Ahogyan 2020, úgy 2021 is rendkívüli év volt minden szempontból, ami egyetlen szektorral, így a magyar kiskereskedelemmel sem kivételezett. A tavaszi boltzártól a berobbanó inflációig: összeszedtük az év legfontosabb mozzanatait.

Már délben lehúzzák a rolót.

Hétfőn este benyújtották, majd kedden a parlament meg is szavazta azt a törvénymódosítást, aminek a célkeresztjében a 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmú élelmiszerkereskedelmi láncok állnak.

Csúcsot dönthetnek a webáruházak.

Az áruházlánc nem teszi kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást, de annak felvételére buzdítják dolgozóikat.

Ez lesz már a hetedik éve, hogy ránk köszöntött az eredetileg amerikai fogyasztási ünnep, a Black Friday. Ami lassan hagyományosan a karácsonyi vásárlási szezon kezdetét is jelenti. Ugyanakkor hiába a felhajtás és a reklámáradat: kevesen vannak, akik kifejezetten a Fekete Péntekre időzítik az ünnepi vásárlást - sokan ugyanis csalódtak az akciókban, minden harmadik magyar átverésnek tartja. 

A kiskereskedelem minden részterületén erős növekedés volt szeptemberben, az online közben tovább hasít. 

Elsősorban ár alapján választanak elektronikai eszközt a magyarok, a termék márkája közepesen meghatározó szempont, míg dizájnja szinte alig – derül ki az Euronics Műszaki Áruházlánc nemrégiben készült belső kutatásából, amelynek során a cég saját dolgozói körében mérte fel a magyarok elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásait. A felmérés eredményeiből kiderül, hogy milyen elektronikai termékeket keresnek leginkább a hazai vásárlók és mi alapján döntenek egy-egy eszköz mellett.

Egységes iparági álláspont kezd kialakulni az idei szenteste napján érvényes kiskereskedelmi nyitvatartásról. Az ágazati képviselők 2021-ben várhatóan azt javasolják, hogy szenteste az üzletek a jelenleg érvényes 14 óra helyett délben zárjanak be - írja a Magyar Nemzet.

500 áruházi kollégát terveznek felvenni a bolti és online területek ellátására.

Javuló üzleti adatokról számolt be szerdán Londonban közzétett féléves eredményjelentésében a Tesco. A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat tájékoztatója szerint a cég nyereségessége javult a közép-európai térségben is.

A fiatalok 86 százaléka vásárolt, valamint az utóbbi egy évben az interneten. 23 százalékuk számít rendszeres online vásárlónak – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív kutatásból, amely választ adott arra is, hogy a nők vagy a férfiak részesítik előnyben a netes vásárlást. A K&H összefoglalója bemutatja azt is, hogyan lett a kiskereskedelem sztárja az online vásárlás.

A legnagyobb brit élelmiszeripari szakmai szervezet vezetője szerint most már olyan méreteket ölt a munkaerőhiány a szektorban, hogy javulás kilátása nélkül állandósulhatnak az egyre érzékelhetőbb hiányok a brit élelmiszer-kiskereskedelemben.

Az emelkedő fogyasztói árak ellenére is egyértelműen többet költekezünk most, mint korábban.

A Walmart amerikai áruházlánc 1 dollárral, 12 dollárra emeli az órabérminimumot.

Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 2,5 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 3,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Egyre kevesebbet fogják kérdezni a boltban, lehet-e két dekával több, vagy kevesebb, hiszen az adatok szerint nincs, aki kérdezzen – írja közleményében a blokkk.com.

A hitelfizetési moratóriumnak is köszönhetően, stabilan megállta a helyét itthon a lakossági vásárlóerő a pandémia évében, olyannyira, hogy az áruházláncok forgalma - a Tesco kivételével - tovább nőtt, a nyereség után pedig több cég tízmilliárd forintos osztalékokat utalt át a külföldi részvényeseknek - írja a Magyar Nemzet.

