Több év után megtorpant a működő cégek számának csökkenése - derül ki a Bisnode Magyarország Kft. elemzéséből. Bár még mindig kevesebb működő cég van Magyarországon, mint egy évvel korábban, a változás már 1 százalék alatt maradt, sőt az elmúlt negyedévben már minimális emelkedés is tapasztalható.

A jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése lesz a hét fontos eseménye, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztat az államháztartás május végi helyzetéről, emellett kereseti és kiskereskedelmi statisztika is megjelenik.

Az online kiskereskedőknek meg kell érteniük vásárlóik „digitális DNS-ét”, ha versenyképesek akarnak maradni – állítja a Roland Berger új tanulmánya. A fogyasztók ott szeretnek vásárolni, ahol személyre szabott termékajánlásokat kapnak, ezért a kereskedőknek tisztában kell lenniük a fogyasztói preferenciákkal. Ezek megértéséhez a közösségi média ad elképesztő segítséget.

Az ipar és a szolgáltatások húzták a növekedést az első negyedévben, 1,6, illetve 1,7 százalékponttal járultak hozzá a bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékos éves emelkedéséhez – kommentálták a friss statisztikai adatokat az MTI-nek szerdán nyilatkozó elemzők.

A pünkösdi ünnepet követő négynapos munkahéten megjelenő makrogazdasági adatok közül az inflációs és az államháztartási adatok számíthatnak a legnagyobb figyelemre, ezen kívül kiskereskedelmi, ipari és külkereskedelmi statisztikák is napvilágot látnak.

Idén az első negyedévben a magyar GDP 4,1 százalékkal, a vártnál gyorsabban bővült, ezért a a GKI Gazdaságkutató Zrt. már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, és legalább 3,5 százalékos éves növekedésre számít legfrissebb havi prognózis szerint.

2017 első negyedévében a magyar GDP 4,1%-kal, a vártnál gyorsabban bővült. Ezért a GKI már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, s legalább 3,5%-os éves növekedésre számít. Az építőipar és az ipar eddig a korábban gondoltnál gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült. Ez utóbbi különösen a rendkívül gyors béremelkedés fényében meglepő.

Esett a foglalkoztatottak száma a kisboltosoknál: sokan nem bírják a kötelező béremelés jelentette terheket és a munkaerőhiány okozta keményebb bérversenyt. Hét-nyolcezr fő is lehet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése.

Értékben 3,4 százalékkal nőtt a magyarországi kiskereskedelem forgalma 2017 első negyedéve során az előző év azonos időszakához képest a Nielsen által mért élelmiszer- és vegyiáru-piacon. Az európai 0,2%-os első negyedévi átlaggal szemben ez kifejezetten magas, egyedül Törökország és Szlovákia fejlődött dinamikusabban. A kontinens így továbbra is „fékezett habzású” lendületet mutat, alacsony növekedésű piac, alig kimutatható emelkedéssel. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen „Growth Reporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.

Jelentősen átrendeződtek a fogyasztók vásárlási preferenciái 2016-ban. Az árszegmensek tekintetében a top 10 élelmiszer és vegyi áru termékkategóriában egyre nő a prémium termékek iránti kereslet, világít rá a Nielsen kiskereskedelmi indexe. A prémium élelmiszerek értékbeli forgalma 11%-kal, míg a háztartási vegyi áruk forgalma 9%-kal nőtt 2015-tel összevetve. Legdinamikusabban, 34%-kal a prémium gyümölcslevek iránti kereslet emelkedett tavaly.

Az Egyesült Királyság áll a nemzetközi kiskereskedelmi láncok európai terjeszkedési terveinek élén 2017-ben: 65 százalékuk a szigetországot jelölte meg legfontosabb piacaként. Magyarországot a láncok 19 százaléka választja, ezzel a spanyol és holland piaccal a magyar az ötödik a terjeszkedni kívánó kiskereskedők listáján a CBRE legfrissebb kutatása szerint.

Idén a magyar gazdasági növekedés – mindenekelőtt az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően – 2%-ról 3,2%-ra gyorsul. A beruházások a tavalyi 20%-os visszaesés után 8%-kal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2%-ról 5%-ra emelkedik. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar lesz, de a mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – feltehetőleg minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben - az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében - nem várható érdemi javulás.

Mégsem nyújtja be a kormány a kereskedelmi törvény módosítását. Azt, ami gyakorlatilag visszahozná a vasárnapi boltzárat és kötelezővé tenné újabb alkalmazottak felvételét.

A kötelező létszám előírása a kiskereskedelemben egy újabb adó lenne - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kedden, a sajtóban megjelent kormányzati kereskedelempolitikai javaslatokra reagálva - írja az MTI.

A játékkereskedők számára a második legfontosabb időszak az évben a húsvét, akár az éves forgalom 15%-a is bejöhet ilyenkor. A többség 4-5000 forintot költ ilyenkor játékra.

