Több, mint negyven éve erre várnak a sörgyárak

„A magyar válogatott 44 éve nem játszott Európa-bajnokságon, és a csapat franciaországi szereplése nem csak a szurkolóknak öröm, hanem a magyar gazdaságra is jótékony hatással lesz” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. Részben az EB-nek is köszönhetően 2016-ban várhatóan nő Magyarországon az élelmiszerek forgalma, és bár az ágazathoz tartozó vállalkozások jövedelmezősége 2015-ben javult, 2016-ban pedig várhatóan változatlan marad, az ország többi iparágához képest továbbra is alacsony lesz. Hasonló hatást várnak a szakértők az italgyártásban is az Európa-bajnokság miatt - és nem csak az élelmiszerek és szeszes italok fogyasztása nő ilyenkor, hanem a szórakoztató elektronika is "rászervez" a nagy sporteseményekre.

Ráfér az ágazatra a forgalomnövekedés

A magyar sörfogyasztásra is jellemző a prémium és szuper prémium márkák előre törése, míg a középkategóriás sörök hátrébb szorultak tavaly. A magyar sörpiac 2015-ös növekedése ellenére az értékesítés még nem érte el a 3 évvel ezelőtti szintet, de ez most a foci-eb és később az Olimpia hatására megváltozhat.

A jelenség nem újkeletű: a 2013-as világbajnokság olyan volt a magyar online kereskedőknek, mint egy második karácsonyi szezon.

Nem sörös? Akkor is örülhet a foci EB-nek

Nemcsak a sörmárkák, az elektronikai cikkek és a sportmárkák, hanem a játékok forgalmára is jelentős hatással van a futball Európa-bajnokság. A focilázhoz köthető játékvásárlás a Formatex szerint akár egy átlagos nyári havi forgalom dupláját is jelentheti. Felmérésük szerint a foci és a magyar válogatott népszerű, jó presztízsű márkának számít most a magyarok körében.

Az ital-nagykereskedelmi piac erősen koncentrált, a forgalom kb. 90%-át 19 nagykereskedő bonyolítja. Az élelmiszeripari fizetésképtelenségi ráta tavaly 3,5% volt, míg a gazdaság egészének átlaga 2,7%-k körül alakult. Emellett az elmúlt két évben több élelmiszer-nagykereskedő ment csődbe, mint korábban. A magyar élelmiszeriparra általánosan jellemző a magas tőkeáttétel és a banki finanszírozástól való erős függőség.

Sok az adó

Az élelmiszeripari cégek számára a legnagyobb kihívást a lakossági fogyasztást visszafogó, magas adóterhek jelentik. A magyarországi élelmiszeripari és italgyártó (F&B) vállalkozások tőkeáttétele általában magas, ami jelentős kockázatot jelenthet a gyenge jövedelmezőség mellett működő vállalatok számára.

A hitelbiztosító elemzése szerint az élelmiszeripar a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata: a termékgyártás területén a második legnagyobb munkaadó, és egyben a harmadik legnagyobb termelő. Ez az iparág állítja elő az ország teljes ipari termelésének több mint 10 százalékát. Az élelmiszerexportból származó bevétel nagy szerepet játszik abban, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlege összességében pozitív.

Az utóbbi időben az export lett az éves összesítésben 10,7%-kal bővülő szektor fő motorja, amit jól illusztrál, hogy a belföldi értékesítés mindössze 4,8%-kal nőtt. A legfontosabb exportcikkek a zöldségek és gyümölcsök, valamint a hús- és tejipari termékek. Az export 90%-a az Európai Unió országaiba irányul.

Meccs az irodában? Jó ötlet!

Engedélyezzük vagy tiltsuk a nagyobb sportesemények televíziós közvetítéseinek nézését a munkahelyen? Főnökként most újra előkerülhet a dilemma, hiszen a foci EB nemcsak a fanatikus szurkolókat mozgatja meg. A HR szakértők szerint, ha az engedékenyebbek táborába tartozunk, sokat nyerhetünk vele.

Véleményvezér