Sok a hasonlóság a hajdani szamizdat és a mai online sajtó között

Éppen negyven éve jelent meg a legrangosabb hazai szamizdat folyóirat, a Beszélő. Haraszti Miklós, a lap egyik korabeli szerkesztője ebből az alkalomból érdekes összevetést tett a nyolcvanas évek és a mostani nyilvánosság szerkezetével kapcsolatban. A nyilvánvaló különbségek mellett komoly hasonlóságok is tetten érhetők a két korszak között.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A cikk erdetileg a Piac&Profit magazin november-decemberi számában jelent meg.

Mi a közös napjaink online médiája és a nyolcvanas évek szamizdatja között? Az, hogy mindkét orgánum a függetlenség szigeteként működik, működött az egyenirányított hivatalos nyilvánosság tengerében – fogalmaz Haraszti Miklós író, politikus, az 1990–1994 közötti időszakban országgyűlési képviselő. És mi a különbség? Hogy a rendszerváltás előtti második nyilvánosság mégiscsak befolyásolta, néha szinte zsarolta témáival a hivatalos nyilvánosságot.

Kettészakadt nyilvánosság

Haraszti szerint a mai Magyarországon a nyilvánosság kettészakadt. A közmédia és a KESMA néven ismert sajtóholding áll az egyik oldalon. A közlendőkbe csak az éppen aktuális ellenségek szidalmazása és az uralkodó párt dicsérete fér bele. Mindezt „eszmei szögesdrót” választja el a független nyilvánosságtól. De a nyilvánosság kettéhasadt volta nem azonos a kétpártisággal. Nem két legitim pártosság küzd egymással, hanem a függetlenség a jól megfizetett irányítottsággal, a felelős újságírás a felelőtlen propagandával. Ez a kettéhasadtság hasonlóságot teremt a két korszak között, ám a hivatalos nyilvánosság ma még a nyolcvanas évekhez képest is rosszabb – véli Haraszti –, inkább a kommunista propaganda korai, elvetemült radikalizmusához mérhető, amikor a valóságnak semmi befolyása sem volt arra, amit írtak.

Haraszti Miklós: „Az kap ma független politikai híreket Magyarországon, aki pull-médiát használ, aki a push-médiatartalmak fogyasztására szorítkozik, annak be kell érnie a propagandaszólamokkal.”

A mai állami médiakörnyezet a modern médiatudományi kategória szerint úgynevezett push-média. Ezzel szemben az online média, akárcsak annak idején a szamizdat volt, pull-média: aktív fogyasztókat kíván, akik keresik, kiválogatják, megszerzik, vagy megtermelik maguknak az információt.

Médiák a fizetőfal mögött

A párhuzam része az is, hogy a mai független média kevés kivétellel egyre inkább fizetőssé válik, míg a propagandamédia természetesen ingyenes. Az illiberális állam központosította és elirányítja az állami származású reklámjövedelmet a neki nem tetsző helyekről, miközben a közösségi média is elszívja a reklámbevételt a tartalmat ténylegesen előállító médiáktól.

Ilyen körülmények között a független online sajtó egyre inkább fizetőfal mögé kényszerül. Ebben is némileg hasonlít a korabeli szamizdathoz, hiszen fizetni azért is kellett, de a megvásárolt példányt nemcsak a család olvasta, hanem tágabb körben is terjesztették, egy idő után pedig belépett a Szabad Európa Rádió (SzER), amelyik két műsorában (A holnap hullámhosszán, Kommentár nélkül) ismertette az aktuális tartalmakat. Vagyis a szamizdatvásárlónak ki kellett nyitnia a pénztárcáját, de egy sajátos bizniszmodell érvényesült: a közönségtámogatás szolidaritásalapon történt, és mások számára is elérhetővé tette – „felszabadította” – a tartalmakat. Hasonló üzleti elven működő médiára ma is találunk példát.

Szamizdatok

Azok a médiák, amelyek fizetőfal mögé vonulnak, a közönségfinanszírozás három demokratikus funkciója közül kettőnek megfelelnek: politikailag autonómok maradnak, és ha szűkösen is, de gazdaságilag is függetlenné válnak. Viszont a véleménybuborékokon nem képesek áthatolni, tartalmaik nem terjedhetnek, így kevéssé képesek alakítani a közvéleményt, újraépíteni a demokratikus nyilvánosságot. Ebben a fontos tekintetben akaratlanul a kezére játszanak az információk elszigetelésére törekvő rendszernek.

Fenntarthatatlan kettős beszéd

A rossz hír tehát az, hogy a szamizdat korához hasonlóan az kap ma független politikai híreket Magyarországon, aki pull-médiát használ, aki keresi az információkat, letölti, és meg is fizeti, de aki az úgynevezett push-médiatartalmak fogyasztására szorítkozik, az csak a propagandaszólamokat kapja – von mérleget Haraszti Miklós.

De bizakodóan hozzáteszi: jó hír, hogy a kettős beszédű civilizációk nem igazán hosszú életűek. A nyilvánosság hasadt kettőssége 1989-ben véget ért, és a mai változat is elkerülhetetlenül és hamarosan így jár, hiszen nincsenek jelen a „baráti tankok”, hogy fenntartsák a kettős beszédet.

Véleményvezér

Utolsó helyen állunk az unióban a nyaralni tudók számában

Utolsó helyen állunk az unióban a nyaralni tudók számában 

Meddig süllyed még a magyarok életszínvonala?
Rettegnek a fideszes polgármesterek

Rettegnek a fideszes polgármesterek 

Fideszes polgármesternek együtt szerepelni egy ellenzékivel egy fotón, skandallum.
Élve fejeztek le egy magyart az oroszok

Élve fejeztek le egy magyart az oroszok 

Miért hallgat a magyar kormány, amikor az oroszok gyilkolnak magyarokat?
A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára

A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára 

A munkavállalók a lábukkal szavaznak.
Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo