A fiatalok 86 százaléka vásárolt, valamint az utóbbi egy évben az interneten. 23 százalékuk számít rendszeres online vásárlónak – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív kutatásból, amely választ adott arra is, hogy a nők vagy a férfiak részesítik előnyben a netes vásárlást. A K&H összefoglalója bemutatja azt is, hogyan lett a kiskereskedelem sztárja az online vásárlás.

A legnagyobb brit élelmiszeripari szakmai szervezet vezetője szerint most már olyan méreteket ölt a munkaerőhiány a szektorban, hogy javulás kilátása nélkül állandósulhatnak az egyre érzékelhetőbb hiányok a brit élelmiszer-kiskereskedelemben.

Az emelkedő fogyasztói árak ellenére is egyértelműen többet költekezünk most, mint korábban.

A Walmart amerikai áruházlánc 1 dollárral, 12 dollárra emeli az órabérminimumot.

Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 2,5 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 3,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Egyre kevesebbet fogják kérdezni a boltban, lehet-e két dekával több, vagy kevesebb, hiszen az adatok szerint nincs, aki kérdezzen – írja közleményében a blokkk.com.

A hitelfizetési moratóriumnak is köszönhetően, stabilan megállta a helyét itthon a lakossági vásárlóerő a pandémia évében, olyannyira, hogy az áruházláncok forgalma - a Tesco kivételével - tovább nőtt, a nyereség után pedig több cég tízmilliárd forintos osztalékokat utalt át a külföldi részvényeseknek - írja a Magyar Nemzet.

Júniusban a nyers adat szerint 6,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az ingatlanvadászat, a járvány előli költözködés is megjelenik a kiskereskedelemben, hiszen a főváros környékének és a balatoni megyék boltjai májusban a járvány előtti időszakhoz képest is nagyot ugrottak. Budapesten a helyzet azonban még mindig nem az igazi, ráadásul úgy tűnik, hogy a fővárosiak egy része ragaszkodik az online vásárláshoz.

A pandémia alatt mintegy felével nőtt azoknak a száma, akik főbevásárlásaikat hosszútávon is online tervezik elvégezni, és negyedével csökkent azoké, akik továbbra is elsősorban üzletekben vásárolnának - derül ki a világ vezető logisztikai vállalata, a UPS 2021-es Smart E-commerce Report című jelentéséből. A kutatásban Európa-szerte 10 ezer fogyasztót kérdezett meg, arra keresve a választ, hogy a közelmúltban lezajlott világjárvány milyen hatással bírhat az e-kereskedelem fogyasztói keresletére az elkövetkező évek során.

Egyértelműen látszik a kiskereskedelem áprilisi adatain a boltzár feloldásának hatása.

2020 első felében a játékkiskereskedők alkalmazottjaik közel 40 százalékát voltak kénytelenek leépíteni, és a javuló helyzet ellenére is a koronavírus előtti szint még nagyon messze van.

Újabb infrastrukturális és kereskedelmi fejlesztések lesznek Újlipótvárosban, ahová - bár nem olcsó környék, de - sok budapesti szeretne költözni. 

Gyakrabban rendeltünk online az elmúlt egy évben, inkább készpénzmentesen fizettünk, futárral szállíttattuk ki és a legnépszerűbb kategória a ruházat volt, de háztartási kis- és nagygépekre is nagy volt az online kereslet – derült ki egy friss kutatásából. Két év alatt megduplázódott, 6 százalékról 12 százalékra nőtt a legalább hetente online vásárlók aránya a 18-79 éves magyarok körében. A készpénztől való elfordulásban némi visszarendeződés érezhető 2020-hoz képest, ám a korábbi évekhez viszonyítva még így is alacsonyabb szinten látszik stabilizálódni a kizárólag készpénzes megoldásokat preferálók aránya.

A ruházati boltok forgalma még egy darabig biztosan nem lesz a régi, ám a fokozatos újranyitáshoz nagy reményeket lehet fűzni.

Márciusban a nyers adat szerint 1,5 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,0 százakkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a szezonális és naptárhatástól megtisztított forgalom - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az új technológiák iránti nyitottságának köszönhetően Közép- és Kelet-Európa e-kereskedelme a globális átlag feletti ütemben bővült az elmúlt évben, így a régió akár az európai piac mozgatórugójává is válhat. Az online értékesítési felület létrehozása azonban még nem garantálja a kis- és középvállalkozások sikerét a digitális világban.

Az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, tavaly februárhoz mérten 5,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma.

A legtöbb, az elmúlt egy hónapban zárva tartott üzlet kinyitott, miután Magyarországon a beoltottak száma meghaladta a 2,5 milliót. A boltokban 10 négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhat, ennek ellenőrzése a kereskedők feladata, amit különböző módon oldanak meg, és vannak olyan nagyáruházak, amelyek ennél is szigorúbb létszámkorlátot tartanak be.

Emelkedik a forgalom az üzletekben a húsvéti időszakban a szokásoshoz képest, de az ünnepi felfutás idén sem lesz olyan nagy, mint a járvány előtt - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Miközben a március 8-i boltzár két héttel ezelőtt indult, de a kormány hosszabbításra kényszerült.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt a koronavírus-járvány miatti szabályokról a miniszterelnök.

Egymás után adják le a kulcsot a divatáru kiskereskedelmi láncok Magyarországon. A járvány miatti korlátozások átlagosan 50 százalékos forgalom kiesést jelentettek a szektornak, de van olyan cég, amelynek 70 százalékos árbevétel csökkenést kellett elkönyvelnie. A rohamosan csökkenő forgalom mellett egyre kevesebben tudják fizetni az üzletek békeidőben megállapított bérleti díjait, és megkezdődtek a tömeges elbocsátások. A Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete /BBÉE/, tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal és egy 7 pontos javaslatot készített, amely segíthetné a szektor szereplőinek túlélését a járvány végéig. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, további boltbezárásokra és elbocsátásokra kell számítani a magyar kiskereskedelem egy jelentős szektorában – véli a BBÉE.

Folyamatos a digitalizáció a kiskereskedelemben is. Az viszont új jelenség, hogy egy online mogul beveti magát a fizikai térbe és szinte már automata szupermarketeket nyit. Az Amazon pont ezt tette, halkan kérdezzük: mikor lép be a magyar piacra ezzel?

Miközben a teljes kiskereskedelmi forgalom 2020-ban 0,2 százalékkal csökkent, addig a teljes forgalom felét adó élelmiszer kereskedelem éves szinten 3 százalékkal nőtt a járvány ellenére. Jelentős életmódbeli változások is formálták a szektort.

Az átlagoshoz képest nőtt a forgalom, de a tavaly tavaszihoz hasonló nagy felvásárlási roham nem volt az üzletekben az elmúlt napokban; a március 15-i hosszú hétvége miatt ugyanakkor a boltokban vásárlási hullámra számítanak pénteken és szombaton - számoltak be az MTI-nek nyilatkozó élelmiszerláncok.

A boltok többsége a világhálón folytatja a következő két hétben.

Az idei első hónapban tovább csökkent a nem élelmiszer termékek forgalma – jelentette a KSH.

2020 végén elmosta a járvány a vásárlók ünnepi rohamát a boltokban. A tavaszi első járványhullámot követően feljebb tornázott eladóhad létszámát a novembertől beléptetett korlátozások ellenére nem csökkentették.

De az egy főre jutó költekezésben így is maradtak az élen. Decemberben 15 százalékot, 2020 egészében 10 százalékot zuhant a fővárosi boltokban a költekezés. A boltos világ jókora területi különbségekkel vészelte át a járványhullámokat. Győr, Bács, Zala, Csongrád is nagyobbat bukott. Szabolcs, Jász-Nagykun és Nógrád viszont növekedést hoztak, a legnagyobbakat. Novemberben és decemberben az egy főre jutó költekezés ollója Budapest és Nógrád között 52 ezer forint volt.

A hagyományos boltok a járványidőszakban áprilistól decemberig mínuszban zártak, lefelé húzták a boltos mérleget. Nagyot dobtak viszont a webáruházak, piacuk 41 százalékos megugrásával.

Az iparcikkes boltok piacvesztése 600 milliárd forint volt 2020-ban, a mélyrepülésük januárban is folytatódott. Ruhát, könyvet, játékot és bútort nem vásároltak mostanában a magyarok, ami miatt sok üzlet végleg bezárni kényszerült.

Az elmúlt évben 0,2 százalékkal maradt el a kiskereskedelmi üzletek forgalma az előző évitől, amikor 6,3 százalékkal nőtt.

Többek között tervben van, hogy újradefiniálják a vásárlói élményt és újabb átvételi pontokat létesítsen Közép-, Délnyugat- és Kelet-Magyarországon.

Az online kasszaadatok alapján decemberben 2,4 százalékkal csökkent a hagyományos boltok bevétele.

Közösségi távolságtartás, a boltok látogatottságának csökkenése, távmunka: a koronavírus-járvány egész sor kihívást állított az ingatlanszektor elé 2020-ban, és ezek hatásai 2021-ben is érezhetőek lesznek, így egyes trendeket felgyorsítanak, másokat megzavarnak majd a Fidelity International szakértői szerint.

Az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal nőtt, tavaly novemberhez mérten 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Főleg az élelmiszereket vették nagyon, ez meg is látszott az eredményen.

A korlátozások és a gazdasági visszaesés ellenére 2020-ban a fogyasztási kiadások összege nem csökkent: a 22 400 milliárdos családi költekezés értéke 500 milliárddal növekedhet idén.

A koronavírus miatt a kiskereskedelem is rendhagyó évet zár, de a Privátbankár.hu Árkosár-felmérése a rendkívüli körülmények között is zavartalanul követte az árak alakulását a 13. évadban is. A pánikvásárlások  idején láttuk az első nagyobb áremelkedést az évben, de az igazán durva dráguláshoz nem kellett vásárlói roham: a nyár végén kétszámjegyűre gyorsult az élelmiszerár-emelkedés. Érdekesség, hogy a legnagyobb drágulást és a legnagyobb árcsökkenést is a zöldségosztályon tapasztalhattuk meg 2020-ban.

Idén a vesztes oldalon voltak a plázák, a tavalyinál is jobban muzsikáltak a diszkontláncok, de az igazi nyertes a földszintes bevásárlópark a kiskereskedelmi ingatlanok piacán. Annyira népszerű lett a befektetők körében, hogy már vadásznak rájuk Magyarországon is. Egy őrült év summája következik.

Koronavírus és kijárási korlátozások ide vagy oda, az ünnepi időszak mindig is a boltok csúcsidőszakjai közé tartozott. Legújabb körképünkben a hazai áruházláncokat kérdeztük.

Egy friss kutatás szerint a vásárlók Európa szerte több időt és energiát fordítanak a megfelelő karácsonyi ajándékok kiválasztására mint a korábbi években. Az európaiak háromnegyede szerint az idei év emlékeztette őket arra, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben, 65 százalékuk ezért személyesebb, átgondoltabb ajándékokkal lepi meg szeretteit.

Közgazdasági szempontok hosszú sora nehezíti, hogy – külföldi vagy hazai – szakmai befektető felvásárolja vagy kiszorítsa az itt megtelepedett külföldi, főleg élelmiszert áruló üzletláncokat. Lázár János kormánybiztos minapi nyilatkozatának nincs erős gazdasági talapzata, a szabályozás révén való kiszorítás meg nagyon erős uniós ellenállásba ütközhet. Ráadásul a legnagyobb hálózat a kormány stratégiai partnere, a másodikat milliárdokkal támogatja. Összegyűjtöttük a legfontosabb gazdasági megfontolásokat, amelyekkel számolnia kell egy olyan cégnek, amelyik rávetné magát az esetleges koncra. Ebben segítségünkre volt több tanácsadó cég, de egyik sem vállalta névvel a megszólalást.

Lázár János még csütörtökön beszélt arról, hogy itt lehet az idő a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítására.

Az idei évben a karácsonyi vásárlásokra is kihat a koronavírus-járvány. Sokan a vásárlásaikat online intézik, ez azonban nem várt problémákat okozhat, ha az utolsó pillanatra halasztaná valaki az ajándékok beszerzését.

Az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőtt, tavaly októberhez képest viszont 1,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

A koronavírus-járvánnyal megváltozott az emberek hétköznapi rutinja és ez minden bizonnyal hat a karácsonyi vásárlásokra is. Habár az üzletek a mostani szabályozás szerint este hétig nyitva vannak, idén az ünnepi bevásárlásokban minden eddiginél hangsúlyosabb lesz az online kereskedelem.

Egy hónappal karácsony előtt sokkal kevesebb bolti eladót keresnek a kiskereskedelemben, mint korábban. Míg szeptemberben közel 200 álláshelyet kínáltak, ez mostanra 70 alá apadt.