A hazai export pénzügyi eszközökkel történő támogatása a koronavírus-járvány által előidézett helyzettől függetlenül is elsőrendű gazdaságpolitikai feladat. Milyen szerep hárul mindebben az EXIM-re?
Belső piacra termelni nyilvánvalóan mindig egyszerűbb. Az exportpiacokon csak úgy vagyunk képesek megállni a helyünket, ha hatékonyak, innovatívak vagyunk, ha nemzetközi viszonylatban is versenyképes terméket állítunk elő. Adódik a kérdés, hogy miért van szükség olyan pénzintézetekre, amelyek kifejezetten ezt a tevékenységet segítik. A válasz magától értetődő: a nemzetközi színtéren nemcsak a cégek, de maguk a nemzetek is versengenek egymással, a globális értékláncokba történő becsatlakozás állami eszközökkel történő megtámogatása pedig elengedhetetlen az exporthitel-ügynökségeken keresztül. Ilyen céllal jött létre hazánkban is az EXIM, több mint 25 éve. Az exporttevékenységre szabott pénzügytechnikai megoldásaink pedig – a finanszírozáson túl – lefedik a külföldi vevő nemfizetési kockázatának átvállalását is, biztosítási konstrukciókon keresztül.
Az exportőr szempontjából ez nem csak a halasztott fizetés kockázataira jelent megoldást, hanem a biztosított vevőkövetelések egyúttal finanszírozhatóvá is válnak. A vállalatfinanszírozás már általánosságban is egyedi és komplex megoldásokat kíván, ez az exportfinanszírozásra sokszorosan is érvényes. Hosszú futamidejű, úgynevezett vevőfinanszírozásokat is bonyolítunk, ami a határokon, kontinenseken átnyúló kereskedelemhez kapcsolódó hitelezés – illetve biztosítás – legkülönlegesebb módja. Egy példa: komoly energetikai beruházásra kerül sor külföldön, például az afrikai kontinensen. Nagy valószínűséggel meg lehet jósolni, hogy a legalkalmasabbnak látott európai turbinabeszállító ajánlata mellett ott áll majd az adott exportőr ország exporthitel-ügynöksége, és ajánl mellé egy rendkívül kedvező, akár tíz-tizenöt éves futamidejű vevőhitel konstrukciót is. Ha Magyarország nem rendelkezne ilyen intézménnyel, ha nem lenne EXIM, akkor eleve versenyhátrányból indulnának a magyar termékek a nemzetközi színtéren.
Persze, egy cég élete nem az exporttal kezdődik, hiszen odáig el is kell jutni, de ebben a folyamatban is részt veszünk. Annak érdekében, hogy a magyar cégek versenyképes termékkel jelenhessenek meg a nemzetközi piaci versenyben, szükséges, hogy olyan termelőüzemmel rendelkezzenek, ami képes ilyen terméket képes előállítani. Ehhez beruházási hitelekre, a beszerzéseikhez, az általános működésükhöz pedig likviditás-finanszírozásra van szükségük. Mivel pénzügyi termékeink állami támogatást tartalmaznak, fontos, hogy szigorú hazai és nemzetközi kontroll-rendszerben végezzük a tevékenységünket.
A gazdaság ciklikussága miatt a leszállóágban is szükség van a cégek megsegítésére, krízishelyzet vagy dekonjunktúra idején pedig fontos a kereskedelmi banki hitelezés fenntartása is. Ebben milyen szerepet vállal az EXIM?
Vannak olyan – Ön által is említett – időszakok, amikor a kereskedelmi bankok nem tudnak, vagy éppen nem akarnak minden piaci igényt kielégíteni, csökken a kockázatvállalási étvágyuk. Például, a 2008-as válság idején eltűnt a likviditás a piacról, és az erősen kockázatkerülő magatartás lett a meghatározó. Ilyenkor lesz még nagyobb szerepe az állami tulajdonban lévő bankoknak, ugyanis lendületben kell tartaniuk a gazdaságot, a kereskedelmi bankokat pedig - a refinanszírozás révén - nagyobb kockázatvállalásra, hitelezésre kell ösztönözniük. Persze, a beavatkozás mértéke itt is fontos, ilyen szituációkban sem történhet semmiféle piactorzítás, nem okozhatunk sem versenyelőnyt, sem pedig versenyhátrányt az egyes szereplőknek.
Milyen helyzetet teremtett a COVID-19 a magyar gazdaságban, illetve milyen hatással volt ez az exportorientált ágazatokra? Önök milyen szerepet töltenek be jelenleg?
Amikor gyárak állnak le, korlátozódik az áruforgalom, vagy akár országhatárok kerülnek lezárásra, akkor az export is azonnal sérül. Ez persze nem marad elszigetelt probléma, hiszen a hatások azonnal végigfutnak a gazdaság egészén, és annak minden szereplőjén. Ez egy olyan típusú gazdasági nehézség, ami automatikusan életre hívja az EXIM klasszikus szerepét. Ilyen helyzetben ugyanis, a kereskedelmi bankokat minősítő intézetek is elkezdenek rosszabb értékeléseket adni, ami már rövid távon is az egész hitelezési piac befagyásával járhat. Jelen helyzetben pedig a hazai vállalatok megsegítése, fizetőképességük fenntartásának biztosítása az egyik legfontosabb lépés. Ezt a célt szolgálja – egyebek mellett – a törlesztési moratórium. Az elmúlt évek forrásbőségének és gazdasági növekedésének köszönhetően megközelítőleg 9000 milliárd forintnyi a magyar bankrendszer kihelyezett hitelállománya, a moratórium viszont – magától értetődően – átírta a banki szereplők terveit is. Arra sarkallhatja őket, hogy sokkal óvatosabban helyezzenek ki további hiteleket, és az EXIM-nek pont az ilyen helyzetekben kell helytállnia és teljes védőhálót nyújtania.
Márciusban, bár akkor még a válság természetével sem voltunk igazán tisztában, a kimenetelével pedig végképp nem, már elkezdtünk dolgozni azon, hogy ezt a bizonyos védőhálót - amennyiben szükséges – a lehető leghamarabb a gazdaság rendelkezésére bocsássuk. Ebből született meg a három kárenyhítő termékünk.
A finanszírozói, biztosítói szereplők speciális képviselőjeként milyen pénzügyi termékeknek látták leginkább szükségét? Mi ezeknek a programoknak a szerepe, funkciója egy cég életében, kárenyhítésében?
Vegyük azokat a vállalatokat, amelyeknek részben vagy akár teljes egészében, de ideiglenesen kiesik az árbevételük. A moratóriumnak köszönhetően a hiteleik törlesztését fel tudják függeszteni, ami hatalmas segítséget, azonnali mentőövet jelent. A bevételi oldal időlegesen sérül - és nem tudni pontosan mennyi ideig -, de a kiadási oldalt nem tudják olyan ütemben visszavágni, hiszen az egyéb működési költségeket fizetniük kell. Attól függően tehát, hogy mekkora az adott vállalkozás készpénzállománya, keletkezik egy likviditási hiány, amit ki kell pótolni. Egy olyan, 150 milliárd forint keretösszegű hiteltermékkel jöttünk elő, amely a koronavírus-járvány hatására hirtelen felmerülő likviditásigényt szolgálja ki támogatott és fix kamatozású forgóeszközhitellel. Ez egy olyan finanszírozási szemlélet, amit egy kereskedelmi bank – saját forrású hitellel – nehezen vállalna fel, hiszen bizonyos szempontból veszteséges időszakot finanszíroznának ilyen módon.
A gazdaság adott állapota viszont most megköveteli ezt a fajta fellépést, mi pedig lehetőséget teremtünk rá, akár közvetlenül finanszírozva azon cégeket, akik gazdálkodásában kimutatható a vírushelyzet következménye, akár közvetetten, a kereskedelmi banki szektoron keresztül, refinanszírozott hitelekkel. A működés fenntartásához szükséges forrásbiztosításon túl viszont gondolni kell arra is, hogy ez az időszak lehetőségeket is tud hozni. Lehetőségeket arra, hogy még kedvezményesebb, fix kamatozású és támogatott külső forrás bevonásával valósítsanak meg beruházásokat a gazdasági szereplők, amelyeknek köszönhetően még erősebb, a nemzetközi piacokra még potensebb szereplőként tudjanak vissza- vagy belépni. Ennek érdekében, a forgóeszköz-hitelen túl kialakítottunk beruházási hitelterméket is, amelyek természetesen – a forint mellett –elérhetők euróban és dollárban egyaránt, a mikro szegmenstől egészen a nagyvállalatokig.
Említettük a biztosítói tevékenységünket is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy – biztosítási formában – állami készfizető kezességet nyújtunk az exportőrök számára a külpiaci teljesítéseikhez kapcsolódó, halasztott fizetésű számlákra. Mindez nemcsak akkor érvényes, ha az exportvevő fizetési hajlandóságával van probléma, hanem akkor is, ha politikai jellegű események miatt nem tud teljesíteni, illetve, ha csőd- vagy felszámolási eljárás indul ellene. Ez egy olyan, klasszikus exporthitelügynöki tevékenység, amire Magyarországon az EXIM-nél van meg a tudás és a tapasztalat, a járványhelyzetet megelőzően azonban kizárólag az EU-n kívüli, ún. fejletlen országokban működő exportvevőkre nyújthattunk ilyen szolgáltatást. Most, a pandémiás állapotra reagálva, az EU lazított a szabályozási rendszerén, és bármely exportrelációt képesek vagyunk biztosítani. Jelenleg a magyar export közel 90%-a az EU-ba megy, így ez óriási biztonságot tud adni a hazai exportőröknek, egyúttal lehetőség is arra, hogy új piacokat szerezzenek a jobb tárgyalási pozíciójukból eredően, hiszen bátran ajánlhatnak akár 360 napos fizetést is a potenciális vevőknek.
Hogy látták, mi lesz az, ami vissza fogja tartani a kereskedelmi bankokat a hitelezéstől, holott ezek azok a szervezetek, melyek a kellő infrastruktúrával rendelkeznek ahhoz, hogy kiszolgálják a hozzávetőlegesen félmillió hazai társas vállalkozás igényeit. Erre milyen megoldást sikerült találniuk?
Mi azt láttuk, hogy elsősorban a kereskedelmi bankok finanszírozási hajlandóságát kell fenntartanunk. Ehhez az kell, hogy ne csak pénzt adjunk (ami most szerencsére bőven van a piacon), de a kockázat egy részét is átvállaljuk tőlük. Erre a célra alakítottuk ki az úgynevezett Kárenyhítő Hitelfedezeti Programot, ami egy 100%-os állami viszontkezességgel biztosított készfizető kezesség. A refinanszírozható forrásnyújtáson túl tehát az új, kereskedelmi banki hitelkihelyezések fedezeti hátterének biztosításával élénkítjük, stabilizáljuk a vállalati hitelpiacot.
A lényeg tehát röviden: a három új termékkel pénzt adunk és kockázatot vállalunk át. Az exportőr és a nekik beszállító szereplők helyzete kulcsfontosságú mindenki számára, hiszen a köréjük épülő, soklépcsős hazai beszállítói láncon keresztül a gazdaság egészére hatnak ki. Az exportőrök helyzete, vagy annak változása hullámhatás-szerűen, de mindig eléri a többi szereplőt is.
