi válság ellenére is.
