A koronavírus járvány egyik pozitív hozadéka, hogy nem csupán felgyorsítja a digitalizációt, hanem új lehetőségeket is teremt a vállalatok egymás közötti, illetve a vállalatok és munkavállalóik közötti kommunikációban. Az is látható, hogy a cégek üzletmenetének szinte teljes átvilágításához, ha kell átértékeléséhez is hozzájárul. Segíti a cégvezetőket a szükséges átszervezésekben, optimalizálásban és a vállalaton belüli új csoportos együttműködési formák kialakításában.
Dános Pál (MRICS), a KPMG igazgatója a járványra utalva azt mondta: váratlanul jött és váratlan problémákat, kérdéseket vetett fel, de az ingatlan szektorban proptech-nek (property technology) nevezett digitális szemléletmód és megoldás-halmaz képes volt arra, hogy megadja ezekre a válaszokat. Változtatási kényszerben vannak az ingatlanos vállalatok is, az üzleti dinamika oly mértékben felgyorsult, hogy ezt már csak a proptech bevetésével lehet követni, egyúttal alakítani. Egyfajta ösztönző is ez a járvány, van olyan szoftveres cég, amelyik eleve a járványhoz köthető gyors fejlesztéssel jelentkezett és nagyon bevált neki.
„Nem kell sutba dobni a hagyományos kommunikációs formákat, de lehetetlen nem látni, hogy mennyire megváltozott a kommunikációs tér. Ma már gép a géppel is kommunikál, közben a cégeknek könnyebb lett elérni felhasználóikat és olyan ügyfeleket és befektetőket is, akikkel egyébként nem kerültek volna kapcsolatba. Ez által jobban be tudnak kapcsolódni a globális beszállítói láncba, az online értékesítésbe.”A közvélemény többsége tévesen a digitalizációval azonosítja az ingatlanos technológiai megoldásokat. Miért rossz ez a felfogás? – kérdeztük az igazgatótól. „Itt nem hókuszpókuszról beszélünk, hanem mentalitásbeli korszakváltásról. Van egy tanulmányunk (KPMG - Real Estate in New Reality), amiben már azt írjuk, hogy a cégeknek nem csupán a környezettudatosság miatt kell használni a proptech adta lehetőségeket, hanem az ennél is fontosabb szociális tudatosság miatt. Egyszerűbben szólva: az ember is fontos, legyen szó ügyfélről vagy dolgozóról” – fejtette ki.
A proptech főbb területei
forrás: KPMG- a dolgok internetje (Internet of Things)
- rugalmas munkahelyek kialakítása (Flexible workplace)
- folyamatok digitalizációja (Digitizing processes)
- egészséges munkahelyi és otthoni környezet létrehozása (Healthy workplace and Living)
- innovatív építőipari megoldások (innovative construction)
- új finanszírozási módszerek megalkotása (new ways of funding)
- kommunikációs platformok kitalálása és megvalósítása (platforms to connect)
- a fenntartható fejlődést szolgáló innováció (sustainable innovations)
- virtuális valóság és 3D tervezés (VR and 3D mapping)
Itt van például a home office. Már mindenki érzékeli, hogy átértékelődött az elvárás a területhasználatról, a belső munkaszervezésről. Léteznek olyan szoftverek, amelyek a nem használt szobák, területek esetében optimalizálják az energiafelhasználást attól függően, hogy mennyien tartózkodnak ott. Van már olyan is, amelyik vészjelet küld az illetékesnek akkor, ha egy szobában egyszerre túl sokan és túl közel vannak egymáshoz, így nem tudják betartani az egészségügyi előírásokat és közben alkalmazkodásra kényszerítik a légtechnikát vagy az árnyékolást.
„Az is kihívás, hogy kitalálják, pontosan mire fogják felhasználni az épületekben elhelyezett érzékelőket. Az üzemeltetőknek, a bérlőknek, de még a tervezőknek, fejlesztőknek is aranybánya az az adathalmaz, ami a használat során keletkezik. Ezek folyamatos elemzése kifinomultabb, rugalmasabb ingatlanfejlesztéseket és használatot fog eredményezni” – vetítette előre Dános Pál.Külön megemlítette azt a terjedő gyakorlatot, hogy az irodaházak – már Magyarországon is – egyre gyakrabban készítenek csak arra az épületre használatos applikációt és online platformot. Azon egyidejűleg tud kommunikálni a bérbeadó a bérlővel vagy a bérlők egymás között. „Már nem sci-fi, hogy jön egy sms az egyik bérlő munkatársának a büféből, hogy megjött a kedvenc kakaós csigája, mire az meghívja a platformon egy másik bérlőnél dolgozó barátját egy közös uzsonnára” – utalt egy már létező applikációra.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a tervezők, a fejlesztők, a kivitelezők és az üzemeltetők mennyire hajlandók fizetni az új digitális megoldásokért. A KPMG szakértője azt tapasztalja, hogy egyre nagyobb arányban ismerik fel a döntéshozók a proptech előnyeit és megértik, hogy ez gyökeres átalakítások katalizátora is egyúttal.
„A tervezők jóval előbb elkezdték a digitalizációt, nekik inkább az a kihívás, hogy korábbi gyakorlatukhoz képest sokkal rugalmasabban találják ki a különféle tereket, a funkcionális elrendezéseket egy-egy épületben. A fejlesztők már a programalkotáskor és később, a kivitelezési folyamat nyomon kísérésénél is használják. Manapság többféle applikáció létezik arra, hogy egy építkezést akár távolról is irányítsanak, közbe lépjenek, ha nincs ott időben valamilyen anyag vagy munkaerő és berendezés, stb. Természetesen a proptechnek az értékesítésben is kitüntetett szerepe van, gondoljunk például arra, hogy ma már egy kereskedelmi ingatlan bemutatásánál alap lett a drón video vagy a 3D-s megjelenítés. Az üzemeltetők a különféle költségcsökkentő műszaki megoldásokat modellezik a proptech-újdonságok segítségével, önjáró parkolórendszereket építenek ki és integrálják ezeket az adott épület informatikai rendszerébe – hogy csak pár példát említsek.”Az ingatlanos értéklánc végén (vagy az elején?) álló befektetők hozzáállása igen pozitív – számolt be Dános Pál. A világban hihetetlen összegeket költenek az ebben az ágazatban működő feltörekvő cégek felfuttatására. Tavaly már 2,6 milliárd dollár friss tőke áramlott az ingatlanszektor digitalizációját segítő vállalkozásokba, de előzetes adatok szerint 2020 első félévében 7 milliárd dollárnyi üzlet született a COVID-válság kiváltotta digitalizációs boomnak köszönhetően. A startup világ egyik legélénkebb szegmensének tartott proptech piacon a befektetési kedv 5 év alatt megtízszereződött.
Természetesen nagy kérdés, hogy egy kis fejlesztő cég miként válaszol arra az alapfelvetésre, hogy mennyit ér meg neki az önállóság, illetve az általa „kiizzadott” újdonságot integrálja-e egy informatikai óriásba. Egészen konkrétan: eladja-e magát egy globális nagyvállalatnak? Nos, az a gyakorlat alakult ki, hogy ezek a startup cégek egyszerre több innovációs terméket fejlesztenek és ezért – egy ideig – képesek egyenként piacra dobni azokat. A lehetőséget megszimatoló kockázatitőke azonban óriási összeget önt ezekbe a kis cégekbe, felfuttatja őket, majd a céget jó pénzért eladja a piacon.
Ezek a cégek egyébként azért is kelendők, mert az innovatív megoldások emellett hozzájárulnak a környezeti szempontból fenntartható fejlődéshez is. Nemcsak a kiadásokat csökkentik, hanem az építőipari beruházások és az ingatlan üzemeltetés károsanyag kibocsátását is, és ezt a vevők és bérlők egyre inkább értékelik. A KPMG felmérése szerint az alacsony károsanyag kibocsátású ingatlanok fele annyi idő alatt találnak vevőre, mint kevésbé igényes kivitelezésű társaik, és ez nagyon fontos a nagy tőkeigényű ingatlanfejlesztési szektorban.
A szoftverfejlesztésben elég jól állunk, úgy általában, de mi a helyzet Magyarországon az ingatlan szektort segítő újdonságok terén – érdeklődtünk az ágazatot jól ismerő KPMG-vezetőtől. Dános Pál arról tájékoztatott, hogy immár 7 magyar céget találhatunk az ingatlanszektor digitális technológiai innovációit végzők globális topligájáról készített listán, ezt a KPMG állítja össze már több éve.
„Összehoztunk egy platformot, amiről a KPMG - Real Estate Innovations Overview 2020 című tanulmányunkban is írtunk. Erre a platformra idén a tavalyi 5-tel szemben már 7 magyar vállalkozás is felkerült a sokszáz külföldi mellé. Az Árminimum, a Lockchek, az OrthoGraph és a Rollet a folyamatok digitalizációjában hozott új megoldásokat, az OOTT technologies és a Parkl az IoT kategóriában, azaz a hétköznapi eszközök webes vezérlésében alkotott újat, a Beyond Visual pedig a Virtuális Valóság és 3D tervezés területén szállít megoldásokat. Reméljük, jövőre még hosszabb lesz ez a lista” - mondta a KPMG szakértője.
