A járvánnyal új szakemberek kerültek előtérbe a cégeknél

A COVID-19 soha nem látott lehetőséget teremtett a humánerőforrás-menedzsment számára, hogy kitörjön eddigi „adminisztrátori” szerepköréből és kezébe vegye a kezdeményezést. A járványhelyzet növelte a HR szervezetek láthatóságát és stratégiai szinten vonta be a napi döntéshozatalba. A cégvezetők több, mint 80 százaléka szerint a HR szervezet vezető szerepet töltött és tölt be a pandémia okozta helyzet kezelésében.

A 2008-as válság, a piacokon eluralkodó változékonyság, a digitális transzformáció, az adatelemzés teremtette új lehetőségek már eddig is jelentős nyomást helyeztek a HR szakemberekre. Mint minden krízishelyzet, ez is lehetőséget teremt az ugrásszerű fejlődésre, a HR funkció újrafogalmazására, de csak azok számára, akik képesek szemléletmódot váltani, hosszútávra tervezni és nagyban gondolkodni. A KPMG ötödik alkalommal teszi közzé HR Pulse 2020 beszámolóját a világ 59 országából kiválasztott közel 1 300 HR szakember véleménye alapján.

A HR szakemberek már az első hullámban frontvonalba kerültek: rájuk hárult az üzletfolytonosság humán oldali biztosítása. Az egészségügyi feltételeken túlmenően a nyakukba borult a home office szükségállapot, és sok más egyéb „tűzoltást” is nekik kellett hirtelen végrehajtaniuk. Később az elhúzódó krízisben áttevődött a hangsúly a hosszútávú tervezésre. A KPMG egy másik, CIO-k körében végzett felmérésének tanulsága, hogy az otthonról való munkavégzésre való átállással a vállalati kultúrában a technológiai terület megbecsültsége, szerepe nőtt, valamint szorosabbá vált az üzleti és a technológiai területek közötti együttműködés. Hasonló átértékelődés tapasztalható a humánmenedzsmentet illetően is. A HR felsővezetők 60 százaléka véli úgy, hogy a HR funkciónak teljes átalakuláson kell átesni ahhoz, hogy képes legyen alkalmazkodni az állandó változásokhoz. Ezt a véleményt a cégvezetők 79 százaléka is osztja.

A felmérés egyszerre tár fel cégen belüli impulzusokat és a HR szakma szereplőinek magukról alkotott, jövőképükkel kapcsolatos szemléletüket, így fogalmazva meg egy önkritikus víziót, rávilágítva a rendszerben fellelhető hiányosságokra, fejlesztési lehetőségekre. A CEO-k és a HR vezetők eltérő véleménye szembeötlő a HR szerepének megítélésében.

A cégvezetők mintegy 60 százaléka szerint a HR szervezeti egység inkább ’adminisztrátori’ feladatot tölt be, ezt a vélekedést a területért felelős vezetők 74 százaléka vitatja. Azon szervezetekben, amelyek a megváltozott körélményekre időben, gyorsan és jól reagáltak, a HR stratégiai partnernek bizonyult és értékteremtően közreműködött. A tanulmány bemutatja a HR „úttörőit”, akiknek sikerült bizonyítani rátermettségüket és elindultak a hosszútávú fejlődés útján. A HR egy szűk szegmense – mintegy 10 százaléka a megkérdezetteknek –, akik már szintet léptek. Ők az „úttörők”, akik nagyban gondolkoznak, és a jövőre fókuszálnak: a munkaerő-formálás, a vállalati kultúra fejlesztése, a munkavállalói élmény (employee experience, azaz EX) és az adatvezérelt HR területén.

A HR akkor kerülhet stratégiai pozícióba, ha a cégvezetést folyamatosan üzletileg megfogható, adatelemzésen alapuló információkkal és tervekkel támogatja. Ha olyan munkavállalói élményt képes biztosítani, amely nem csak a vállalati kultúrával és a vállalati küldetéssel van összhangban, de az ügyfélélményt, a vásárlói elköteleződést is pozitívan befolyásolja” – hangsúlyozza Wéber Mátyás, a KPMG szervezetfejlesztésért és változásmenedzsmentért felelős szenior menedzsere.

