A minap jelent meg a kiskereskedelem tavalyi teljesítményét bemutató KSH-adat, ami remek alkalom arra, hogy megnézzük, hogyan alakult a fogyasztás szerkezete. Ehhez egy szakember segítségét kértük.
Nem egyforma ütemben nőtt az elmúlt évben a kiskereskedelmi forgalom, míg az élelmiszerek tekintetében átlag alatti, az iparcikkek tekintetében átlag feletti bővülés volt - mondta Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak.
Az ok egyszerű, hiába van több jövedelme valakinek, annál többet már nem fog élelmiszerre költeni, mint tette korábban. A tartós fogyasztási cikkek forgalmában ugyanakkor némi hangsúlyeltolódás történt, élre került ugyanis a bútor és a lakásfelszerelés, valamint az építőanyag.
Erre utalnak a legfrissebb statisztikai adatok is. A Központi Statisztikai Hivatal most nyilvánosságra hozott gyorstájékoztatója szerint tavaly decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 6,7, naptárhatástól megtisztítva pedig 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,2 százalékkal emelkedtek az eladások, és nőtt a forgalom az iparcikk jellegű vegyes üzletekben is, 13,1 százalékkal.
A forgalombővülés a lakásfelújításhoz köthető termékek esetén részben betudható a családtámogatási rendszer átalakításának, a jóval bőkezűbb juttatásoknak. Vámos György szerint a 2013 óta folyamatosan - átlag 6 százalékkal - bővülő kiskereskedelmi forgalom idén sem fog alábbhagyni, 5 százalék körüli szint várható, ami a 8-10 százalékos béremelkedés mellett reális.
Negatív hatású az általános kiskereskedelmi bővülésre elsősorban a munkaerőhiány, illetve az élelmiszeripari termékek esetében a sertéspestis lehet, és kérdés, hogy a koronavírus világméretű terjedésének milyen belpiaci hatásai lehetnek a jövőben.
A bérrobbanás dobta meg a keresletet
Dinamikusan növekvő forgalomról számolt be lapunknak egy lakástextillel foglalkozó kereskedőcég tulajdonosa is. A bővülés különösen 2017 óta számottevő, tavaly már elérte a 20 százalékot. Tapasztalatai szerint 2012 óta tart folyamatos a forgalom bővülése, az igazi áttörésre azonban 2017-ig kellett várni: a lakosságnál lévő pénzmennyiség ugyanis akkor érte el azt a kritikus mértéket, ami már a fogyasztásban is komoly áttörést okozott.
Ugyanakkor ő úgy látja, hogy ma már a fogyasztás további bővülését sokan ismét hitelekből próbálják fedezni, ami szükségszerűen egy idő után eladósodással és a fogyasztás visszaesésével jár együtt.
A kiskereskedők által realizált forgalomnövekedés értelemszerűen továbbgyűrűzik, az megjelenik a nagykereskedések eladásaiban is. A régebb óta a piacon lévők és az elmúlt évtizedekben nagyra nőtt lakástextil nagykereskedések értelemszerűen már nem képesek a hazai piacon olyan mértékű növekedést produkálni, mint az akár egy-két éve alapított, még feltörekvő riválisaik. A nagy cégek forgalombővülése azonban még így is elérte a belföldi piacon az évi 10 százalékot az elmúlt években.
Mivel a növekedés kényszere ezeket a cégeket is hajtja, így ők elsősorban a szomszédos országok piacain próbálják termékeiket értékesíteni az ottani kiskereskedéseknek.
A lakberendezők a legnagyobb megrendelők
A lakberendezőket összefogó szakmai szervezet is egyértelműen tapasztalja, hogy rendkívüli módon megugrott a kereslet a lakberendezéssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások iránt.
Ács Erzsébet, a Lakberendezők Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke úgy látja, hogy az elmúlt két évben jelentős fellendülés volt ebben az ágazatban. Mint mondta, a szakma iránt is nagyobb a kereslet, aki ma felújít, az már képzett lakberendezőhöz fordul, nem próbálkozik házilagos megoldásokkal.
Márpedig a legnagyobb vásárlók a lakberendezők köréből kerülnek ki, és ez csapódik le a kiskereskedések forgalomnövekedésében is.
Ács szerint a nagy fellendülés betudható annak, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a hosszabb távra, illetve az alkalmilag kiadott lakások száma, márpedig manapság már nem elég egy tisztasági festés, a piacra kerülő lakások csak abban az esetben kelnek el jó áron, ha előtte komoly felújításon estek át.
A fogyasztás megugrását mutatja az is, hogy az utóbbi időben rendkívüli módon megnőtt a szállítási határidő, vagyis a lakberendezési tárgyakat forgalmazó kiskereskedések – a gyári kapacitások elégtelensége miatt – csak hosszú várakozás után tudják kielégíteni a megnövekedett keresletet – jegyzi meg Ács.