A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt a koronavírus-járvány miatti szabályokról a miniszterelnök.

Egymás után adják le a kulcsot a divatáru kiskereskedelmi láncok Magyarországon. A járvány miatti korlátozások átlagosan 50 százalékos forgalom kiesést jelentettek a szektornak, de van olyan cég, amelynek 70 százalékos árbevétel csökkenést kellett elkönyvelnie. A rohamosan csökkenő forgalom mellett egyre kevesebben tudják fizetni az üzletek békeidőben megállapított bérleti díjait, és megkezdődtek a tömeges elbocsátások. A Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete /BBÉE/, tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal és egy 7 pontos javaslatot készített, amely segíthetné a szektor szereplőinek túlélését a járvány végéig. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, további boltbezárásokra és elbocsátásokra kell számítani a magyar kiskereskedelem egy jelentős szektorában – véli a BBÉE.

Folyamatos a digitalizáció a kiskereskedelemben is. Az viszont új jelenség, hogy egy online mogul beveti magát a fizikai térbe és szinte már automata szupermarketeket nyit. Az Amazon pont ezt tette, halkan kérdezzük: mikor lép be a magyar piacra ezzel?

Miközben a teljes kiskereskedelmi forgalom 2020-ban 0,2 százalékkal csökkent, addig a teljes forgalom felét adó élelmiszer kereskedelem éves szinten 3 százalékkal nőtt a járvány ellenére. Jelentős életmódbeli változások is formálták a szektort.

Az átlagoshoz képest nőtt a forgalom, de a tavaly tavaszihoz hasonló nagy felvásárlási roham nem volt az üzletekben az elmúlt napokban; a március 15-i hosszú hétvége miatt ugyanakkor a boltokban vásárlási hullámra számítanak pénteken és szombaton - számoltak be az MTI-nek nyilatkozó élelmiszerláncok.

A boltok többsége a világhálón folytatja a következő két hétben.

Az idei első hónapban tovább csökkent a nem élelmiszer termékek forgalma – jelentette a KSH.

2020 végén elmosta a járvány a vásárlók ünnepi rohamát a boltokban. A tavaszi első járványhullámot követően feljebb tornázott eladóhad létszámát a novembertől beléptetett korlátozások ellenére nem csökkentették.

De az egy főre jutó költekezésben így is maradtak az élen. Decemberben 15 százalékot, 2020 egészében 10 százalékot zuhant a fővárosi boltokban a költekezés. A boltos világ jókora területi különbségekkel vészelte át a járványhullámokat. Győr, Bács, Zala, Csongrád is nagyobbat bukott. Szabolcs, Jász-Nagykun és Nógrád viszont növekedést hoztak, a legnagyobbakat. Novemberben és decemberben az egy főre jutó költekezés ollója Budapest és Nógrád között 52 ezer forint volt.

A hagyományos boltok a járványidőszakban áprilistól decemberig mínuszban zártak, lefelé húzták a boltos mérleget. Nagyot dobtak viszont a webáruházak, piacuk 41 százalékos megugrásával.

Az iparcikkes boltok piacvesztése 600 milliárd forint volt 2020-ban, a mélyrepülésük januárban is folytatódott. Ruhát, könyvet, játékot és bútort nem vásároltak mostanában a magyarok, ami miatt sok üzlet végleg bezárni kényszerült.

Az elmúlt évben 0,2 százalékkal maradt el a kiskereskedelmi üzletek forgalma az előző évitől, amikor 6,3 százalékkal nőtt.

Többek között tervben van, hogy újradefiniálják a vásárlói élményt és újabb átvételi pontokat létesítsen Közép-, Délnyugat- és Kelet-Magyarországon.

Az online kasszaadatok alapján decemberben 2,4 százalékkal csökkent a hagyományos boltok bevétele.

Közösségi távolságtartás, a boltok látogatottságának csökkenése, távmunka: a koronavírus-járvány egész sor kihívást állított az ingatlanszektor elé 2020-ban, és ezek hatásai 2021-ben is érezhetőek lesznek, így egyes trendeket felgyorsítanak, másokat megzavarnak majd a Fidelity International szakértői szerint.

Az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal nőtt, tavaly novemberhez mérten 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Főleg az élelmiszereket vették nagyon, ez meg is látszott az eredményen.

A korlátozások és a gazdasági visszaesés ellenére 2020-ban a fogyasztási kiadások összege nem csökkent: a 22 400 milliárdos családi költekezés értéke 500 milliárddal növekedhet idén.

A koronavírus miatt a kiskereskedelem is rendhagyó évet zár, de a Privátbankár.hu Árkosár-felmérése a rendkívüli körülmények között is zavartalanul követte az árak alakulását a 13. évadban is. A pánikvásárlások  idején láttuk az első nagyobb áremelkedést az évben, de az igazán durva dráguláshoz nem kellett vásárlói roham: a nyár végén kétszámjegyűre gyorsult az élelmiszerár-emelkedés. Érdekesség, hogy a legnagyobb drágulást és a legnagyobb árcsökkenést is a zöldségosztályon tapasztalhattuk meg 2020-ban.

Idén a vesztes oldalon voltak a plázák, a tavalyinál is jobban muzsikáltak a diszkontláncok, de az igazi nyertes a földszintes bevásárlópark a kiskereskedelmi ingatlanok piacán. Annyira népszerű lett a befektetők körében, hogy már vadásznak rájuk Magyarországon is. Egy őrült év summája következik.

Koronavírus és kijárási korlátozások ide vagy oda, az ünnepi időszak mindig is a boltok csúcsidőszakjai közé tartozott. Legújabb körképünkben a hazai áruházláncokat kérdeztük.

Egy friss kutatás szerint a vásárlók Európa szerte több időt és energiát fordítanak a megfelelő karácsonyi ajándékok kiválasztására mint a korábbi években. Az európaiak háromnegyede szerint az idei év emlékeztette őket arra, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben, 65 százalékuk ezért személyesebb, átgondoltabb ajándékokkal lepi meg szeretteit.

Közgazdasági szempontok hosszú sora nehezíti, hogy – külföldi vagy hazai – szakmai befektető felvásárolja vagy kiszorítsa az itt megtelepedett külföldi, főleg élelmiszert áruló üzletláncokat. Lázár János kormánybiztos minapi nyilatkozatának nincs erős gazdasági talapzata, a szabályozás révén való kiszorítás meg nagyon erős uniós ellenállásba ütközhet. Ráadásul a legnagyobb hálózat a kormány stratégiai partnere, a másodikat milliárdokkal támogatja. Összegyűjtöttük a legfontosabb gazdasági megfontolásokat, amelyekkel számolnia kell egy olyan cégnek, amelyik rávetné magát az esetleges koncra. Ebben segítségünkre volt több tanácsadó cég, de egyik sem vállalta névvel a megszólalást.

Lázár János még csütörtökön beszélt arról, hogy itt lehet az idő a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítására.

Az idei évben a karácsonyi vásárlásokra is kihat a koronavírus-járvány. Sokan a vásárlásaikat online intézik, ez azonban nem várt problémákat okozhat, ha az utolsó pillanatra halasztaná valaki az ajándékok beszerzését.

Az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőtt, tavaly októberhez képest viszont 1,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

A koronavírus-járvánnyal megváltozott az emberek hétköznapi rutinja és ez minden bizonnyal hat a karácsonyi vásárlásokra is. Habár az üzletek a mostani szabályozás szerint este hétig nyitva vannak, idén az ünnepi bevásárlásokban minden eddiginél hangsúlyosabb lesz az online kereskedelem.

Egy hónappal karácsony előtt sokkal kevesebb bolti eladót keresnek a kiskereskedelemben, mint korábban. Míg szeptemberben közel 200 álláshelyet kínáltak, ez mostanra 70 alá apadt.

Bár még bő egy hónap hátra van 2020-ból, az mostanra már egyértelműen kijelenthető, hogy a kereskedelmen belül az online piac lett az egyik nyertese a koronavírus-járványnak. A Black Friday időszak után, az év végi szezon hajrája ugyanakkor még hátra van, aminek kimenetele, dinamikája talán sose volt még ennyire többismeretlenes egyenlet. Ebben az új, megváltozott piaci környezetben a vásárlók reakciói (és anyagi lehetőségei) is jóval kiszámíthatatlanabbá váltak. A GKI Digital és az Árukereső.hu friss publikációja ezt a különleges év végi időszakot járja körbe.

Az elektronikus kereskedelemben 14 napon belül elállási jog illeti meg a vevőt - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A tárca arra is figyelmezteti a fogyasztókat: ne rendeljenek olyan webáruházból, amely egy e-mail címen vagy üzenetküldésre alkalmas űrlapon kívül nem ad meg más elérhetőséget.

