A vártnál nehezebb év következhet a magyar gazdaságban – legalábbis ez derül ki a decemberben közzétett gazdasági előrejelzésekből és statisztikákból. Az uniós forrásokból finanszírozott beruházások kifulladása és a munkaerő elvándorlása miatt ugyanis lassulhat a növekedés, lemaradunk régiós versenytársainktól. A cégek azonban optimisták, a munkavállalók is azok lehetnek, tovább növekednek ugyanis a fizetések.

A PwC közgazdászai a decemberi gazdasági elemzésükben megvizsgálták hogyan alakulnak a fogyasztói költések az ünnepek előtt. A legtöbb nyugati gazdaságban az évi növekedési ráta reálértéken 2-4% között mozog, ami a kiskereskedők és a vállalkozások számára kedvező hír.

Hét százalékkal nőtt a háztartási vegyi áruk forgalma az idén, a tusfürdők, papírzsebkendők és öblítők forgalma viszont kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el. A legtöbbet Budapesten és a keleti országrészben emelkedett a vásárlások értéke.

Az OKSZ legfrissebb felmérése szerint továbbra is erős forgalomfelfutással lehet számolni az év utolsó hónapjában, ezen belül pedig legnagyobb mértékben a december 12-20. közötti időszakban emelkedik a családi költekezés értéke.

A január 1-jétől hatályba lépő 15 százalékos új személyi jövedelemadó (szja) kulcs körülbelül 120 milliárd forintot hagy a magyar adózóknál, és arra lehet számítani, hogy ennek nagyobb részét fogyasztásra költik.

Az év hátralévő részében tovább növekedhet a kiskereskedelmi forgalom az elemzők szerint. A következő években a hiteltörlesztések kiszámíthatóvá válása is elősegítheti a lakossági fogyasztás élénkülését – az is belekerül a kosárba, amire eddig nem volt pénz.

Az üzemanyagpiacokon a benzin ára a hét négy napján stagnált, majd péntekre kilőtt. A gázolaj ára a hét folyamán lassan csökkent, ezért a szerdán bejelentett áremelés után a benzinnél további 3-4 forintos emelés várható, a gázolajnál pedig 2-3 forintos csökkentés lehetséges.

11 éve nem volt olyan alacsony szinten a magyar lakosság eladósodottsága, mint most, a magyar hitelállomány 29 százalékkal marad el a régiós átlagtól – derül ki a Bankmonitor.hu elemzéséből. Az alacsony számok oka, hogy a devizahitel-sokk továbbra is érezteti még a hatását a lakossági hitelezésben, miatta ugyanis a lakosság inkább megtakarít, mintsem, hogy hitelt vegyen fel. Nagy változás rövidtávon aligha várható, ám középtávon már lehet számítani a hitelezés lassú bővülésére. A túlzott eladósodás ma és a közeljövőben azonban nem reális veszély, hiszen az állami szabályozás is gyökeresen megváltozott az elmúlt években, a fair bankrendszer keretében bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlet, valamint a hitelfedezeti mutató minden bizonnyal gátat szab majd az átgondolatlan hitelfelvételnek.

Óriási a szakadék Európa északi-nyugati és déli-keleti fele között a vásárlóerő tekintetében. Hazánkban viszont az elmúlt évben enyhén mérséklődtek az országon belüli eltérések – derül ki a GFK Vásárlóerő tanulmányából.

A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog. Az I. negyedévi 3,6 százalékos növekedést a II. negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak. A tavalyi 3,6 százalék után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében.

Több mint 1000 milliárd forint forgalmat ért el az élelmiszerek kiskereskedelme 2014. december-2015. július között a Nielsen által mért kilencven termék kategóriából; 4 százalékkal többet, mint az előző évi hasonló időszak során. Mennyiséget tekintve 3 százalékkal emelkedett a bolti eladás.

Bár a helyi kereskedők egy része tagadja, hogy a hetek óta a Keleti pályaudvarnál táborozó menekülteknek köszönhetően ideiglenesen fellendült a forgalmuk, mikor a helyszínen jártunk, azt tapasztaltuk, hogy nagyon is sokan vásárolnak a még megmaradt pénzükből. Sok üzlet esténként szétosztja az aznap megmaradt készletet. Egyvalamiben mindenki egyetért: a pályaudvaron uralkodó helyzet tarthatatlan, hiszen hatalmas a szemét és igencsak lepukkant a nemrég frissen átadott aluljáró.

A vártnál gyorsabban nőtt júliusban a kiskereskedelmi forgalom a gazdasági elemzők szerint, elmúlt a vasárnapi zárvatartás okozta sokk, és a munkaerőpiac javulásával az emberek kedve is megjött a fogyasztáshoz.

