Egyre jobban teljesítenek a hazai piacon tevékenykedő vállalkozások ügyfélélmény tekintetében, ugyanakkor az előttük álló kihívás is egyre nagyobb.  A DEVELOR Országos Ügyfélélmény Kutatása szerint továbbra is a webshopokkal a legelégedettebbek a fogyasztók, de jelentősen javult az élelmiszer kiskereskedelmek, illetve a biztosítók megítélése is.

A boltos álláshirdetések csábítóak, de azért nem árt számolni sem, mi mennyi. Fontos persze az is, hogy mennyit fordít bérre egy cég, ezzel divatos is dicsekedni, de hát a dolgozók számára a lényeg az, mennyi pénz lapul a borítékban. A blokkk.com most ennek járt utána, kizárólag a fizikai munkát végző boltos, raktári dolgozók körében.

Novemberben 6,4 százalékkal bővült a kiskereskedelem naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. A KSH adatközlése jelentős pozitív meglepetést hozott a piaci várakozásokhoz képest, különösen annak fényében, hogy milyen gyenge teljesítményt mutatott az ipar a tavalyi év utolsó előtti hónapjában.

Megállapodás született a múlt pénteken a CBA Baldauf Kft. és a német Lidl diszkonthálózat között, eszerint a CBA egyik franchise cégének hét boltja jövőre Lidl-üzletként nyitja újra kapuit. Baldauf László, a magyar vállalat egyik alapítója azonban a többi boltjától is szabadulni készül.

A Gazdasági Versenyhivatal megkapta a Lidl bejelentését egy úgynevezett összefonódásról a CBA-Baldauf Kereskedelmi Kft egyes vállalkozásrészeivel. A bejelentés szerint a Lidl a boltok üzemeltetésének jogát szerzi meg, tehát ez az összefonódás nem cég, üzletrész, vagy ingatlan puszta adás-vételét jelenti.

Többen és többet vásároltak külföldön 2017 harmadik negyedévében a magyar vásárlók, a friss adatok szerint. A kedvenc változatlanul Ausztria, ahol karácsonykor is ömleni fog a magyar bevásárlóturisták pénze. Közeleg a bevásárlóturizmus a 100 milliárd forinthoz, ezt a kiskereskedelmi ágat nem üti agyon a web.

2017 első félévében két és félezer bolthellyel lett kevesebb. És ez csak az első félév, később majd jön a második félév statisztikája is. Öt év alatt - 2012 óta - húszezerrel csökkent a boltszám: minden hetedik bolt bezárásra van ítélve. Csökkent a boltos települések száma is: több a falu, ahol nincs bolt.

A hazai e-kereskedelemben már kimutatható a fekete péntek hatása, a hagyományos üzletek forgalmában ugyanakkor még nincs olyan nagy súlya Magyarországon, hogy számszerűsíteni lehessen.

Bár a különböző bankok hitelkártyáinak kamatában alig van különbség, jellemzően 34-39 százalék, körültekintően használva őket akár 40-45 napig lehet használni a bank pénzét.

Jelentősen, az idei évben is kiugró mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben. Az elemzők szerint a dinamikus bérnövekedés mellett a növekvő fogyasztói bizalom is erősíti a vásárlási hajlandóságot.

A következő hónapokban is folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése, a bővülést a közelgő ünnepi időszak és az építőipar felfutása is segíti – mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára.

Az IKEA Csoport a 2017-es pénzügyi évre  vonatkozó összes értékesítése 34,1 milliárd euró volt. A valutára gyakorolt hatással korrigálva az IKEA Csoport eladási növekedése az év során 3,8 százalékos volt. Magyarországon 13 százalékos forgalom-növekedést vár a cégcsoport.

Külön internetes áruházat hoz létre a bécsi kiskereskedők termékei számára az osztrák főváros. A wien.shöpping.at 2018 elején indul, a résztvevőket ingyenes tanácsadással és ezer euróval támogatják. 

Az Auchan Retail Magyarország megnyitotta első magyarországi szupermarketjét Szekszárdon. A lépéssel a vállalat célja, hogy 19 hipermarketje, 18 töltőállomása és online áruháza mellett egy újabb formátummal erősítse magyarországi, valamint dunántúli pozícióját, és még szélesebb körben tegye elérhetővé az Auchan márkát a lakosság számára.

Péntektől érvénybe lépett az egyszer használatos műanyag szatyrok üzleti célú használatát tiltó szabályozás Brüsszelben és a brüsszeli régióban. A szabályozás minden fajta kereskedelmi egységre, még a piacokra is kiterjed az eladásra kínált áru minőségétől és természetétől függetlenül.

Emelkedtek ugyan mindenütt a bérek a bolti dolgozók körében az elmúlt egy évben, de nem egyformán. A boltok bérrangsorát 2017 júniusában az italbolt vezette. Úgy tűnik, a nyári meleg nemcsak a hőmérőt, hanem az italboltos eladók kenyérre valóját is felfelé nyomhatta.

