A részleteket tekintve az élelmiszer kiskereskedelem havi alapon bő 0,2 százalékos zsugorodást mutatott júniusban. Bár ez nem tekinthető rendkívüli visszaesésnek, a terület súlya miatt (a teljes kiskereskedelmi forgalom nagyjából 45-50 százalékát kitevő részterület) érdemben visszafogta a fogyasztás bővülését. Ami viszont kiemelkedő, hogy hosszú idő óta most először látható ezen a területen éves összevetésben is a forgalom volumenének csökkenése. A nem élelmiszer-kereskedelemben ugyan még fennmaradt az éves bázisú növekedés, havi összevetésben ugyanakkor folytatódott a rendkívül erős, trendszerű visszaesés: május után júniusban is 3,6 százalékkal zsugorodott a forgalom volumene.
Egyre egyértelműbb tehát, hogy az év elején látott masszív fogyasztásbővülést – melyet az állami transzferek hajtottak – felváltotta egy komolyabb visszaigazodás. A háztartások érdemben reagáltak az emelkedő megélhetési költségekre, elkezdődött a fogyasztás érdemi visszafogása, legalábbis a termékek területén biztosan. A lakosság nagyobb költéseinek visszafogására utal az is, hogy a bútor- és műszakicikk üzletekben, valamint az iparcikkeket árusító boltokban éves alapon 3-4 százalék körüli visszaesés volt tapasztalható júniusban. Az ársapkát érintő szigorodó korlátozások is úgy tűnik júniusra értek be: havi alapon 3,2 százalékkal esett az üzemanyagtöltő állomások forgalma, bár éves összevetésben így is szűk 24 százalékkal volt magasabb az eladás volumene.
A mai kiskereskedelmi statisztikák alapján elmondható, hogy már látszódik a gazdasági teljesítmény erőteljes fékeződése a második negyedév végén. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások hatása ezt tovább erősítheti. A második negyedév egészében nagyjából stagnálás látható a kiskereskedelem volumenében az előző negyedévhez képest. Mindez előrevetíti a negyedéves bázisú GDP-növekedés jelentős fékeződését is. Bár egyelőre túl korai (az ipari és építőipari adatok hiányában) ítéletet mondani, de egyértelműen megnőtt annak a valószínűsége, hogy akár a bruttó hazai termék volumene is platózhatott. Ami pozitívba billentheti a mérleget, hogy a nyár folyamán a szolgáltatások nagyobb arányban segíthetik a fogyasztás bővülését, vagyis a dolgok helyett az élmények vásárlására helyeződik a hangsúly, melyet a kiskereskedelmi adatok nem mérnek. (Virovácz Péter, ING)
