Az inflációt az alapanyagok, alkatrészek súlyos hiánya, és az energia vagy más költségek, például a munkaerőhiány miatt a bérköltségek durva megugrása tolja fel, döntő részben a háború okozta gazdasági károk következtében. A kedves vásárló ugyanakkor bármilyen nagy áremelkedést már nem fogad el, inkább kevesebbet pakol a kosarába. Így messze nem olyan könnyű a szolgáltatóknak, mint nyugodtabb gazdasági környezetben, a költségek emelkedését nem is lehet teljes mértékben a vásárló nyakába varrni.
Kérdés is, hogy így kinek a zsebében maradhat extraprofit. (Az extraprofit egyébként létező közgazdasági fogalom, kérdés az is persze, hogy a kormány mit ért alatta.)
Az árstop is egy adóféleség a végeredményt tekintve, de ott a kiskereskedelmi adó is
Már korábban latolgattuk, hogy az árstop az élelmiszerboltok számára februártól június végéig (eddig van most meghirdetve) 60-70 milliárd forint bevételkiesést jelent az érintett cikkelemek körében. Ez egy kötelező előírás, végül ugyanaz az eredménye, mint ha egy adóféleséget vetnének ki, hiszen mindkét esetben le kell mondani a bevétel egy részéről. Az árstopnál a vásárló kapja ezt a pénzt oly módon, hogy ennyivel kevesebbet kell fizetnie, azaz ennyivel több pénz marad a pénztárcájában (a boltos kassza rögtön visszaadja ezt a pénzt). Az adóféleségek összege pedig befolyik a költségvetésbe.
Egy adó értelme attól függ, hogyan sáfárkodik vele az állam. Az árstop ebből a szempontból tökéletes adóféleség, hiszen a vásárló maga él vele, utolsó fillérig megkapja a jussát. A boltos pedig "fizet", de egyáltalán nem biztos, hogy örömében.
És bizony a kormány hosszabbítani fog, mint ahogyan az infláció is emelkedő pályán fut előre láthatóan. Így éves szinten az árstop ára 100 milliárd fölé kúszhat, most 120 milliárdra becsülhető, ami nyilván a termelői árak és a különféle költségek drágulásának függvénye.
Az üzemanyag árstop sokkal nagyobb számla az élelmiszeres árstopnál, szűken mérve annak több mint kétszerese.
Kiskeradó
A kiskereskedelmi adót minden 500 millió forintnál nagyobb kiskereskedelmi tevékenység után fizetni kell. Egy-egy vállalkozás többféle tevékenységet is folytathat, szolgáltathat, kiszolgálhat fogyasztót, végső felhasználót - ez a kiskereskedelem, ekkor alanya a kiskereskedelmi adónak. A nagykereskedő továbbértékesít kis boltosnak, vendéglősnek, péknek, cukrásznak, ő nem alanya a kiskereskedelmi adónak.
Kiskereskedelmi adóból a 2022 évi költségvetési előirányzat 72 milliárd forint.
De hát a költségvetés múlt év közepi tervezésénél még nem lehetett számolni ekkora háború okozta drágulással, így valószínűleg több lesz ez a tervezettnél. Nyilván a nyári tervezési időpont az oka, hogy 2021-ben közel 79 milliárd forint folyt be a költségvetésbe (és ebből az első félévben csak 25 milliárd jött be). 2020-ban májustól 48 milliárd pottyant a költségvetés kasszájába.
Nyilván a kiskereskedelmi adóbevétel nagyobb lesz a tervezettnél, az infláció miatt, túllépi majd a 90 milliárd forintot, de ennél nagyobb összeg sem lenne meglepetés.
És az extraadó
A kormány a multi kereskedők adóztatásában két utat járhat. Az egyik, hogy megemeli a jelenlegi adó felső kulcsát, ami jelenleg 2,7 százalék, a 100 milliárd feletti bevételi sávban. És ez bizony nem csak az élelmiszeres láncokat érintené, hiszen több iparcikkes áruházlánc is 100 milliárdnál több bevétellel ügyködik már (például az eMAG, Ikea, Media Markt, dm, Rossmann, OBI).
Megteheti ugyanakkor, hogy egy új adófélét eszkábál össze, ebben az esetben is az árbevétel a kulcs, kik esnek bele.
Végül minden adót tekinthetünk egy befektetésnek: ha jó célra megy, hozzájárulhat a jóhoz, a jobb életkörülményekhez és a kilábaláshoz a bajokból. Persze, ki is kell tudni fizetni. De végül nyugtával lehet csak dicsérni a napot. (blokkk.com)