A munkaerő mind létszámában, mind összetételében, mind képességek tekintetében jelentős változásokon fog átmenni:  

  • A válaszadók egyetértenek abban, hogy a jelenlegi munkaerő 17 százalékára nem lesz a jövőben szükség, az elbocsátások elkerülhetetlenek, részben a digitalizáció, részben a gazdálkodási mutatók kedvezőtlensége, részben pedig az új környezet diktálta szervezeti változások miatt. A megmaradó munkaerő közel 40 százaléka részben vagy egészben távmunkában lesz része az állománynak.
  • A munkavállalók 35 százaléka átképzésre vagy továbbképzésre számíthat az elkövetkező két évben a felmérés tanulsága szerint.
  • A válaszadók 72 százaléka az átképzést és a továbbképzést az egyik legfontosabb feladatának tartja, mégis csupán 33 százalék látja ezt kivitelezhetőnek az elkövetkező 12-24 hónapban.
  • Míg a cégvezetők 44 százaléka azzal számol, hogy három év alatt a munkavállalói több mint felét digitális továbbképzésben tudja részesíteni, a HR vezetők csupán 11 százaléka számol egy ilyen mértékű HR-fejlesztéssel.
Minden HR vezetőnek, aki a szervezetét az ’úttörők” közé szeretné fejleszteni - a ’legjobb gyakorlatokat’ elemezve - az alábbiakra érdemes fókuszálnia:

Fejleszd a vállalati kultúrát és nyújts autentikus munkavállalói élményt! – az ideális munkavállalói élmény növeli a lojalitást és a teljesítménymotivációt, amelynek eszköztára - a zömmel digitális térben zajló kollaboráció miatt - eltér az eddig alkalmazottakhoz képest. A hibrid munkavégzésben is alapvető, hogy a távolról dolgozókat ne érje hátrány, ők is a jelenlévőkkel azonos módon legyenek részesei a vállalati kultúrának. Míg a cégvezetők 79 százaléka szerint a HR kiemelkedő szerepet játszik a megfelelő munkakultúra alakításában, addig csak 52 százalékuk gondolja úgy, hogy munkavállalói élményt is nyújtanak.

Formáld, képezd, készítsd fel a munkavállalóidat a jövő technológiájára! – Egyes regionális konfliktusokat leszámítva, csaknem három emberöltő óta, ez a járvány az első olyan globális fenyegetettség, amikor a vállalati szféra azt éli meg, hogy a munkatársai veszélybe kerülnek. Ez a jelenség arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember nagyon komoly hatékonysági tényező, és csak akkor működik jól, ha az egyéneket is látjuk benne. Egy-egy kulcsmunkatárs „kiesése”, azaz egy-egy személy évek alatt felhalmozódott tudása egyszerre érték és kiszolgáltatottság is a cégeknek. A járvány hatására a vállalatvezetők a humánerőforrás kockázatát sorolták az üzleti kockázatok élére, amelyet fejlesztésekkel próbálnak csökkenteni. A digitális transzformáció azonban nem lehet sikeres egy ezzel párhuzamos és összehangolt humánmenedzsment stratégia nélkül. Hiszen a digitalizáció egyszerre alakítja át a szervezetet, a folyamatokat, feladatokat és újabb és újabb képességeket, készségeket igényel a munkatársaktól.

A ’munkaerő-formálás’ első szinten a szükséges készségek azonosítására és fejlesztésére vonatkozik, de egy úttörő HR szakember ennél tovább megy. Nem munkavállalókat rendel egy munkakörhöz, hanem egy készséget egy adott feladathoz. A fókuszban a kereszt-funkcionális csapatmunka és az agilis munkavégzés áll, ugyanilyen fontos a technikai tudás bővítése még a nem technikai munkakörök esetében is.

Helyezd előtérbe és építsd ki a munkatársak magas hatékonyságú együttműködési rendszerét! – Ahhoz hogy a HR egy vállalat rendszerszintű változásaiban aktívan közreműködjön, a HR vezető kiemelt szerepét szükséges formalizálni és hosszútávú tartalommal megtölteni. A mindennapi ügyintézéstől távolabbra tekintő humánmenedzsment a folyamatok működtetése, javítása elé helyezi a humán nézőpontból való szervezetfejlesztést, ami egyszerre jelenti a munkatársak hatékony, proaktív, problémamegoldó együttműködési rendszerét és az ügyféligények és -fókusz érvényesítését.

A jövő HR vezetője új típusú együttműködést képvisel, ösztönzi az innovatív vállalati kultúrát, és a vállalati célok mentén határozza meg a prioritásokat. Nem „adminisztrátor” vagy „profilozó”, hanem értéket teremt, ezért méltán foglalhatja el helyét a stratégiai vezetés első vonalában.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo