Miután 2020-ban és 2021-ben a világjárvány miatt nőtt a lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése, az utóbbi két évben az ismét csökkent. 2023-ban az uniós polgárok 0,5 százalékkal kevesebb pénzt költöttek a kiskereskedelemben, mint az előző évben, annak ellenére, hogy a vásárlóerő és a kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal nőtt.

"2023-ban az infláció és az emelkedő élelmiszerárak ellenére a háztartások kiskereskedelmi kiadásainak aránya ismét megközelíti a járvány előtti szintet" - magyarázza Philipp Willroth, a tanulmány vezetője.

"Ennek oka az, hogy az európai lakosság elsősorban a kiskereskedelembe fektette a pénzét, különösen a 2020-as és 2021-es koronavírus-években, mivel számos szabadidős élmény és szolgáltatás nem volt lehetséges. Ez a hatás most megfordul, mivel az európaiak szeretnék behozni lemaradásukat, és újra több élményre, és utazásra költenek."

A lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése azonban országonként nagyon eltérő. Számos kelet-európai országban majdnem minden második eurót a kiskereskedelemben költik el, különösen Magyarországon (50 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Horvátországban (47 százalék). Az utolsó helyen Németország áll, ahol a fogyasztói kiadásoknak csak alig 27 százaléka áramlik a kiskereskedelmi szektorba. 

Az ingyenes Európai kiskereskedelmi tanulmányban a GfK geomarketing részlege az európai
kiskereskedelmi szektor legfontosabb mutatóit vizsgálta a 2023-as évre vonatkozóan. A tanulmány
számos európai országra vonatkozóan kínál átfogó trendelemzést, értékes támpontot nyújtva a
kiskereskedők, befektetők és projektfejlesztők számára. (A tanulmány angol és német nyelven
érhető el.)