Az európai gazdaság komoly változásoknak néz elébe részben a Brexit, részben pedig a különböző gazdasági és politikai nehézségek miatt. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem feltételeinek jövőbeli alakulása körül fennálló bizonytalanság szintén aggodalomra ad okot annak az európai exportra gyakorolt hatása miatt.
Ahogy a korábbi években is, a GfK Geomarketing megoldásban jártas szakértői idén is átfogóan elemezték az európai kiskereskedelem aktuális helyzetét és várható alakulását a fő kiskereskedelmi mutatószámok mentén. A GfK ingyenesen letölthető „A kiskereskedelem helyzete Európában 2018” c. kiadványának 32 európai tagállamban látható trendekről szóló elemzése és a 2018. évre vonatkozó előrejelzése iránymutatásul szolgálhat úgy a kiskereskedők, mint a beruházók és projektfejlesztők számára.
„Valamennyi európai ország képes volt profitálni a 2017. évi gazdasági növekedésből” – állapítja meg Dr. Johannes Schamel, az elemzés vezetője, a GfK kiskereskedelmi szakértője. „Összességében 2018-ra a hagyományos offline kiskereskedelem további növekedését valószínűsítjük Európában, azzal együtt, hogy a forgalom bővülése és az áremelkedés egyes országokban várhatóan kioltják majd egymás hatását.”
A vásárlóerő 2017-ben Nagy-Britannia kivételével minden európai országban emelkedő tendenciát mutat.
A keresletnövekedés kiegyenlítette a bolti kiskereskedelem online kereskedelem miatt elszenvedett piaci részesedésveszteségét. A GfK robusztus növekedést jósol Bulgáriában (+5,3 százalék), Magyarországon (+6,0 százalék), a Cseh Köztársaságban (+6,5 százalék) és Romániában (+7,5 százalék).
A fogyasztók sok, az elmúlt években deflációval küzdő kelet-európai országban újra mélyebben kellett, hogy a pénztárcájukba nyúljanak különböző árucikkek vásárláskor. Az EKB-nak az alapkamat 2019-ig változatlanul hagyásáról szóló bejelentésére tekintettel a GfK 2018-ban a kiskereskedelem 2017. évihez hasonló alakulását és az árak 1,9 százalékos emelkedésére számít.
2017-ben a vizsgált európai országokban az abszolút eladótér növekedett. A Benelux országok lakosai (1,48-1,64 m2) számára kétszer akkora kiskereskedelmi eladótér áll rendelkezésre mint Románia lakosai számára (0,72 m2).
Magyarországon a megszorító tervezési szabályozás és a kiskereskedelemben terjedő protekcionista szemlélet lelassította a nemzetközi kiskereskedelmi szereplők terjeszkedését.Ennek eredményeként csak korlátozott mértékűnek mondható a nagy alapterületű eladótér fejlesztés. A kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedése ugyanakkor növelte az eladótér-termelékenységet, amely az elmúlt év során 6,9 százalékkal 2.997 euro/ m2-re emelkedett. Az eladótér termelékenységének dinamikus növekedése bizonyos mértékig más kelet-európai országokban is ellensúlyozta a meglehetősen zsúfolt kereskedelmiingatlan-piacon egyre növekvő bérleti költségeket.