Háztartási vegyi áruval és kozmetikummal az idei első félévben a kiskereskedelem közel 170 milliárd forint forgalmat ért el, ami 6 százalékkal több, mint tavaly január-június között. Mennyiséget tekintve nem változott az átlagos bolti eladás. Többek között ezt állapítja meg a hetven kategóriát mérő Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat Kiskereskedelmi Indexe.

Az utolsó nyári hónap elején jelentősen megnőtt az eladott tévékészülékek száma, míg a klímaberendezések eladása valóságos repülőrajtot vett – tájékoztatott az eMAG.

2015 második negyedévében a tartós műszaki cikkek értékesítése 4,9 százalékos növekedést ért el 2014 azonos időszakához viszonyítva. A növekedés motorját főként a telekommunikáció, valamint a háztartási kis- és nagygépek szektora jelentette, miközben tovább csökkent a fotócikkek, irodaeszközök és az információs technológiai termékek piaca. Jelentős sportesemény hiányában a szórakoztató elektronikai szegmens sem kapott új lendületet – derül ki a GFK legutóbbi tanulmányából.

A júniusi tendenciák alapján folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése a következő hónapokban – vélekednek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatairól az elemzők, akik ugyanakkor eltérően ítélik meg a növekedés mértékét.

Az elmúlt években elhalasztott vásárlások növelték a kiskereskedelmi forgalmat az elemzők szerint, a vártnál gyengébb élelmiszerforgalom pedig a vasárnapi boltbezárások eredménye. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2015 májusában a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a KSH szerint.

A GDP 2015-ben továbbra is lendületesen, 3,3 százalékkal növekedhet Magyarországon. A gyengébb első negyedév ellenére minimálisan tovább bővülhetnek a nemzetgazdasági beruházások, de a következő negyedévekben egyre inkább a magánfogyasztás lesz a belső felhasználás fő hajtómotorja – vélekedik előrejelzésében a TakarékBank.

Az idei év egészében is 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedést várnak banki elemzők, a növekedés motorja az ipar, amelyben a következő hónapokban is folytatódhat a bővülés, köszönhetően a járműgyártásnak.

Bár a vasárnapi zárva tartás okozhat átmeneti kilengéseket a kiskereskedelmi forgalomban, ezt az elkölthető jövedelem érdemi növekedése teljes mértékben ellensúlyozhatja.

A Nemzetközi Valutaalap szerint a vártnál gyorsabb ütemben bővülhet a magyar GDP, elemzők szerint pedig a fogyasztási kilátások az egész régióban kimondottan rózsásak. A fellendülésre az igazi veszélyt a görögök jelentik.

Nem változtatott idei növekedési előrejelzésén a GKI Gazdaságkutató Zrt.: a tavalyinál lassabb, 2 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést vár, és azzal számol, hogy a hitelminősítők fokozatosan felminősítik Magyarországot.

A K&H Bank vezető elemzője és az Erste Bank elemzői 2,5, az ING szakértője 2,8 százalék körüli bruttó hazai termék (GDP) növekedést vár idén, a tavalyi adatokkal kapcsolatban pedig kiemelték: elsősorban a beruházások, az ipar és a szolgáltatások húzták a bővülést.

Jelentősen bővült a kiskereskedelmi forgalom januárban, ami a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedését elemzők szerint. Az adatokból látszik, hogy a magyarok már nem csak arra költenek, amire feltétlenül szükségük van.

Az idei évben szűk a költségvetési mozgástér, mivel alig-alig csökkent az államadósság, de az olajár csökkenése miatti alacsony infláció, valamint a devizahitelesek terheinek csökkenése következtében gyorsul a fogyasztás bővülése.

Jót tesznek a fogyasztásnak a devizahiteles elszámolások, de az egyszeri hatások nélkül is tovább folytatódhat idén a reálbérek emelkedése Magyarországon elemzők szerint. Tavaly három százalékkal ért többet a fizetésünk.

Magyarországon az európai átlagnál nagyobb reálbér-növekedés várható idén. Átlagosan 2,6 százalékos fizetésemelés várható Magyarországon 2015-ben, ami a rendkívül alacsony, 0,3 százalékosnak ígérkező infláció mellett 2,3 százalékos reálbér növekedés lehet.

Továbbra is kiemelkedően magas a hazai külkereskedelem többlete elemzők szerint, akik az import élénkülésére számítanak az idén, a fogyasztás és a beruházások bővülésével.

Az idén is fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom tavaly regisztrált növekedési üteme az ING és a K&H elemzői szerint, akik úgy vélik, hogy tavaly év végén a bértömeg növekedés mellett a magas szinten lévő lakossági bizalom húzta a forgalmat.

A magyarok harmada novemberben kezdi el a karácsonyi ajándékok beszerzését, és átlagosan 7 személyt ajándékoznak meg, karácsonyi ajándékra háztartásonként átlagosan 67 ezer forintot költenek, míg további közel 45 ezer forintot az ünnephez kapcsolódó egyéb kiadásokra.

Az európai vásárlóerő 2 százalékkal emelkedett 2014-ben. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll, megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát. A hazai háztartások az uniós átlag 37 százalékával gazdálkodhatnak.

Szakértők szerint a kiskereskedelmi forgalom a vártnál nagyobb mértékben nőtt augusztusban, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az év hátralévő hónapjaiban 2-3 százalékos, éves átlagban pedig 3 százalékos emelkedésre számít.

A legtöbbet a pénzügyi szektorban keresnek a munkavállalót, a legkevesebbet a szociális ellátásban és az egészségügyben. Az alacsony inflációnak köszönhetően folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon, ami támogatja a fogyasztás bővülését az idei évben.

Megugrott a fogyasztás: nemcsak televízióra és hi-fire, hanem táblagépekre, okostelefonokra is többet költöttek a magyarok idén a futball-világbajnokság alatt, mint 2013 karácsonyán.

Sörből 8, sós rágcsálnivalóból 6 százalékkal vásároltak kevesebbet a magyar háztartások a 2013 február óta eltelt egy évben az előző év azonos időszakával összehasonlítva.

A tavalyi év utolsó időszakában a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe változatlan maradt az őszi értékhez képest. A fogyasztói várakozások mérséklődését hozta a megkérdezettek saját anyagi és az ország gazdasági helyzetének kilátásairól alkotott véleménye, ez utóbbi esetében különösen ötéves távlatban. A pesszimista hangulat kitart mind a munkanélküliség, mind a hitelfelvételi kedv, a család reáljövedelmére és a hitelkamatokra vonatkozó várakozásokra vonatkozóan.

A kormányzat szerint a „rezsicsökkentés” révén jelentős többletjövedelmek keletkeznek a lakosságnál, s ez a kiskereskedelmi forgalomban fog megjelenni. Az összkép azonban nem ilyen kedvező.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán nyilvánosságra hozott első gyorsbecslése szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal nőtt a múlt év azonos hónapjához képest, a naptárhatástól megtisztított növekedés 0,3 százalékos volt.

Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét sem éri el. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát – derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányának 2013. évi adataiból. Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak.

A hipermarketek által idén előrehozott iskolakezdési akciók ellenére a szülők júliusban még nem „rohamozták meg” az üzleteket. Az átlagárak a legtöbb kategóriában csökkentek - feltehetően az akciók eredményeképpen.

Lassan lendül be a jégkrémpiac, hiszen a hosszan elhúzódó tél, a hűvös időjárás nem kedvezett a családi dobozos jégkrémek forgalmának és emiatt némi visszaesés tapasztalható a tavalyi év első feléhez képest. A diszkontok részesedése erősödött, a szupermarketek megőrizték harmadik helyüket, ám részesedésük visszaesett. A többség kedvence továbbra is a hagyományos csokoládés és a vaníliás ízesítés.

A várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint.

Februárban, éves összevetésben 1,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. Elemzők biztatónak értékelték a közölt adatot.

Még a legszegényebb családok is vesznek csokoládét az ünnepekre, sonka minden negyedik háztartás asztalára kerül. A legtöbben még mindig a csokinyuszit veszik, de hódítanak a krémes töltött csokicsodák is.

Nem volt könnyű helyzetben a napi fogyasztási cikkek hazai kiskereskedelme 2012-ben. A háztartások kiadásai évek óta változatlanok, a fogyasztókat a gazdasági körülmények egyfajta kényszertudatosságra ösztönözték.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2012. III. negyedévében 0,89. Az előző negyedévhez (1,07) viszonyítva érezhető a negatív folyamatok erősödése (-0,17). A következő féléves időszakra a folyamatok összességét tekintve már nem csupán stagnálást, hanem inkább lassú romlást jelez az index. A vállalati gazdálkodás mutatói esetében különösen egyértelmű a visszaesés.

Csökkenő belső kereslet mellett hogyan is lehetne jó? Azonban e legfőbb szempont mellett van még számos tényező, ami adott piaci konstellációban is megkönnyíti, vagy megnehezíti a vállalkozók dolgát. Ezeket foglalja össze, teszi időben és térben összehasonlíthatóvá a Világbank „Doing Business” mutatószám rendszere.