Visszatért a kiskereskedelmet sújtó, egy hónapja napvilágot látott javaslatcsomag. Az új verzió szerint korlátoznák a kiskereskedelmi láncok reklámköltését, betiltanák az ingyenes reklámújságokat, csendben visszahoznák a vasárnapi zárva tartást és kötelező létszámbővítést – vagy helyette büntetőadót vezetnének be a legújabb, kiskereskedelmi láncokat sújtó törvénytervezet szerint. A javaslatok egy része mérettől függetlenül minden boltost érint.

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,0 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 1,2 százalékkal nőtt februárban az előző év azonos időszakához képest - jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez minden várakozást alulmúlt.

Mégsem gondolja komolyan a kormány a néhány napja kiszivárgott, a kiskereskedelmi láncok terheinek növeléséről szóló, nagy visszhangot kiváltó javaslatot? Most úgy néz ki, még az is lehet, hogy elfelejthetjük az egészet.

Ahelyett, hogy a házhoz szállítási szolgáltatásokat díjjal sújtanák, inkább segítsék az elterjesztését – javasolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írt levelében a Levegő Munkacsoport.

A kormány a tervezett, egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos legújabb intézkedéseket a szakmai szervezeteket bevonása nélkül készítette elő – olvasható az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében. Az OKSZ megítélése szerint ennek következményeként olyan intézkedéscsomagot készítettek elő, ami fékezi a kereskedelem egészének – így a kisvállalkozásoknak is – a további fejlődését, a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.

Újabb sarcot tervez kivetni a kormány a kiskereskedelmi áruházláncokra. A múlt héten felmerült ötletek mellett a most kiszivárgott terv szerint a házhoz szállítást adóztatnák meg környezetvédelmi okokra hivatkozva – ami totális nonszensz.

Durva és indokolatlan beavatkozásnak nevezte a Magyar Reklámszövetség a tervet, hogy maximalizálnák, mennyit költhetnek reklámra a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek. A szakmai szervezet szerint a gazdaságnak és a kisboltoknak is rossz lenne a korlátozás.

Újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok életét megnehezítő javaslatcsomag került a kormány el az Index információi szerint. Az élelmiszerbotrányra hivatkozva húszmilliárdos parkolódíjat, korlátozott reklámozási lehetőséget és kötelező munkaerő felvételt írnának elő.

Januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,7, naptárhatástól megtisztítva 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Kétszer annyit költöttünk el idén Valentin-napi ajándékokra, mint az ezt megelőző években – derül ki a Pénzcentrum vizsgálatából, pedig az esetek többségében, mint karácsonykor, most is az utolsó pillanatokra hagytuk a bevásárlást.

A kormányzati ösztönzők hatására növekedhet az építőipar, amiben az uniós források is segíthetnek. Az alapanyag drágul, de a vevők többet is várnak el.

Fokozódik a verseny a magyar kereskedelemben, az érdekelt vállalkozások pedig a fejlesztések felé nyitnak: a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ugyanis tavaly 121 milliárd forint értékben vállalt kezességet a kis- és nagykereskedelmi cégek által felvett hitelekhez, ami 26 százalékos növekedést jelent éves szinten. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a következő időszakban még nagyobb lesz a kereslet a garanciakonstrukciók iránt, nem csak a kereskedelemben, hanem a többi ágazatban, például a mezőgazdaságban vagy éppen az építőiparban.

Elmaradt a várakozásoktól a kiskereskedelmi forgalom növekedése a karácsonyi szezonban: a tisztított adat 3,2 százalék volt szemben a novemberi 4,5 százalékkal. Elemzők szerint a szokatlanul hideg december miatt vásároltunk kevesebbet, de az sem lehetetlen, hogy inkább lakásra gyűjt a magyar.

A Magyar Pékszövetség elkerülhetetlennek tartja a kenyér árának emelését, a sütőipar helyzetének javítását célzó tárgyalásokra nyitottak a kiskereskedelmi láncok - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely megbeszélést szervezett a sütőipar szereplői számára.

Hamarosan húsz szálból álló cigarettacsomagok váltják fel a trafikokban az eddigi 19 szálas dobozokat, az árak alakulásáról a gyártók döntenek – olvasható a Magyar Idők pénteki számában.

25 ezer forinttal emelkedett 2016-ban, év közben a bolti dolgozók keresete, de a létszám nem ugrott meg. A karácsony előtt sem enyhült a létszámhiány. A 2017. évi nagyobb minimálbért pedig sok kisbolt nem tudja majd kifizetni.

Attól még, hogy egy krumpli nem az előírt formájú, vagy méretű, vagy a répa ölt szokatlan jelleget, az íze tökéletes. Egy hazai áruházlánc vezetésével nálunk is bevezetik azt az értékesítési formát, hogy a szépséghibás termékeket nem a szemétbe dobják, hanem olcsóbban adják a vásárlóknak.