A koronavírus miatt idén egy átlagos magyarországi internethasználó várhatóan leginkább a szűk családtagok, jellemzően 5-6 főnek vásárol majd karácsonyi ajándékokat, összességében mintegy 52 ezer forint értékben. A korábbi évekhez képest tehát várhatóan szűkül a megajándékozottak köre. Az egy főre vetített ajándékok értéke viszont ezzel párhuzamosan 8 százalékkal emelkedik - derül ki az Árukereső.hu és a GKI Digital 2020. évi közös felméréséből. A Gazdasági Versenyhivatal pedig nemcsak a webáruházak, de az ár-összehasonlító oldalak kapcsán is szigorú elvárásokat fogalmazott meg.

Az egész novemberben tartó „fekete péntekezés” nem a karácsony előtti egyszeri reklámot jelenti már. Ráadásul a koronavírus-járvány erősen meghatározza a kiskereskedelmi akciókat is, a hatóság is árgus szemekkel figyel.

A belföldi online vásárlások száma és értéke évek óta folyamatosan növekszik, 2020 azonban rekord év lehet a hazai online kiskereskedelmi piacon. A koronavírus miatt az emberek egyre nagyobb mértékben kezdenek el áttérni az életük digitális kiszolgálására, ami szakértők szerint ebben az évben legalább 1000 milliárd forintos összforgalmat eredményezhet. A termékkategóriák esetében kiugró növekedést érnek el azok, akik az otthoni munkavégzéshez szükséges kellékeket áruló, sport, háztartási vagy hobbi termékekre építették a webshopjaikat. A karácsonyi forgalom pedig további extrém meglepetéseket hozhat.

Az előző hónaphoz képest 1 százalékkal nőtt, tavaly szeptemberhez mérten 2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

Tovább folytatódik a tavasszal elrajtolt „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampány. Az üzenet egyszerű: ha magyar terméket vásárolunk, azzal hazai munkahelyeket lehet megvédeni.

A naptár és a hivatalos számolgatás szerint november 27-én lenne a Black Friday napja. Viszont előreláthatóan folytatódik majd az a magyar Black Friday hagyomány, mely alapján lesznek webáruházak, akik a naptárban előbbre lapozva csapnak bele ezzel a címkével az akciózásba - írja friss elemzésében a Blokkk.com.

A járvány első hulláma alatti boltzárások lenyomták, a májusi újranyitásokat követő nyári hónapok visszatolták a boltos eladók bérét.

Élelmiszerboltokban, drogériákban és gyógyszertárakban hagytuk a legtöbb pénzt az előző hónapban, noha a legfrissebb statisztika a szeptember eleji, az iskolakezdés lendületét követően hirtelenjében mínuszba váltott, amit az is mutat, hogy iparcikkféleségekből egyre kevesebbet vásárolnak a magyarok. Sok bolt fogja lehúzni a rolót idén.

Hiába volt teljesen nyitott az ország augusztusban, a kiskereskedelmi forgalom mégis csökkent a KSH hétfőn közölt adata szerint 2019 augusztusához képest. A határzár miatt a szeptember és az október még gyászosabb számokat hozhat. 

A második hullám kelthet riadalmat a boltos munkaerőpiacon is. Mindeközben az élelmiszerboltok adják a növekedés nagyrészét, a vásárlók ismét elkezdtek bespájzolni bizonyos termékekből.

Az első, tavaszi hónapokban lefutott járványhullám átformálta a vásárlási szokásokat. Ez pontosan kirajzolódik abból, mennyit költöttek a magyar vásárlók élelmiszerre, mennyit hagytak a barkácsüzletekben és az elektronikai áruházakban. 

A Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár-felmérése szerint továbbra sem fékez az élelmiszerárak emelkedése: augusztus után szeptemberben is kétszámjegyű áremelkedést mértünk. Több mint 13 éve havi rendszerességgel publikált árkörképünk az ősz első hónapjára újabb történelmi csúcsra ért.

Bár a boltok forgalma már kedvezően alakult, az eladók létszáma nagy zuhanást mutatott a koronavírus-járvány alatt.

A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Meglepően nagy növekedést hozott a bedurvuló járvány a kontinens kiskereskedelmében.

10 százalékkal emelkedett tavaly az árbevétel.

Megérkezett a májusi kiskereskedelmi adat, amelyen már érezhetően látszik a koronavírus hatása.

Elkezdődött a üzletláncok árháborúja Németországban. A három százalékos német Áfa-csökkentés nagy vonzerő, jó propaganda, ennek ürügyén új és új akciókkal ígérnek egymás alá. De még rá is tesznek egy lapáttal.

Feltéve, ha nem lesz a koronavírus-járványnak erős második hulláma.