Kávéültetvények Szicíliában

Rosalino Palazzolo számára a kávétermesztés még mindig csak álomnak tűnik. Miután szicíliai gazdaságában már minden olyan haszonnövényt termesztett, mely a helyi éghajlati viszonyok között jól érzi magát, most egész mással próbálkozik.

Palazzolo a Rosalino-családban a harmadik generáció, amelyik földműveléssel foglalkozik, de ő az első, aki a birtokukon idén be is takaríthatta a kávécserje termését.

Úttörőnek számít ebben a műfajban, ennek ellenére feltett szándéka, hogy meghonosítsa Olaszországban az eddig csak trópusi körülmények között őshonos haszonnövényt. Egy nemzet, amely büszke arra, hogy a világon a legjobb kávékat pörköli, most megpróbálkozik a lehetetlennel.

Néhány évtizeddel ezelőtt még lehetetlenség lett volna kávét termeszteni Szicíliában. A kávé hagyományosan csak az úgynevezett bab övezetben terem meg a trópusokon, Közép-Amerikától Afrikáig és Ázsiáig. A globális felmelegedés miatt azonban az övezet határa északabbra tolódott, ugyanakkor az övezet déli részén már olyan forróság van, hogy azt a kifejezetten melegkedvelő kávébab is nehezen viseli - írja a The Wall Street Journal internetes kiadása.

A globális klímaváltozás eredményeként 2050-re a trópusi területeken a kávétermesztésre alkalmas helyek a jelenleginek a felére fognak csökkenni – állítja a washingtoni központtal működő klímakutató intézet, a Climate Institute.

Sok olyan helyen, melyek kívül esnek a hagyományos kávétermesztési övezeten, már próbálkoznak a kávébab meghonosításával, így Kaliforniában, Ausztráliában és Szaúd-Arábiában is kísérleteznek - mondta Aaron Davis, az Egyesült Királyság Királyi Botanikus Intézetének, a Royal Botanic Gardensnek a tudósa.

A munkaerő ára

Számos, kifejezetten növénynemesítéssel foglalkozó szakember azonban úgy véli, ez nem annyira járható út. Ők sokkal inkább azon a véleményen vannak, hogy érdemesebb lenne új kávéfajtákat kikísérletezni, olyanokat, melyek jobban képesek alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez.

A hagyományos övezeten kívül termesztett babkávé minősége bár lehet egészen kiváló, ugyanakkor az éghajlati kockázatok sokkal nagyobbak. Laoszban például, ahol a kávé meghonosításával kísérleteztek, 2017-ben egy komoly fagy a termés nagy részét elpusztította.

"A kávé kifejezetten finnyás növény” - mondja Stacy Philpott, a Kaliforniai Egyetem professzora. Sok nedvességre és megfelelő mennyiségű napfényre van szüksége, ugyanakkor rendkívül érzékeny a fagyra és a természeti katasztrófákra, mint például a hurrikánokra.

És rendkívül drága az előállítása: a trópusokon kívüli kávétermesztés költséges öntözést igényel. A fejlett országokban pedig a munkabérek olyan magasak, hogy az ott előállított kávébab gyakorlatilag luxusterméknek minősül.

A kaliforniai Santa Barbarában működő Frinj Coffee legalább 15 dollárt fizet a mezőgazdasági munkásainak óránként. Összehasonlításképpen: a guatemalai mezőgazdasági munkások minimálbére naponta 12 dollár. A tavalyi évben a Frinj Cofee egy feketét 16 dollárért adott a hálózatába tartozó Blue Bottle kávézójában.

Noha Dél-Kaliforniában ma már több mint negyven helyi gazdaság állt rá a kávétermesztésre, agrár szakemberek azon a véleményen vannak, hogy Kaliforniában a kávétermesztés nem igazán fenntartható, mert olyan sok öntözést igényel.

Költözni érdemes, vagy inkább a fajtanemesítés a járhatóbb út?

Az éghajlatváltozás két lehetőség elé állítja a gazdálkodókat. Vagy a gazdaságukat költöztetik máshová, vagy új növényfajtákkal kezdenek kísérletezni - mondja Hanna Neuschwander, a World Coffee Research kommunikációs igazgatója.

A szakértők jelenleg a kávé genomjának feltérképezésén dolgoznak, azonosítva és elkülönítve azokat a géneket, amelyek a világ 124 ismert kávéfaját alkotják. Céljuk a hő- vagy betegség-rezisztenciához kapcsolódó gének azonosítása, majd keresztfajok kialakítása, hogy a betegségekkel és az éghajlat okozta kihívásokkal szemben jóval ellenállóbb növényfajtákat hozzanak létre.

A World Coffee Research jelentése szerint tavaly a szokatlanul magas hőmérséklet és a heves esőzések által okozott gomba Közép-Amerikában a kávétermés 70 százalékát érintette. A szakértők abban  reménykednek, hogy a nemesített kávéfajták jóval ellenállóbbak lesznek a mostaniaknál.

Bár az is igaz, hogy az új fajták kifejlesztése évtizedekig is eltarthat, és még tovább tarthat azokban a gazdaságokban, ahol 20-30 évenként újratelepítik őket.

A kihalás itt is esélyes

Mindezen kihívások mellett a tudósoknak meg kell küzdeniük a fajok kihalásának problematikájával is. Jelenleg két kávéfajta dominál a kereskedelemben, az arabica, amelyet a csúcsminőségű kávékban használnak, és a robusta, egy olcsóbb kávéfajta, amelyet általában az instant kávékban vagy az arabica keverékekben használnak. A robustához a tudósok gyakran fordulnak, hogy  hő- vagy betegségtűrő géneket találjanak. Az erdőirtások azonban ezeket a nem művelt fajtákat is fenyegetik. Dr. Davis szerint jelenleg ezekből hetvenötöt fenyeget a kihalás veszélye.

Annak érdekében, hogy új kávéfajtákat a jövőben is ki tudjanak tenyészteni, mindenképp szükségesek ezek a vadfajták. Szakértők a ma élő kártevőknek és hőviszonyoknak ellenálló fajokat ugyan még ki tudnak kísérletezni, de arra már nem vállalkoznak, hogy a jövőbe lássanak.

A fajok mostani kihalásával pedig olyan potenciális gének tűnhetnek el örökre, amelyek megakadályozhatnák a későbbi katasztrófákat – figyelmeztet Timothy Schilling, a World Coffee Research alapítója és volt vezérigazgatója.