Népszerű érv az óvatossági motívum jelenléte, vagyis az, hogy a válságokkal terhelt előző évek után, illetve az orosz-ukrán háború árnyékában az emberek kevésbé szívesen költenek, inkább elinflálódott megtakarításaikat építik vissza, vagy korábbi kölcsöneiket törlesztik, vagy éppen tartalékolnak a bizonytalan jövőre, már ha megtehetik.
Ahhoz, hogy jobban megértsük a hazai fogyasztás dinamikáit, célszerű azt összevetni a hasonló geopolitikai kockázatoknak kitett régiós országok fogyasztási adataival. Emellett érdemes egyet hátralépni, és a volatilis havi adatok vizsgálása helyett a válságok előtti utolsó (2019-es) évtől kezdeni az elemzést - hívja fel a figyelmet a GKI.
2019 a hazai háztartások fogyasztását tekintve nagyszerű év volt, egy év alatt 4,4 százalékkal nőtt a mutató. Az ezt követő Covid-válság azonban óriási szűkülést hozott, 2019. I. negyedévéhez képes a mélyponton, 2020. II. negyedévében közel 10 százalékot esett a fogyasztás, mely nagyobb visszaesés, mint a románoknál vagy a szlovákoknál volt, de kicsit kisebb, mint a cseheknél vagy a lengyeleknél. Bár Csehország fogyasztási szintje azóta sem érte el a válság előtti időszakban tapasztaltakat, a legtöbb európai ország fogyasztása magára talált.
A románok szintén kilógnak a sorból, itt sem az óriási gazdasági fejlődést, sem az ezzel párhuzamosan szárnyaló fogyasztást nem tudta hosszú távon megtörni a háború.
