Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az októberi éves 4,5 százalékos növekedés közel volt a várakozásokhoz. A szakértő úgy véli, éves átlagban 5,5 százalékos lehet a kiskereskedelem bővülése és a növekedés üteme jövőre is meghaladhatja a 3 százalékot. Az elemző szerint a növekvő reálbérek és foglalkoztatás mellett a devizahitelek elszámolása is jelentősen növelte a háztartások elkölthető jövedelmét. Az újra megugró fogyasztói bizalom szintén dinamikus forgalomnövekedést vetít előre - vélekedett. A hiteltörlesztések kiszámíthatóvá válása egyre kevésbé indokolja a háztartások óvatossági megtakarításait, így az elmúlt években elhalasztott fogyasztás pótlása is hozzájárulhat a vásárlások dinamikus növekedéséhez - véli Suppan Gergely.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői kommentárjukban kifejtették: a növekedés jövőre is folytatódhat, amelyet várakozásaik szerint a reálbér emelkedése is segíthet. A bruttó hazai termék (GDP) bővülésben továbbra is meghatározó szereppel bírhat a háztartások fogyasztása - áll a kommentárban.
A legnagyobb mértékben, éves alapon 7,8 százalékkal a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem tudott bővülni, ami arra enged következtetni a szakértők szerint, hogy a háztartások válság során elhalasztott fogyasztása egyre inkább megjelenik. A létszükségleti cikkek mellett azon termékek is bekerülnek a "kosárba", melyet a recesszió miatt nem engedhettek meg maguknak a vásárlók - vélik az Erste elemzői, akik szerint a háztartások fogyasztásának bővülésével párhuzamosan az import volumen is emelkedést mutathat, ami annak is köszönhető, hogy a kereslet egy része az import termékeken csapódik le. Ezzel párhuzamosan az Erste makroelemzői szerint a külkereskedelmi többlet is alacsonyabb lehet a korábban vártnál.
A kiskereskedelem a júliustól október végéig 5 százalékkal nőtt, ami egy százalékkal kisebb az első félévi piacbővülés üteménél - írják. A második félévi kisebb növekedési ütemet már év elején jelezte az OKSZ, mivel az online pénztárgép rendszer kiépítése 2014. augusztusában lezárult, így piactisztító hatása az őszi hónapokban fokozatosan mérséklődik.
Az OKSZ közleményében kitér arra, hogy fékezi a kiskereskedelmi piacot a kisméretű boltok számának csökkenése. A KSH adatai szerint 2015. első félévében több mint kétezerrel csökkent a számuk - írják. Nehezíti a kiskereskedelem helyzetét a korábbi évekhez képest gyengébb devizaárfolyam is, ami az import cikkek költségeit drágítja, ugyanakkor az átlagos bolti költekezést tekintve összességében nincs inflációs mozgás - áll az OKSZ közleményében.