Augusztusban hagyományosan az iskolakezdés pörgeti a kiskereskedelem motorját. Ahogy pedig a Vatera legfrissebb felméréséből kiderül, a szülők közel fele (45 százalék) nyár végére hagyja a tanszerek beszerzését. A válaszadók 55 százaléka egy, 34 százaléka pedig két iskoláskorú gyermeknek vásárol iskolaszereket. Többségük 15.000–25.000 forintnyi összeget szán az iskolakezdésre, míg 72 százalékuk kizárólag új árucikkeket vásárol gyermekének. Ez egybecseng a KSH adataival, amelyek szerint az őszi tanévkezdés egy magyar családnak átlagosan 19.600 forintjába kerül gyermekenként.

Jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban egy év alatt. Eddig ötödével emelték az eladók bérét, újabb béremelésre már alig futja. De ez így is kevés az eladóknak, akik közül sokan továbblépnek, ráadásul feltehetően megint jó néhány bolt, főleg kicsi, bezár.

A GfK átfogó elemzést készített 32 európai ország kiskereskedelméről, amely elemzésben értékeli a vásárlóerőt, a kiskereskedelem részesedését a háztartások privát fogyasztásából, az inflációt, az értékesítési terület termelékenységét és előrejelzést ad a 2017. év forgalmára vonatkozóan.

A kiskereskedelmi forgalom júniusi növekedése várható volt a bérek áprilisi jelentős megugrását és májusban is erőteljes növekedését követően. A reálbérek növekedése és a 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom a következő hónapokban folyamatosan magas szinten tarthatja a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemét - állapították meg csütörtökön piaci elemzők a KSH júniusi kiskereskedelmi forgalomról kiadott első becslését kommentálva.

Az online értékesítés volumene dinamikusan nő, a szakértők szerint azonban már látszik a száguldás vége. A jövőben racionális lecsillapodással a „mindent a neten” helyett az online és offline értékesítési csatornák összekapcsolása válik trenddé.

Több ezer ital- és ételautomata tűnhet el és üzemeltető cégek is megszűnhetnek, mivel az új jogszabály hátrányosan érinti a működtetőket, egyes előírásai pedig teljesíthetetlenek - közölte a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség.

A hatóság tapasztalatai szerint az őstermelők nincsenek kellő mértékig tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal és kötelezettségekkel, különösen az egy-két éve bevezetett új előírásokat nem ismerik, illetve nem tartják be – közölte a Nébih.

Nem múlik el nyár anélkül, hogy ne lenne botrány a legnépszerűbb nyári slágertermék, a görögdinnye ára miatt. Az idén a Tesco egyik akciója miatt robbant a bomba, és még csak most jön a java mert a több kiskereskedelmi láncnál is árleszállítások várhatóak a héten.

A nyugat-európai tendenciának megfelelően Magyarországon is növekszik az éves uborkafogyasztás, kígyóuborkából 1,6-1,8 kilogrammot tesz ki fejenként. A várakozások szerint közel 18 ezer tonna lesz idén a hazai hajtatott uborka mennyisége, amely elég lesz a belső fogyasztás kiszolgálásához.

A fővárosban és a Budapest környéki agglomerációban mindenhol elérhetővé válik az Auchan online kereskedelmi szolgáltatása.

Több év után megtorpant a működő cégek számának csökkenése - derül ki a Bisnode Magyarország Kft. elemzéséből. Bár még mindig kevesebb működő cég van Magyarországon, mint egy évvel korábban, a változás már 1 százalék alatt maradt, sőt az elmúlt negyedévben már minimális emelkedés is tapasztalható.

A jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése lesz a hét fontos eseménye, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztat az államháztartás május végi helyzetéről, emellett kereseti és kiskereskedelmi statisztika is megjelenik.

Az online kiskereskedőknek meg kell érteniük vásárlóik „digitális DNS-ét”, ha versenyképesek akarnak maradni – állítja a Roland Berger új tanulmánya. A fogyasztók ott szeretnek vásárolni, ahol személyre szabott termékajánlásokat kapnak, ezért a kereskedőknek tisztában kell lenniük a fogyasztói preferenciákkal. Ezek megértéséhez a közösségi média ad elképesztő segítséget.

Az ipar és a szolgáltatások húzták a növekedést az első negyedévben, 1,6, illetve 1,7 százalékponttal járultak hozzá a bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékos éves emelkedéséhez – kommentálták a friss statisztikai adatokat az MTI-nek szerdán nyilatkozó elemzők.

A pünkösdi ünnepet követő négynapos munkahéten megjelenő makrogazdasági adatok közül az inflációs és az államháztartási adatok számíthatnak a legnagyobb figyelemre, ezen kívül kiskereskedelmi, ipari és külkereskedelmi statisztikák is napvilágot látnak.

Idén az első negyedévben a magyar GDP 4,1 százalékkal, a vártnál gyorsabban bővült, ezért a a GKI Gazdaságkutató Zrt. már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, és legalább 3,5 százalékos éves növekedésre számít legfrissebb havi prognózis szerint.

