A boltos kiskereskedelem alaposan megugrott az elmúlt öt esztendőben, írja a Blokkk.com. Míg 2013-ban nyolc és félezermilliárd forintot, öt évvel később, 2017-ben már tízezer-négyszázmilliárd forintot hagytak a vásárlók pénztárakban, azaz ötödével többet cipekedtek haza a vásárlók 2017-ben, mint öt éve.
A leggyorsabb tempóban a különféle iparcikkes vásárlások növekedtek az elmúlt években. Az iparcikkboltok forgalmát nézve 30 százalék feletti volt a bővülés együttes üteme öt év alatt (volumenben, mennyiségben, bár itt jelentősebb árváltozás összességében nem volt). Ehhez képest az élelmiszerboltok bevételének növekedési üteme ettől azért messze elmaradt. A dohányforgalmat nem számolva itt a forgalombővülés üteme (mennyiségben számolva) 15 százalékos nagyságrend körül mozgott, tehát fele volt az iparcikkes piac térnyerésének.
Az tartós fogyasztási cikkek piacán belül is voltak persze jókora különbségek, kisebb-nagyobb hullámvölgyek. A ruházati piac másfélszeresére nőtt, miközben a bútorok, műszaki cikkek vásárlása 10 százalékos nagyságrendben bővült. Ennek oka,hogy a nagyobb értékű tartós javak vásárlása lényegében az elmúlt két esztendőben indult számottevő mértékű növekedésnek. De hát az illatszerboltok sem panaszkodhatnak a 40 százalékos növekedésre, a számítástechnikai piac pedig az elmúlt három esztendőben tudott rátenni egy lapáttal, összességében negyedével lett nagyobb.
Természetesen változott a boltos költekezés szerkezete is. Az élelmiszerboltok forgalmát – a dohánytermékeket nem számítva, mert azok eladása ma már a trafikok dolga – az iparcikkes boltok értékesítésével összevetve kirajzolódik az új leosztás, azaz átrendeződés. Kizárólag ezt a két boltcsoportot nézve kitűnik, hogy míg 2013-ban az élelmiszerboltok részesedése 54 százalékos volt ebben a körben, addig 2017-ben már csak 51 százalék. Ennek alapján feltételezhető, hogy nagyon rövid időn belül többet fognak költeni a vásárlók a különböző iparcikkes boltokban, mint az élelmiszerüzletekben.
Magyarországon egyébként az előbbi összehasonlítástól eltérve csak az egyes termékcsoportokat nézve (és nem a bolttípusokat) a kiskereskedelmi forgalmon belül már élesebb különbség rajzolódik ki. Élelmiszerféleségekre háromezer-ötszázmilliárd forintot költenek a családok, iparcikkekre pedig – mindegy, hogy hol vették – négyezer-négyszázmilliárdot. Ebben a viszonylatban egyértelmű, hogy az élelmiszerek és az iparcikkek vásárlását összemérve utóbbira megy el több pénz.
