Nemzetközi Valutaalap (IMF) javította az idei magyar GDP-növekedési prognózisát tavaszi előrejelzésében: a kedden nyilvánosságra hozott World Economic Outlook (WEO) jelentésben azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2015-ben 2,7 százalékkal bővülhet a tavalyi 3,6 százalék után, majd jövőre a bővülés üteme 2,3 százalékra mérséklődik. (Nagyjából ilyen előrejelzéseket tettek független elemzők is.)
Az IMF októberi előrejelzésében még 2,3 százalékos idei GDP-bővüléssel számolt, és ugyanez az adat szerepelt az idén januárban frissített előrejelzésben is. Jelentésében Magyarországról azt írta az IMF, hogy tavalyhoz képest idén mérséklődik a gazdaság bővülése, mert a pénzügyi feltételek kevésbé támogatóak, és lassul a beruházások növekedése.
Az IMF mostani becslése szerint Magyarországon idén nem lesz infláció, a fogyasztói árak nem változnak tavalyhoz képest. Jövőre 2,3 százalékos magyarországi inflációt vár az IMF, miután tavaly 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Megjegyzik, hogy a tartós deflációs nyomás lehetőséget nyújt további óvatos monetáris enyhítésre.
A magyar folyó fizetési mérleg GDP-arányos többletét 2015-ben 4,8 százalékra, 2016-ban 4,1 százalékra várja az IMF a tavalyi 4,2 százalék után. A valutaalap szerint fokozatosan mérséklődik a magyarországi munkanélküliség. A ráta a tavalyi 7,8 százalékról idén 7,6 százalékra, jövőre 7,4 százalékra csökken.
Rózsás kilátások a régiónkban
A háztartási fogyasztás a közép-európai EU-gazdaságok növekedésének egyre fontosabb hajtóerejévé válik, és a jelenlegi folyamatok alapján a térség fogyasztási piaca a következő évtizedben több mint a kétszeresére bővülhet – jósolták kedden ismertetett átfogó tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők. Az már most is látszik, hogy végre nem csak a túlélésre futja a magyaroknak!
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci közgazdászai a magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel fogyasztási dinamikát vizsgáló elemzésükben a következő évekre 2,5-3,5 százalékos, a későbbi időszakra átlagosan 3-4 százalékos éves fogyasztásnövekedési ütemeket valószínűsítettek az országcsoportban. A ház mindezt egybevetve úgy számol, hogy a vizsgált négy gazdaság háztartási szektorainak összesített fogyasztási kiadásai a tavaly mért 400 milliárd euróról 2025-re ezermilliárd euró közelébe növekedhetnek.
Az infláció már valószínűleg túljutott mélypontján, de várhatóan továbbra is igen alacsony lesz, sőt Magyarországon és Lengyelországban az idei év nagy részében a negatív tartományban marad – jósolták a ház londoni elemzői. Ebben az inflációs környezetben – és figyelembe véve az eurójegybank (EKB) mennyiségi enyhítési ciklusát is – a közép-európai EU-gazdaságok jegybankjai a következő években is rendkívül laza monetáris politikát tudnak folytatni.
A görögök jelentik az igazi veszélyt
A Capital Economics londoni elemzőinek keddi tanulmánya szerint a ház által összességében „rózsásnak” ítélt térségi fogyasztási kilátásokra az elsődleges kockázatot az jelentheti, ha Görögország esetleg távozni kényszerül az euróövezetből. A cég szerint azonban a négy közép-európai EU-gazdaság most sokkal jobb állapotban van az ilyen külső sokkok elviseléséhez, mint 2011–2012-ben, a görög adósságválság fellángolásának idején. Alacsonyabb például a bankszektorok rövid lejáratú adósságállománya, és így a térségi bankok kevésbé vannak kitéve a tőkeáramlási irány esetleges megfordulásának.
A Capital Economics londoni elemzői kiemelik ugyanakkor, hogy a magyar bankszektor gyengébb lábakon áll, mint a többi három országé, tekintettel a régiós átlagnál magasabb nem teljesítő kinnlevőség-arányra és a magyar bankok ugyancsak magasabb GDP-arányos külső adósságállományára. Emellett Magyarországon szigorúbb költségvetési fegyelem is várható, mint máshol a térségben.
A cég mindezek alapján Magyarországon az idén a fogyasztási kiadások 2 százalékos, 2016-ban 2,5 százalékos bővülését várja. A ház Csehországban és Szlovákiában 3 százalékos, Lengyelországban 3,5 százalékos háztartási fogyasztásnövekedést valószínűsít jövőre.