Júniusban a nyers adat szerint 6,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az ingatlanvadászat, a járvány előli költözködés is megjelenik a kiskereskedelemben, hiszen a főváros környékének és a balatoni megyék boltjai májusban a járvány előtti időszakhoz képest is nagyot ugrottak. Budapesten a helyzet azonban még mindig nem az igazi, ráadásul úgy tűnik, hogy a fővárosiak egy része ragaszkodik az online vásárláshoz.

A pandémia alatt mintegy felével nőtt azoknak a száma, akik főbevásárlásaikat hosszútávon is online tervezik elvégezni, és negyedével csökkent azoké, akik továbbra is elsősorban üzletekben vásárolnának - derül ki a világ vezető logisztikai vállalata, a UPS 2021-es Smart E-commerce Report című jelentéséből. A kutatásban Európa-szerte 10 ezer fogyasztót kérdezett meg, arra keresve a választ, hogy a közelmúltban lezajlott világjárvány milyen hatással bírhat az e-kereskedelem fogyasztói keresletére az elkövetkező évek során.

Egyértelműen látszik a kiskereskedelem áprilisi adatain a boltzár feloldásának hatása.

2020 első felében a játékkiskereskedők alkalmazottjaik közel 40 százalékát voltak kénytelenek leépíteni, és a javuló helyzet ellenére is a koronavírus előtti szint még nagyon messze van.

Újabb infrastrukturális és kereskedelmi fejlesztések lesznek Újlipótvárosban, ahová - bár nem olcsó környék, de - sok budapesti szeretne költözni. 

Gyakrabban rendeltünk online az elmúlt egy évben, inkább készpénzmentesen fizettünk, futárral szállíttattuk ki és a legnépszerűbb kategória a ruházat volt, de háztartási kis- és nagygépekre is nagy volt az online kereslet – derült ki egy friss kutatásából. Két év alatt megduplázódott, 6 százalékról 12 százalékra nőtt a legalább hetente online vásárlók aránya a 18-79 éves magyarok körében. A készpénztől való elfordulásban némi visszarendeződés érezhető 2020-hoz képest, ám a korábbi évekhez viszonyítva még így is alacsonyabb szinten látszik stabilizálódni a kizárólag készpénzes megoldásokat preferálók aránya.

A ruházati boltok forgalma még egy darabig biztosan nem lesz a régi, ám a fokozatos újranyitáshoz nagy reményeket lehet fűzni.

Márciusban a nyers adat szerint 1,5 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,0 százakkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a szezonális és naptárhatástól megtisztított forgalom - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az új technológiák iránti nyitottságának köszönhetően Közép- és Kelet-Európa e-kereskedelme a globális átlag feletti ütemben bővült az elmúlt évben, így a régió akár az európai piac mozgatórugójává is válhat. Az online értékesítési felület létrehozása azonban még nem garantálja a kis- és középvállalkozások sikerét a digitális világban.

Az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, tavaly februárhoz mérten 5,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma.

A legtöbb, az elmúlt egy hónapban zárva tartott üzlet kinyitott, miután Magyarországon a beoltottak száma meghaladta a 2,5 milliót. A boltokban 10 négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhat, ennek ellenőrzése a kereskedők feladata, amit különböző módon oldanak meg, és vannak olyan nagyáruházak, amelyek ennél is szigorúbb létszámkorlátot tartanak be.

Emelkedik a forgalom az üzletekben a húsvéti időszakban a szokásoshoz képest, de az ünnepi felfutás idén sem lesz olyan nagy, mint a járvány előtt - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Miközben a március 8-i boltzár két héttel ezelőtt indult, de a kormány hosszabbításra kényszerült.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt a koronavírus-járvány miatti szabályokról a miniszterelnök.

