Éppen negyven éve jelent meg a legrangosabb hazai szamizdat folyóirat, a Beszélő. Haraszti Miklós, a lap egyik korabeli szerkesztője ebből az alkalomból érdekes összevetést tett a nyolcvanas évek és a mostani nyilvánosság szerkezetével kapcsolatban. A nyilvánvaló különbségek mellett komoly hasonlóságok is tetten érhetők a két korszak között.

Noha a karaktergyilkosságot elsősorban a közélethez, azon belül is a politikához kapcsoljuk, valójában nincs olyan kitüntetett területe a társadalmi együttélésnek, ahol a szándékos lejáratás ne fordulhatna elő. Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó Karaktergyilkosság – Lejáratás a gúnynévtől az álhírig című frissen megjelent könyvéről a szerzővel beszélgettünk.

Az idei könyvhétre jelent meg Magyar Bálint és Madlovics Bálint monumentális kötete, A posztkommunista rendszerek anatómiája. Az enciklopédikus méretű és egyértelműen tudományos igénnyel íródott, ugyanakkor tankönyvi stílusa miatt könnyen olvasható, áttekinthető mű egészen új kategóriarendszer és nyelv megteremtésével próbálja meg tipologizálni a volt szocialista országok elmúlt harminc évben folyamatosan alakuló politikai és gazdasági rendszereit.

Megbecsülni is nehéz, hány olyan munkavállaló van ma Magyarországon, akiknek az állása attól függ, a szagokat és az illatokat mennyire érzékelik jól. Márpedig sokuknál ez döntő kérdés, hiszen - mint az köztudott - a koronavírus-járvány egyik legkorábbi jele, és hosszan tartó következménye a szaglás és ízlelés képességének teljes, vagy részleges elvesztése. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy a baristák, a sommelier-ek és a cukrászok, azaz a három legérintettebb szakma képviselői miként élik meg mindezt.

Kevéssé ismert tény, hogy a mindenféle prüdériával megvert és megálmodott ötvenes években teret engedtek egészen különös udományos kísérleteknek is; így került sor ismert magyar írók, így Abody Béla, Juhász Ferenc és Nemes Nagy Ágnes részvételével tudatmódosító szerek kipróbálására, a testi és lelki tünetek orvosi megfigyelésén túl persze a valóban izgalmas kérdés, hogy mindez a tapasztalat hogyan szüremlett át, miként jelent meg az említett írók műveiben. Minderről Havasréti József, irodalomtörténészt, írót kérdeztük, aki a témát, persze fikciós jelleggel, de két regényében is feldolgozta. 

A TAO-pénzek megvonása és a COVID-19 kettős szorításában próbálják most megállni a helyüket a magánfenntartású hazai színházak, és kísérlik meg elbocsátások nélkül átvészelni a nehéz időket. Hogy miféle praktikákat vetnek be a siker érdekében, arról Bank Tamás, a Játékszín igazgatója adott terjedelmes interjút a Piac és Profit magazin februári számában.

A hagyományos téli üdülőhelyek mellett az elmúlt években alaposan divatba jöttek az egzotikus helyszínek, melyek valóban alkalmat kínálnak arra, hogy aki akar, el tudjon „menekülni” a télből a nyárba, maga mögött tudja hagyni a hagyományos karácsonyi ünnepeket. A koronavírus-járvány persze sok mindent megváltoztatott, azonban úgy tűnik, hogy az elszánt utazókat ez sem tántorítja el, hogy útra keljenek. 

A "bükki füvesember", Szabó Gyuri bácsi egy időben egyszemélyes intézmény volt. Szedte, válogatta, szárította a gyógyhatású növényeket gyomorbántalomra, magas vérnyomásra, vesére, prosztatára, és még sok minden másra. Ahhoz azonban, hogy a kezdeményezés egy jól működő vállalkozássá fejlődjön lánya,  Lopes-Szabó Zsuzsanna is kellett, akivel közösen sikerre vitték a Györgytea Kft-t. Lopes-Szabó Zsuzsanna, a cég ügyvezetője mindezért nemrég megkapta 2020 Legsikeresebb Női Vállalkozója díjat. 

A koronavírus-járvány világszerte rendkívüli gazdasági helyzetet teremtett. A negatív hatások ellensúlyozására és a hazai gazdasági szereplők kárenyhítése céljából az EXIM Kárenyhítő Programcsomagot indított az exportáló, a nekik beszállító, valamint az exportra készülő vállalkozások számára. A részletekről Szabó István Attila üzleti-vezérigazgató helyettest kérdeztük.

„Már a fényképezőgép keresőjében tudatosan megkomponálom a képeimet.” Életéről és a védjegyévé vált minimalista, csupa fehér képeiről beszélgettünk Kércz Tiborral.

Azóta vannak velünk a járványok, mióta az emberiség felhagyott az önellátó gazdálkodással, városokba költözött és elkezdett kereskedni. Elkerülni már nem tudjuk a világjárványokat, de a korábbi történelmi tapasztalatokból talán okulhatunk.

Apokaliptikus képet fest a világ eljövendő állapotáról a The Guardian. A kétrészes cikksorozat első felében a lap megidézte a földi poklot, azt, ami akkor következik be, ha az emberiség nem áll meg az önpusztítás útján. A mostani rész tartalma egy kicsit felemelőbb lesz, abban ugyanis szembesülhetünk a pozitív kimenetel képeivel is.

Apokaliptikus képet fest a világ eljövendő állapotáról a The Guardian. A kétrészes cikksorozat első felében a lap megidézi a földi poklot, azt, ami akkor következik be, ha az emberiség nem áll meg az önpusztítás útján. A második rész tartalma egy kicsit felemelőbb lesz, abban szembesülhetünk majd a pozitív kimenetel képeivel is.

A tartós fogyasztási cikkek forgalmában némi hangsúlyeltolódás történt az elmúlt pár évben, élre került a bútor és a lakásfelszerelés, valamint az építőanyag. Mindezt a megugró bérekkel, valamint a családtámogatásokkal magyarázzák a szakértők. Hiába van több jövedelme valakinek, annál többet már nem fog élelmiszerre költeni, mint tette korábban.

Németország, Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és Japán után jövőre már egy kolumbiai helyszínen, Medellin városában is tartanak nemzetközi lakástextil vásárt, ezzel a Frankfurti székhelyű Heimtextil Dél-Amerikában is megveti a lábát.

November 15-ig lehet jelentkezni az országos vállalkozói mentorprogram pályázati kiírására. Ez a pályázat alapjaiban tér el a korábbi, vállalkozásokat segítő hazai pályázatoktól; a program pénz helyett tudást, anyagi támogatás helyett pedig megélt tapasztalatot ad. A programról Dr. Balla Gergelyt, az Országos Vállalkozói Mentorprogram projektvezetőjét kérdeztük.

Kétmilliárd dollárt fektet be a Syngenta a következő öt évben a fenntartható mezőgazdaságba.

Az informatikai átállás öt napig tart.

A globális klímaváltozás miatt 2050-re a kávétermesztésre alkalmas helyek a trópusi területeken a jelenlegi felére csökkenhetnek, ezért Kaliforniában, Ausztráliában és Szaúd-Arábiában, de még Olaszországban is, mely országok amúgy kívül esnek a hagyományos kávétermesztési övezeten, próbálkoznak már a kávébab meghonosításával.