A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint januárban 7,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest, a naptárhatástól megtisztított mutató a kiskereskedelmi forgalom volumenének még magasabb, 8,2 százalékos januári növekedését mutatta. A nem élelmiszer jellegű iparcikkek eladásának 11,1 százalékos növekedése húzta az emelkedést, az adatok szerint tizenkilencedik hónapja megszakítás nélkül nő a lakossági fogyasztás. A kiigazított adatok szerint az élelmiszerforgalom éves növekedése 5,5 százalékosra gyorsult a decemberi 3,0 százalékról, az üzemanyag-forgalom 9,4 százalékkal nőtt, a decemberi 10,8 százalékos éves ütemet követően. (Az idei növekedés elsősorban a fogyasztástól függ.)

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a tavalyi munkaerő-piaci fordulat hatását egyre jobban lehet érezni a kiskereskedelemben. A jövedelmek növekedése mellett a családok számítanak a lakáshitelek törlesztőrészleteinek csökkenésére, illetve a bankszektorból visszaérkező pénzre, emellett magas a bizalom a háztartási szektorban, tehát optimisták az emberek - mondta. Az elemző kiemelte, hogy míg tavaly elsősorban az állami beruházások pörgették a gazdaságot, ebben az évben a fogyasztási kereslet segíti majd a belső felhasználás emelkedését.

Balatoni András szerint a nem élelmiszer jellegű iparcikkek eladásának erőteljes növekedése is azt jelzi, hogy a háztartások már nem csak arra költenek, amire feltétlenül szükségük van. Hozzátette azt is, hogy a csomagküldő és az internetes kereskedelem folyamatosan, gyorsan bővül, ami a hazai kiskereskedelem strukturális átalakulását jelzi.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint meglepően erős volt a januári hónap. A szakember szintén kiemelte, hogy az adatokban kezd megjelenni a reálbérek erőteljes növekedése, hiszen a magas bázis ellenére is lendületet vett a kiskereskedelem. Az élelmiszer és a nem élelmiszer kereskedelem egyaránt stabilan bővül, így az elemző úgy véli, ha a januári adat egész évben kitart, a belső kereslet adhatja a magyar gazdaság idei növekedésének alapját. Ürmössy Gergely szerint ugyanakkor kérdés, hogy a vasárnapi zárva tartás okoz-e, és milyen mértékben lendületvesztést a kiskereskedelemben, ez azonban csak az áprilisi adatokban jelenik majd meg először.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában szintén kiemelte, hogy a várakozásokat messze meghaladóan nőtt a kiskereskedelmi forgalom januárban, érdemben gyorsult a decemberi, szintén igen erős növekedéshez képest is. Az elemző arra számít, hogy a foglalkoztatás és a reálbérek folytatódó növekedésének, valamint a magas szinten stabilizálódó fogyasztói bizalom hatására folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom élénk növekedése a következő hónapokban.

Suppan Gergely is hangsúlyozta, hogy a háztartások fogyasztását, így a kiskereskedelmi forgalom növekedését szintén jelentősen támogatja a devizahitelek idei elszámolása, mivel érdemben növeli a családok elkölthető jövedelmét. A forgalom növekedését az üzemanyagárak meredek zuhanása is segíti. Mindezek hatására a szakember a kiskereskedelmi forgalom 4,5-5 százalékos növekedésére számít ebben az évben. Suppan Gergely kifejtette: idén a háztartások fogyasztása, ezen belül pedig a kiskereskedelmi forgalom növekedése húzhatja legnagyobb mértékben a GDP növekedését.

Az olajárak zuhanása miatti érdemi felfelé mutató kockázatok hatására az idei GDP-növekedés a várakozásoknál kevésbé lassulhat. Az olajárak zuhanása az európai háztartásokat is kedvezően érinti, számos európai országban szintén megfigyelhető a kiskereskedelmi forgalom januári jelentős élénkülése, így a javuló európai gazdasági kilátások szintén kedvező hatással lehetnek a hazai gazdaságra - tette hozzá az elemző.