2017 első negyedévében a magyar GDP 4,1%-kal, a vártnál gyorsabban bővült. Ezért a GKI már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, s legalább 3,5%-os éves növekedésre számít. Az építőipar és az ipar eddig a korábban gondoltnál gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült. Ez utóbbi különösen a rendkívül gyors béremelkedés fényében meglepő.

Esett a foglalkoztatottak száma a kisboltosoknál: sokan nem bírják a kötelező béremelés jelentette terheket és a munkaerőhiány okozta keményebb bérversenyt. Hét-nyolcezr fő is lehet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése.

Értékben 3,4 százalékkal nőtt a magyarországi kiskereskedelem forgalma 2017 első negyedéve során az előző év azonos időszakához képest a Nielsen által mért élelmiszer- és vegyiáru-piacon. Az európai 0,2%-os első negyedévi átlaggal szemben ez kifejezetten magas, egyedül Törökország és Szlovákia fejlődött dinamikusabban. A kontinens így továbbra is „fékezett habzású” lendületet mutat, alacsony növekedésű piac, alig kimutatható emelkedéssel. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen „Growth Reporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.

Jelentősen átrendeződtek a fogyasztók vásárlási preferenciái 2016-ban. Az árszegmensek tekintetében a top 10 élelmiszer és vegyi áru termékkategóriában egyre nő a prémium termékek iránti kereslet, világít rá a Nielsen kiskereskedelmi indexe. A prémium élelmiszerek értékbeli forgalma 11%-kal, míg a háztartási vegyi áruk forgalma 9%-kal nőtt 2015-tel összevetve. Legdinamikusabban, 34%-kal a prémium gyümölcslevek iránti kereslet emelkedett tavaly.

Az Egyesült Királyság áll a nemzetközi kiskereskedelmi láncok európai terjeszkedési terveinek élén 2017-ben: 65 százalékuk a szigetországot jelölte meg legfontosabb piacaként. Magyarországot a láncok 19 százaléka választja, ezzel a spanyol és holland piaccal a magyar az ötödik a terjeszkedni kívánó kiskereskedők listáján a CBRE legfrissebb kutatása szerint.

Idén a magyar gazdasági növekedés – mindenekelőtt az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően – 2%-ról 3,2%-ra gyorsul. A beruházások a tavalyi 20%-os visszaesés után 8%-kal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2%-ról 5%-ra emelkedik. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar lesz, de a mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – feltehetőleg minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben - az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében - nem várható érdemi javulás.

Mégsem nyújtja be a kormány a kereskedelmi törvény módosítását. Azt, ami gyakorlatilag visszahozná a vasárnapi boltzárat és kötelezővé tenné újabb alkalmazottak felvételét.

A kötelező létszám előírása a kiskereskedelemben egy újabb adó lenne - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kedden, a sajtóban megjelent kormányzati kereskedelempolitikai javaslatokra reagálva - írja az MTI.

A játékkereskedők számára a második legfontosabb időszak az évben a húsvét, akár az éves forgalom 15%-a is bejöhet ilyenkor. A többség 4-5000 forintot költ ilyenkor játékra.

Visszatért a kiskereskedelmet sújtó, egy hónapja napvilágot látott javaslatcsomag. Az új verzió szerint korlátoznák a kiskereskedelmi láncok reklámköltését, betiltanák az ingyenes reklámújságokat, csendben visszahoznák a vasárnapi zárva tartást és kötelező létszámbővítést – vagy helyette büntetőadót vezetnének be a legújabb, kiskereskedelmi láncokat sújtó törvénytervezet szerint. A javaslatok egy része mérettől függetlenül minden boltost érint.

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,0 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 1,2 százalékkal nőtt februárban az előző év azonos időszakához képest - jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez minden várakozást alulmúlt.

Mégsem gondolja komolyan a kormány a néhány napja kiszivárgott, a kiskereskedelmi láncok terheinek növeléséről szóló, nagy visszhangot kiváltó javaslatot? Most úgy néz ki, még az is lehet, hogy elfelejthetjük az egészet.

Ahelyett, hogy a házhoz szállítási szolgáltatásokat díjjal sújtanák, inkább segítsék az elterjesztését – javasolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írt levelében a Levegő Munkacsoport.

A kormány a tervezett, egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos legújabb intézkedéseket a szakmai szervezeteket bevonása nélkül készítette elő – olvasható az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében. Az OKSZ megítélése szerint ennek következményeként olyan intézkedéscsomagot készítettek elő, ami fékezi a kereskedelem egészének – így a kisvállalkozásoknak is – a további fejlődését, a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.

Újabb sarcot tervez kivetni a kormány a kiskereskedelmi áruházláncokra. A múlt héten felmerült ötletek mellett a most kiszivárgott terv szerint a házhoz szállítást adóztatnák meg környezetvédelmi okokra hivatkozva – ami totális nonszensz.

Durva és indokolatlan beavatkozásnak nevezte a Magyar Reklámszövetség a tervet, hogy maximalizálnák, mennyit költhetnek reklámra a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek. A szakmai szervezet szerint a gazdaságnak és a kisboltoknak is rossz lenne a korlátozás.