A GfK átfogó elemzést készített 32 európai ország kiskereskedelméről, amely elemzésben értékeli a vásárlóerőt, a kiskereskedelem részesedését a háztartások privát fogyasztásából, az inflációt, az értékesítési terület termelékenységét és előrejelzést ad a 2017. év forgalmára vonatkozóan.

A kiskereskedelmi forgalom júniusi növekedése várható volt a bérek áprilisi jelentős megugrását és májusban is erőteljes növekedését követően. A reálbérek növekedése és a 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom a következő hónapokban folyamatosan magas szinten tarthatja a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemét - állapították meg csütörtökön piaci elemzők a KSH júniusi kiskereskedelmi forgalomról kiadott első becslését kommentálva.

Az online értékesítés volumene dinamikusan nő, a szakértők szerint azonban már látszik a száguldás vége. A jövőben racionális lecsillapodással a „mindent a neten” helyett az online és offline értékesítési csatornák összekapcsolása válik trenddé.

Több ezer ital- és ételautomata tűnhet el és üzemeltető cégek is megszűnhetnek, mivel az új jogszabály hátrányosan érinti a működtetőket, egyes előírásai pedig teljesíthetetlenek - közölte a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség.

A hatóság tapasztalatai szerint az őstermelők nincsenek kellő mértékig tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal és kötelezettségekkel, különösen az egy-két éve bevezetett új előírásokat nem ismerik, illetve nem tartják be – közölte a Nébih.

Nem múlik el nyár anélkül, hogy ne lenne botrány a legnépszerűbb nyári slágertermék, a görögdinnye ára miatt. Az idén a Tesco egyik akciója miatt robbant a bomba, és még csak most jön a java mert a több kiskereskedelmi láncnál is árleszállítások várhatóak a héten.

A nyugat-európai tendenciának megfelelően Magyarországon is növekszik az éves uborkafogyasztás, kígyóuborkából 1,6-1,8 kilogrammot tesz ki fejenként. A várakozások szerint közel 18 ezer tonna lesz idén a hazai hajtatott uborka mennyisége, amely elég lesz a belső fogyasztás kiszolgálásához.

A fővárosban és a Budapest környéki agglomerációban mindenhol elérhetővé válik az Auchan online kereskedelmi szolgáltatása.

Több év után megtorpant a működő cégek számának csökkenése - derül ki a Bisnode Magyarország Kft. elemzéséből. Bár még mindig kevesebb működő cég van Magyarországon, mint egy évvel korábban, a változás már 1 százalék alatt maradt, sőt az elmúlt negyedévben már minimális emelkedés is tapasztalható.

A jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése lesz a hét fontos eseménye, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztat az államháztartás május végi helyzetéről, emellett kereseti és kiskereskedelmi statisztika is megjelenik.

Az online kiskereskedőknek meg kell érteniük vásárlóik „digitális DNS-ét”, ha versenyképesek akarnak maradni – állítja a Roland Berger új tanulmánya. A fogyasztók ott szeretnek vásárolni, ahol személyre szabott termékajánlásokat kapnak, ezért a kereskedőknek tisztában kell lenniük a fogyasztói preferenciákkal. Ezek megértéséhez a közösségi média ad elképesztő segítséget.

Az ipar és a szolgáltatások húzták a növekedést az első negyedévben, 1,6, illetve 1,7 százalékponttal járultak hozzá a bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékos éves emelkedéséhez – kommentálták a friss statisztikai adatokat az MTI-nek szerdán nyilatkozó elemzők.

A pünkösdi ünnepet követő négynapos munkahéten megjelenő makrogazdasági adatok közül az inflációs és az államháztartási adatok számíthatnak a legnagyobb figyelemre, ezen kívül kiskereskedelmi, ipari és külkereskedelmi statisztikák is napvilágot látnak.

Idén az első negyedévben a magyar GDP 4,1 százalékkal, a vártnál gyorsabban bővült, ezért a a GKI Gazdaságkutató Zrt. már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, és legalább 3,5 százalékos éves növekedésre számít legfrissebb havi prognózis szerint.

2017 első negyedévében a magyar GDP 4,1%-kal, a vártnál gyorsabban bővült. Ezért a GKI már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, s legalább 3,5%-os éves növekedésre számít. Az építőipar és az ipar eddig a korábban gondoltnál gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült. Ez utóbbi különösen a rendkívül gyors béremelkedés fényében meglepő.

Esett a foglalkoztatottak száma a kisboltosoknál: sokan nem bírják a kötelező béremelés jelentette terheket és a munkaerőhiány okozta keményebb bérversenyt. Hét-nyolcezr fő is lehet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése.

