Az új vezérigazgató, Rózsai Rezső a jövőre nézve a rugalmasságot, a kezdeményező készség megtartását és a sokféle, de egyre inkább specializált tudással rendelkező szakértők együttműködésének erősítését, támogatását jelölte meg fontos feladatainak. Kiemelte, hogy a világ legnagyobb vállalatvezetői által megnevezett top üzleti kockázatok közül az első kettőre, a klímaváltozásra és a geopolitkai kockázatokra, a vállalatoknak nincs közvetlen ráhatásuk. Sőt, a harmadik leggyakrabban említett kockázatot, a technológiai változásokat is gyakran külső hatásként „szenvedik” el. A hosszútávú célok kijelölése ugyanakkor továbbra is kritikusan fontos, de a célra tartás közben folyamatosan alkalmazkodni kell előre nem látható, bizonytalan körülményekhez is.
„A vállalatok számára a jövő- és válságállóság legfontosabb előfeltétele, ha a fenti bizonytalanságot képesek hatékonyan irányítani, kézben tartani – ebben igényelnek ma segítséget a cégvezetők.” - ezt már Beer Gábor a KPMG tanácsadó részegének új vezetője mondta a mai sajtóbeszélgetésen. Beer szerint a vállalatok ma már nem csak szűk értelemben vett projektekre keresnek külső segítséget, hanem „tolmácsként” is tekintenek a tanácsadókra.
Az adótanácsadók dolga megváltozott
A közvélekedéshez képest gyökeresen megváltozott az adótanácsadási tevékenység is. A tanácsadási részleg új feje így fogalmazott:
„10 évvel ezelőtt a NAV 2-3 évente végzett adóellenőrzést ügyfeleinknél és 3-4 hónap vizsgálat után többnyire valamilyen mértékű adóhiányt állapított meg. Ez a módszer a jelenlegi felgyorsult világban már elavult, az adóhatóság már valós időben és digitálisan kéri be az anyagokat az adózóktól. A begyűjtött adatok alapján a hatóság kockázatszűrési módszerekkel tud reagálni az adózók hibáira, amelyek jelentős része ugyan vétlen tévedés, de könnyen kiszűrhető akár a bűnözési szándék is. Ez a trend nem csak Magyarországon jellemző, a transzparenciára való igény globális, a gazdaságok közvetlen érdeke.”Az adózás területén a fentieken túl még egy további paradigmaváltás előtt állunk – tette hozzá. A nemzetközi adózás alapjait a 60-as, 70-es években alkották meg – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket ekkor kezdték megkötni az országok. A vállalatok szintet léptek, de az adózási keretrendszer nem követte ezt a fejlődést. Például a nyomtatott sajtó aranykorában nem gondolhattak a törvényalkotók a mai Bigtech és online média cégek határokon átnyúló üzleti modelljére, ma viszont a hirdetési piac jelentős részét ezek a vállalatok adják és alakítják. A közeljövő kihívása, hogy ezeket a változásokat a nemzetközi adószabályozásban is sikerül-e utolérni.
Milyen éve volt a cégnek?
A KPMG Magyarország a tavalyinál 3,3 milliárd forinttal nagyobb, összesen 26,2 milliárd forint árbevétellel zárta 2019-es üzleti évét, amelyből 14,5 milliárd forint export, emellett a vállalat költségvetési befizetései idén már meghaladták a 7,5 milliárd forintot – ismertette az eredményeket Robert Stöllinger.