Egymás után adják le a kulcsot a divatáru kiskereskedelmi láncok Magyarországon. A járvány miatti korlátozások átlagosan 50 százalékos forgalom kiesést jelentettek a szektornak, de van olyan cég, amelynek 70 százalékos árbevétel csökkenést kellett elkönyvelnie. A rohamosan csökkenő forgalom mellett egyre kevesebben tudják fizetni az üzletek békeidőben megállapított bérleti díjait, és megkezdődtek a tömeges elbocsátások. A Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete /BBÉE/, tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal és egy 7 pontos javaslatot készített, amely segíthetné a szektor szereplőinek túlélését a járvány végéig. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, további boltbezárásokra és elbocsátásokra kell számítani a magyar kiskereskedelem egy jelentős szektorában – véli a BBÉE.

Folyamatos a digitalizáció a kiskereskedelemben is. Az viszont új jelenség, hogy egy online mogul beveti magát a fizikai térbe és szinte már automata szupermarketeket nyit. Az Amazon pont ezt tette, halkan kérdezzük: mikor lép be a magyar piacra ezzel?

Miközben a teljes kiskereskedelmi forgalom 2020-ban 0,2 százalékkal csökkent, addig a teljes forgalom felét adó élelmiszer kereskedelem éves szinten 3 százalékkal nőtt a járvány ellenére. Jelentős életmódbeli változások is formálták a szektort.

Az átlagoshoz képest nőtt a forgalom, de a tavaly tavaszihoz hasonló nagy felvásárlási roham nem volt az üzletekben az elmúlt napokban; a március 15-i hosszú hétvége miatt ugyanakkor a boltokban vásárlási hullámra számítanak pénteken és szombaton - számoltak be az MTI-nek nyilatkozó élelmiszerláncok.

A boltok többsége a világhálón folytatja a következő két hétben.

Az idei első hónapban tovább csökkent a nem élelmiszer termékek forgalma – jelentette a KSH.

2020 végén elmosta a járvány a vásárlók ünnepi rohamát a boltokban. A tavaszi első járványhullámot követően feljebb tornázott eladóhad létszámát a novembertől beléptetett korlátozások ellenére nem csökkentették.

De az egy főre jutó költekezésben így is maradtak az élen. Decemberben 15 százalékot, 2020 egészében 10 százalékot zuhant a fővárosi boltokban a költekezés. A boltos világ jókora területi különbségekkel vészelte át a járványhullámokat. Győr, Bács, Zala, Csongrád is nagyobbat bukott. Szabolcs, Jász-Nagykun és Nógrád viszont növekedést hoztak, a legnagyobbakat. Novemberben és decemberben az egy főre jutó költekezés ollója Budapest és Nógrád között 52 ezer forint volt.

A hagyományos boltok a járványidőszakban áprilistól decemberig mínuszban zártak, lefelé húzták a boltos mérleget. Nagyot dobtak viszont a webáruházak, piacuk 41 százalékos megugrásával.

Az iparcikkes boltok piacvesztése 600 milliárd forint volt 2020-ban, a mélyrepülésük januárban is folytatódott. Ruhát, könyvet, játékot és bútort nem vásároltak mostanában a magyarok, ami miatt sok üzlet végleg bezárni kényszerült.

Az elmúlt évben 0,2 százalékkal maradt el a kiskereskedelmi üzletek forgalma az előző évitől, amikor 6,3 százalékkal nőtt.

Többek között tervben van, hogy újradefiniálják a vásárlói élményt és újabb átvételi pontokat létesítsen Közép-, Délnyugat- és Kelet-Magyarországon.

Az online kasszaadatok alapján decemberben 2,4 százalékkal csökkent a hagyományos boltok bevétele.

Közösségi távolságtartás, a boltok látogatottságának csökkenése, távmunka: a koronavírus-járvány egész sor kihívást állított az ingatlanszektor elé 2020-ban, és ezek hatásai 2021-ben is érezhetőek lesznek, így egyes trendeket felgyorsítanak, másokat megzavarnak majd a Fidelity International szakértői szerint.

Az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal nőtt, tavaly novemberhez mérten 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Főleg az élelmiszereket vették nagyon, ez meg is látszott az eredményen.