A hidegben kevesebbet járunk boltba. Hóesés után és a nagyobb mínuszokban népszerűbb a sarki fűszeres. Jól fogy az alkohol és a hősugárzó. A fagy az élelmiszerek kereskedelmének is árthat.

Emelhetik a tojás árát a hazai termelők, a madárinfluenza miatt ugyanis egyre szűkebb a kínálat a piacon, sőt időszakos tojáshiány is kialakulhat - olvasható a Magyar Idők keddi számában.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nehéz helyzetbe hozza a kisboltokat, akik így kénytelenek a költségcsökkentés eszközeihez nyúlni, hogy a víz felett maradjanak. Jöhet az önkiszolgáló boltok aranykora, a részmunkaidős foglalkoztatás, nagyi pedig ismét beállhat a pult mögé.

Étteremben száz magyar közül tizennyolcan esznek hetenként legalább egyszer vagy többször. Száz fogyasztóból további tizenhárom havonta kétszer-háromszor étkezik otthonán kívül, tizenkettő pedig egyszer. Így a vendéglátóhelyek komoly versenyt támasztanak az élelmiszer-kiskereskedőknek és gyártóknak a fogyasztók „gyomor részesedéséért” és pénzéért folyó versenyben. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen hatvanegy országban, köztük Magyarországon végzett felmérése.

Egy online felületen bárki véleményt nyilváníthat, hogy hol, milyen szolgáltatásokra, üzletekre lenne szükség. Az emberek pedig szavaztak: az Országház közelébe például állatorvost szeretnének, de egy halkereskedés is jól jönne szerintük.

A kiskereskedelmi forgalom további növekedésére számítanak elemzők a reálbérek jelentős emelkedése és a foglalkoztatás bővülése miatt. A KSH első becslései szerint novemberben szépen nőtt a kiskereskedelmi forgalom, köszönhetően a korán induló karácsonyi szezonnak.

Idén év elejétől a vásárlók panaszaikkal a járási hivatalokhoz fordulhatnak. A járási hivatalok erre felkészültek, a boltosoknak azonban van némi lemaradásuk. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot kár keresni, a kormányhivatalokat sem érdemes.

Kis mértékben, de megnőtt tavalyhoz képest a háztartások ünnepi költségvetése. Minden tizedik magyar számára anyagilag megterhelő volt a karácsonyi időszak, a válaszadók 78%-a szerint emiatt azonban nem jár majd lemondásokkal az újév.

A friss tej, a tojás és a baromfihús áfájának csökkentése egy hosszabb folyamat, az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adója mérséklésének része. Az áfacsökkentés a jövőben érintheti például a halat, a zöldséget és a gyümölcsöt, vagy a kenyeret is.

A jövedéki törvény január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a dohánygyártmányok adójegyéről lekerül a kiskereskedelmi eladási ár, így azok csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett áron lesznek értékesíthetők.

Változatlanul egyre többen élnek az internet nyújtotta lehetőségekkel, és szerzik be a karácsonyi ajándékokat a világhálóról. A növekvő népszerűségnek köszönhetően az online kereskedelemmel foglalkozó cégek bevétele egyötödével lett magasabb 2015-ben. Persze a forgalom nem minden, a piaci szereplők közel harminc százaléka – köztük a legnagyobbak is – veszteségesen működnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017. december 31-ig meghosszabbította a 2015 előtt kibocsátott 20 ezer forintosok bevonásának határnapját, így a régi címletekkel ez év végéig lehet fizetni - hívta fel a figyelmet az MNB.

A készpénz az az ajándék, amelynek a legtöbben örülnének karácsonyra, de a többség várhatóan szépségápolási terméket kap majd – derül ki a CIB Bank kutatásából. Ugyanakkor a felmérés eredménye szerint egyértelműen a családi együttlét a legfontosabb értéke az ünnepnek, amelyre a válaszadók nagyobb része időben elkezdi a készülődést.

Ebben az időszakban felpörög az online értékesítés, a vásárlók csaknem fele elsősorban ajándékutalványt szeretne kapni, másodsorban utazást vagy valamilyen szórakozással kapcsolatos élményt, harmadsorban pedig tárgyi ajándékot.

A karácsony az év legszebb időszaka, ám azt, hogy az ünnepi asztalnál már minden tökéletes legyen, gondos készülődés előzi meg. Az ajándékozás is szerves része az ünnepnek, ezért fontos tudni, hogy mi jellemzi ma a karácsonyi vásárlást és bizony meglepő eredmények születtek.

Fájni fog, de nagyon. Mármint a kötelező béremelés. Legnagyobb bajban az élelmiszerboltok lesznek a blokkk.hu elemzése szerint, mivel ott a legkisebbek a keresetek. Gyorsulni fog a boltbezárás is.