Értékben 3,4 százalékkal nőtt a magyarországi kiskereskedelem forgalma 2017 első negyedéve során az előző év azonos időszakához képest a Nielsen által mért élelmiszer- és vegyiáru-piacon. Az európai 0,2%-os első negyedévi átlaggal szemben ez kifejezetten magas, egyedül Törökország és Szlovákia fejlődött dinamikusabban. A kontinens így továbbra is „fékezett habzású” lendületet mutat, alacsony növekedésű piac, alig kimutatható emelkedéssel. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen „Growth Reporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.

Jelentősen átrendeződtek a fogyasztók vásárlási preferenciái 2016-ban. Az árszegmensek tekintetében a top 10 élelmiszer és vegyi áru termékkategóriában egyre nő a prémium termékek iránti kereslet, világít rá a Nielsen kiskereskedelmi indexe. A prémium élelmiszerek értékbeli forgalma 11%-kal, míg a háztartási vegyi áruk forgalma 9%-kal nőtt 2015-tel összevetve. Legdinamikusabban, 34%-kal a prémium gyümölcslevek iránti kereslet emelkedett tavaly.

Az Egyesült Királyság áll a nemzetközi kiskereskedelmi láncok európai terjeszkedési terveinek élén 2017-ben: 65 százalékuk a szigetországot jelölte meg legfontosabb piacaként. Magyarországot a láncok 19 százaléka választja, ezzel a spanyol és holland piaccal a magyar az ötödik a terjeszkedni kívánó kiskereskedők listáján a CBRE legfrissebb kutatása szerint.

Idén a magyar gazdasági növekedés – mindenekelőtt az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően – 2%-ról 3,2%-ra gyorsul. A beruházások a tavalyi 20%-os visszaesés után 8%-kal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2%-ról 5%-ra emelkedik. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar lesz, de a mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – feltehetőleg minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben - az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében - nem várható érdemi javulás.

Mégsem nyújtja be a kormány a kereskedelmi törvény módosítását. Azt, ami gyakorlatilag visszahozná a vasárnapi boltzárat és kötelezővé tenné újabb alkalmazottak felvételét.

A kötelező létszám előírása a kiskereskedelemben egy újabb adó lenne - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kedden, a sajtóban megjelent kormányzati kereskedelempolitikai javaslatokra reagálva - írja az MTI.

A játékkereskedők számára a második legfontosabb időszak az évben a húsvét, akár az éves forgalom 15%-a is bejöhet ilyenkor. A többség 4-5000 forintot költ ilyenkor játékra.

Visszatért a kiskereskedelmet sújtó, egy hónapja napvilágot látott javaslatcsomag. Az új verzió szerint korlátoznák a kiskereskedelmi láncok reklámköltését, betiltanák az ingyenes reklámújságokat, csendben visszahoznák a vasárnapi zárva tartást és kötelező létszámbővítést – vagy helyette büntetőadót vezetnének be a legújabb, kiskereskedelmi láncokat sújtó törvénytervezet szerint. A javaslatok egy része mérettől függetlenül minden boltost érint.

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,0 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 1,2 százalékkal nőtt februárban az előző év azonos időszakához képest - jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez minden várakozást alulmúlt.

Mégsem gondolja komolyan a kormány a néhány napja kiszivárgott, a kiskereskedelmi láncok terheinek növeléséről szóló, nagy visszhangot kiváltó javaslatot? Most úgy néz ki, még az is lehet, hogy elfelejthetjük az egészet.

Ahelyett, hogy a házhoz szállítási szolgáltatásokat díjjal sújtanák, inkább segítsék az elterjesztését – javasolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írt levelében a Levegő Munkacsoport.

A kormány a tervezett, egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos legújabb intézkedéseket a szakmai szervezeteket bevonása nélkül készítette elő – olvasható az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében. Az OKSZ megítélése szerint ennek következményeként olyan intézkedéscsomagot készítettek elő, ami fékezi a kereskedelem egészének – így a kisvállalkozásoknak is – a további fejlődését, a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.

Újabb sarcot tervez kivetni a kormány a kiskereskedelmi áruházláncokra. A múlt héten felmerült ötletek mellett a most kiszivárgott terv szerint a házhoz szállítást adóztatnák meg környezetvédelmi okokra hivatkozva – ami totális nonszensz.

Durva és indokolatlan beavatkozásnak nevezte a Magyar Reklámszövetség a tervet, hogy maximalizálnák, mennyit költhetnek reklámra a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek. A szakmai szervezet szerint a gazdaságnak és a kisboltoknak is rossz lenne a korlátozás.

Újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok életét megnehezítő javaslatcsomag került a kormány el az Index információi szerint. Az élelmiszerbotrányra hivatkozva húszmilliárdos parkolódíjat, korlátozott reklámozási lehetőséget és kötelező munkaerő felvételt írnának elő.

Januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,7, naptárhatástól megtisztítva 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Kétszer annyit költöttünk el idén Valentin-napi ajándékokra, mint az ezt megelőző években – derül ki a Pénzcentrum vizsgálatából, pedig az esetek többségében, mint karácsonykor, most is az utolsó pillanatokra hagytuk a bevásárlást.

A kormányzati ösztönzők hatására növekedhet az építőipar, amiben az uniós források is segíthetnek. Az alapanyag drágul, de a vevők többet is várnak el.

Fokozódik a verseny a magyar kereskedelemben, az érdekelt vállalkozások pedig a fejlesztések felé nyitnak: a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ugyanis tavaly 121 milliárd forint értékben vállalt kezességet a kis- és nagykereskedelmi cégek által felvett hitelekhez, ami 26 százalékos növekedést jelent éves szinten. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a következő időszakban még nagyobb lesz a kereslet a garanciakonstrukciók iránt, nem csak a kereskedelemben, hanem a többi ágazatban, például a mezőgazdaságban vagy éppen az építőiparban.

Elmaradt a várakozásoktól a kiskereskedelmi forgalom növekedése a karácsonyi szezonban: a tisztított adat 3,2 százalék volt szemben a novemberi 4,5 százalékkal. Elemzők szerint a szokatlanul hideg december miatt vásároltunk kevesebbet, de az sem lehetetlen, hogy inkább lakásra gyűjt a magyar.

A Magyar Pékszövetség elkerülhetetlennek tartja a kenyér árának emelését, a sütőipar helyzetének javítását célzó tárgyalásokra nyitottak a kiskereskedelmi láncok - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely megbeszélést szervezett a sütőipar szereplői számára.

Hamarosan húsz szálból álló cigarettacsomagok váltják fel a trafikokban az eddigi 19 szálas dobozokat, az árak alakulásáról a gyártók döntenek – olvasható a Magyar Idők pénteki számában.

25 ezer forinttal emelkedett 2016-ban, év közben a bolti dolgozók keresete, de a létszám nem ugrott meg. A karácsony előtt sem enyhült a létszámhiány. A 2017. évi nagyobb minimálbért pedig sok kisbolt nem tudja majd kifizetni.

Attól még, hogy egy krumpli nem az előírt formájú, vagy méretű, vagy a répa ölt szokatlan jelleget, az íze tökéletes. Egy hazai áruházlánc vezetésével nálunk is bevezetik azt az értékesítési formát, hogy a szépséghibás termékeket nem a szemétbe dobják, hanem olcsóbban adják a vásárlóknak.

A hidegben kevesebbet járunk boltba. Hóesés után és a nagyobb mínuszokban népszerűbb a sarki fűszeres. Jól fogy az alkohol és a hősugárzó. A fagy az élelmiszerek kereskedelmének is árthat.

Emelhetik a tojás árát a hazai termelők, a madárinfluenza miatt ugyanis egyre szűkebb a kínálat a piacon, sőt időszakos tojáshiány is kialakulhat - olvasható a Magyar Idők keddi számában.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nehéz helyzetbe hozza a kisboltokat, akik így kénytelenek a költségcsökkentés eszközeihez nyúlni, hogy a víz felett maradjanak. Jöhet az önkiszolgáló boltok aranykora, a részmunkaidős foglalkoztatás, nagyi pedig ismét beállhat a pult mögé.

Étteremben száz magyar közül tizennyolcan esznek hetenként legalább egyszer vagy többször. Száz fogyasztóból további tizenhárom havonta kétszer-háromszor étkezik otthonán kívül, tizenkettő pedig egyszer. Így a vendéglátóhelyek komoly versenyt támasztanak az élelmiszer-kiskereskedőknek és gyártóknak a fogyasztók „gyomor részesedéséért” és pénzéért folyó versenyben. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen hatvanegy országban, köztük Magyarországon végzett felmérése.

Egy online felületen bárki véleményt nyilváníthat, hogy hol, milyen szolgáltatásokra, üzletekre lenne szükség. Az emberek pedig szavaztak: az Országház közelébe például állatorvost szeretnének, de egy halkereskedés is jól jönne szerintük.

A kiskereskedelmi forgalom további növekedésére számítanak elemzők a reálbérek jelentős emelkedése és a foglalkoztatás bővülése miatt. A KSH első becslései szerint novemberben szépen nőtt a kiskereskedelmi forgalom, köszönhetően a korán induló karácsonyi szezonnak.

Idén év elejétől a vásárlók panaszaikkal a járási hivatalokhoz fordulhatnak. A járási hivatalok erre felkészültek, a boltosoknak azonban van némi lemaradásuk. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot kár keresni, a kormányhivatalokat sem érdemes.

Kis mértékben, de megnőtt tavalyhoz képest a háztartások ünnepi költségvetése. Minden tizedik magyar számára anyagilag megterhelő volt a karácsonyi időszak, a válaszadók 78%-a szerint emiatt azonban nem jár majd lemondásokkal az újév.