A hétfői budapesti sajtótájékoztatón Vértes András a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntő ülésével kapcsolatban kiemelte, hogy újabb kamatcsökkentési ciklus elindítását várja a GKI: a jegybank több lépésben, 30-50 bázisponttal csökkentheti a jelenleg 2,1 százalékos alapkamatot. Az elnök kifejtette, hogy a felminősítés folytatódása mellett 2015-ben három fő folyamat határozza meg a magyar gazdaság helyzetét. A devizahitelek átváltásának egyszeri, átmeneti hatása miatt gyorsulni fog a fogyasztás emelkedése, a beruházások stagnálása miatt azonban számottevően, 2 százalék körülire lelassul a gazdasági növekedés, és ez a folyamat 2016-ban is folytatódhat.
Azzal kapcsolatban, hogy pénteken a Standard & Poor's "BB"-ről "BB plusz"-ra minősítette fel Magyarországot, a GKI elnöke elmondta: az S&P lépése nem volt meglepő, mert az ország besorolása nem volt összhangban sem a többi hitelminősítő besorolásával, sem a magyar helyzettel. Vértes András szerint az év második felétől, ha törvénybe iktatják a bankadó csökkentését, és megtörténik a devizahitelek nagy részének kivezetése, akkor a felminősítési folyamat tovább folytatódhat.
Tavaly két területen volt sikeres a gazdaságpolitika - mondta az elnök, kifejtve, hogy Magyarországnak elkerülte a túlzottdeficit-eljárást, valamint olcsóbb lett az adósságfinanszírozás. Ennek és néhány "részsikernek" - így például a költségvetési politika kontroll alatt tartásának - köszönhetően a magyar gazdaság potenciális növekedése 0,5-ről 1-1,5 százalékra nőtt, de régiós összevetésben ez is leszakadó pályát jelent - vélekedett Vértes András, aki szerint összességében kudarcot vallott a gazdaságpolitika. Vértes András szerint folytatódik 2015-ben "a piacgazdaságot mindinkább kiiktató modell kiépítése" is.
Vértes András kifejtette, hogy 2014-ben nagyrészt az állami beruházásokat finanszírozó EU-forrásoknak, 2015-ben a fogyasztás bővülését segítő átmeneti tényezőknek köszönhető a növekedés, 2016-ban viszont mindkét keresleti tényező romlása várható.
A beruházások idei stagnálásának oka a GKI szerint a tavalyi magas bázis, a kifutó autóipari fejlesztések, és főként az EU-forrásokból megvalósuló beruházások visszaesése lesz. Az átlagos reál-hitelköltség a növekedési hitelprogram hatására kissé ugyan mérséklődött, de még mindig magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni - mondta el Vértes András.
A GKI 2015-re az egyéni fogyasztás 2,5 százalékos növekedésével számol, azt is figyelembe véve, hogy álláspontjuk szerint a banki elszámolás során visszajáró összegek nagy részét a lakosság megtakarítja. Vértes András szólt arról is, hogy 2015-ben a foglalkoztatásban legfeljebb 1 százalék körüli növekedés várható, főként a közmunka bővítése hatására ismét.
A GKI szerint évközi intézkedésekkel 2015-ben is elérhető a 2,2 százalék körüli hiány, ami az államadósság némi további csökkenését (körülbelül 76,5 százalékra) is lehetővé teszi, ha az állam nem költ nagy összegeket cégvásárlásokra vagy kompenzációkra. Az euró árfolyama éves átlagban 315 forint lehet - mondta Vértes András.
