Nem milliárdosok, csupán milliárdos beosztású emberek

Az idei könyvhétre jelent meg Magyar Bálint és Madlovics Bálint monumentális kötete, A posztkommunista rendszerek anatómiája. Az enciklopédikus méretű és egyértelműen tudományos igénnyel íródott, ugyanakkor tankönyvi stílusa miatt könnyen olvasható, áttekinthető mű egészen új kategóriarendszer és nyelv megteremtésével próbálja meg tipologizálni a volt szocialista országok elmúlt harminc évben folyamatosan alakuló politikai és gazdasági rendszereit.

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az interjú eredetileg a Piac & Profit nyomtatott, szeptemberi számában jelent meg.

Az elmúlt évtizedben számtalan kísérlet történt arra, hogy átfogó rendszertipológia, valamifajta egységes definíció szülessen arra a politikai és gazdasági berendezkedésre, amiben élünk. Csak néhány példa: Ungváry Rudolf a mutáns fasizmus meghatározásával próbálkozott, Bozóki András a hibrid rendszerrel kísérelte meg leírni a rendszert, Magyari Péter uradalomként jellemezte azt, míg az ön szerzőtársa Magyar Bálint a posztkommunista maffiaállam meghatározást találta megfelelőnek a jelenség leírására. Azt látjuk, hogy az a rendszer, ami az elmúlt tíz évben kiépült se nem klasszikus diktatúra, de már nem is demokrácia. Az önök meghatározása szerint pontosan micsoda az, amiben élünk?

Madlovics Bálint

– Az első dolog, amit érdemes tisztázni, hogy ez nem névadási verseny: nem az a kérdés, hogy melyik megnevezés mennyire frappáns arra, amiben élünk. Ha ennyiről lenne szó, nem kéne könyveket írni, elég lenne csak könyvcímeket. Az ön által említett szerzők sem csak nevet adtak a gyereknek, hanem részletes rendszerleírást készítettek. Ezeket kell egymáshoz képest mérlegelni, hogy melyik képes a rendszer viselkedését a legjobban magyarázni. Magyar Bálinttal ez alapján tartunk ki a maffiaállam mellett, aminek a meghatározása az elmúlt években sokat finomodott is a 2013 és 2015 között megjelent Magyar Polip-kötetek óta. Új könyvünkben a maffiaállamot világosan elhatároljuk az állam többi fajtájától, és elhelyezzük egy olyan fogalmi térben, amiben a volt szocialista országokban kialakult többi rendszerhez képest elemezhetővé válik. Kornai János munkája nyomán, az ő kategóriáit megkettőzve kétféle demokráciát, kétféle autokráciát és kétféle diktatúrát azonosítunk a térségben. Az a rendszer, amihez a maffiaállam tartozik, az autokrácia egyik fajtája, amit patronális autokráciának nevezünk: ennek központjában egy, a politikai és gazdasági erőforrásokat egyaránt uraló fogadott politikai család áll. Ez különböző jogállású szereplők jórészt íratlan normákat követő, egy központú, piramisszerű hierarchiája, tetején a csúcspatrónussal, Orbánnal. Ő pedig nem kormányoz, hanem családfőként rendelkezik státusok és vagyonok felett, mindenkinek a „jussa és érdemei” szerint.

Az önök meghatározása szerint tehát – röviden – egy úgynevezett patronális autokrácia (maffiaállam) épült ki az elmúlt tíz évben. Mennyiben képes komplex módon leírni ez a definíció az orbáni állam politikai és gazdasági jellegzetességeit? A kérdést másképpen is feltehetem, az eddigi rendszertipológiai megközelítések mennyire csak egy-egy részterületre koncentráltak, és mennyire voltak képesek megragadni a mechanizmus egészét. Mennyire igaz az a megállapítás, hogy eddig mindössze a metaforák szintjén sikerült megragadni a rendszert és annak működését?

– A szakirodalomban számos állammegnevezés található, és mindegyiknek megvan a maga részigazsága. Amikor például klánállamról beszélnek, azzal egy szempontra, az uralmi elitnek a már említett fogadott családi jellegére utalnak. Egy másik szempontot jelenít meg a neopatrimoniális állam, ami a Magyari Péter-féle uradalomra hasonlít: ez arról szól, hogy bár léteznek a demokrácia formális intézményei, a csúcspatrónus az államot és a társadalmat a magánbirtokaként kezeli. Ha viszont nem a hatalmat, hanem a tulajdont célzó tevékenysége szempontjából nézzük a rendszert, akkor ragadozó államról kell beszélnünk, mert nemcsak az állami költéseket folyatják magánzsebekbe, hanem cégeket, ágazatokat is lerabolnak a fogadott politikai család tulajdonosi körének. Végül a bűnöző állam arra utal, hogy a korrupció nem eseti és az uralmi elit szándékaival szembemenő jelenség, hanem központilag szervezett és monopolizált állami funkció. A mi leírásunk ezt a négy szempontot egyesíti: az az állam, ami egyszerre klán-, neopatrimoniális, ragadozó és bűnöző állam, maffiaállamnak nevezzük. A könyvünkben aztán ezekre a tulajdonságokra felfűzve tárgyalunk még olyan, további jelenségeket is, mint az ideológia vagy a társadalmi szerkezet.

A könyv eredetileg angol nyelven jelent meg, annak a magyar fordítását tartjuk most a kezünkben. Hamarosan pedig oroszul és spanyolul is hozzáférhető lesz a kötet. A nemzetközi érdeklődés mennyiben magyarázható azzal, hogy a könyv által tárgyalt téma sem ország, sokkal inkább régióspecifikus; utalva a spanyol fordításra, nem kizárt a latin-amerikai országok érdeklődése a téma iránt, az orosz fordítást pedig talán nem is kell külön magyaráznunk.

– A könyv közvetlen előzménye a Stubborn Structures (Makacs struktúrák) című kötet, amit Magyar Bálint szerkesztett, és szintén a CEU Pressnél jelent meg. Ebben többek közt orosz, ukrán és belarusz kutatók tanulmányait olvashatjuk, akikkel együtt próbálták meg a korábban csak Magyarországra kidolgozott maffiaállam elméletét az egész régióra általánosítani. A magyar vagy az orosz rendszer például jól leírható maffiaállamként, illetve patronális autokráciaként. De vannak patronális demokráciák is, mint Románia vagy Ukrajna: ezekben több fogadott politikai család verseng anélkül, hogy képes lenne egy – a többi feje fölé nőve – dominánssá válni. A könyvünkben pedig hazánktól egészen Kínáig merészkedünk, ami valódi diktatúra, azonban már csak névben kommunista: valójában piackihasználó diktatúra. Ha még tovább akarnánk menni, Latin-Amerika vagy a Közel-Kelet országainak leírásához valószínűleg újabb rendszertípusokat kéne definiálnunk. De ahogy a maffiaállam fogalmát ki lehetett terjeszteni, úgy ehhez a munkához is minden adott a meglévő fogalmi keretünk alapján.

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo